Németh György (összeáll.)

Államéletrajzok


A rhodosiaké

569. Schol. Pindaros: Olympiai ódák. 7. (Diagoras rhodosi ökölvívónak): erről a Diagorasről ezeket beszélik: Olympiában Lysandros szobra mellé állíttatta fel saját szobrát, ami négy könyök és öt ujj magas volt, és abban a tartásban ábrázolta őt, amint jobb kezét kinyújtja, bal kezét pedig maga felé fordítja. Melléje állított szobrot legidősebb fia, Damagétos (ugyanaz volt a neve, mint nagyapjának), aki pankrationban győzött, az övé négy könyök magasságú volt, négy ujjnyival kisebb az apjáénál. Belé karolva áll testvére, Dorieus is, aki ökölvívásban múlta felül a többieket. Harmadikként Akusilaos szobra áll, aki bal kezén ökölvívó szíjat visel, jobb kezét mintegy imára emeli. Ezek azok az ifjak, akik győzelmet arató apjukkal együtt állnak az oszlopokon. Diagoras lányainak két győztes fia, Euklés, aki ökölvívásban győzött és vele együtt Peisirrhodos is szobrot állított mellettük. Azt mondják Olympiában, apjukkal egy napon győztek a fiai, és körülhordozták apjukat a stadionban, a görögök ünneplése közepette. Sok idővel később Diagoras leánya, Kallipateira – mint mondják – eljött Olympiába, és arra kérte a versenybírákat, engedjék meg neki, hogy megnézze a játékokat, de azok megtagadták, mondván, hogy a törvény értelmében nők nem nézhetik meg az atlétikai (gymnikos) versenyeket. Kallipateira azt válaszolta, hogy ő más, mint a többi nő, többet érdemel, mert az őseinek érdemei és tettei állnak mögötte, ezzel apjának és testvéreinek szobrára mutatott, és így meggyőzte a versenybírókat, akik feloldották a törvényt és megengedték Kallipateirának, hogy megtekintse a játékokat. Róluk tehát ennyit.

Államéletrajzok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 800 2

Az Államéletrajzok című gyűjtemény tartalmazza az összes fennmaradt forrást, amely a görög államok működését írja le. Nem az elméleti, netán filozófiai munkákat, mint amilyen az aristotelési Politika vagy Platón Állama, hanem az egyes államok (Athén, Spárta, Thessalia, a boiót államszövetség stb.) történeti, politikai értékelését. Aristotelés ugyan tanítványaival együtt összeállította 158 állam leírását, a gyűjtemény azonban Az athéni állam kivételével elveszett. Kötetünk nem pótolhatja ezt a hiányt, de bepillantást nyújt abba, milyenek lehettek ezek az írások, amelyek közül negyvennégynek az ókori kivonata, és hatvanhétnek számos további töredéke most válik magyarul először hozzáférhetővé. A legfontosabb azonban az Aristotelés neve alatt fönnmaradt Az athéni állam, amely először 1954-ben jelent meg magyarul, de kötetünk számára Ritoók Zsigmond az újabb kutatások eredményeit figyelembe véve szinte az egészet újrafordította. Ez a forrás a történelmet tanulók, illetve a történelem iránt érdeklődők számára nélkülözhetetlen olvasmány. Xenophón Spártáról írott könyvecskéjének is kötetünkben olvasható az első magyar fordítása. A kötet jegyzetanyaga segít az első tájékozódásban és a szövegek értelmezésében, az utószó pedig arra keres választ, hogy az athéni demokrácia, amely a történelemkönyvekben a spártai oligarchián kívül szinte egyedül képviseli a görög történelmet, milyen mértékig volt jellemző a görög világra.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nemeth-allameletrajzok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave