Juhász József

Hidrogeológia


A széljárás

A hőmérséklet és a nedvességtartalom függőleges eloszlása a levegő legalsóbb rétegében kvázi stabil, vagyis a hőmérséklet és nedvességtartalom függőleges gradiensei a felszín közelében csupán az átvihető anyagok áramlásától és a cseretényezőtől függenek. Ez a megállapítás a szélsebesség függőleges eloszlására is érvényes. Részletes kutatást végzett erre vonatkozóan A. C. Best (1935). Adatait három szélső esetre a 8.55. ábra mutatja: a) a hőmérsékleti fordulatok és kis szélsebességek esetére, b) kis hőmérsékleti gradiensek és nagy szélsebességek esetén, és c) az adiabatikusnál nagyobb hőmérsékleti gradiensek és kis szélsebesség esetén. Az adatok jól mutatják a logaritmikus eloszlást a néhány cm-től a 2–5 m magasságig tartó alsó rétegben. D. L. Laihtmann és A. F. Csudnovszkij (1949) Kazahsztánban végeztek hosszabb megfigyeléseket egy kb. 20 cm magas, száraz fűtakaróval borított sztyeppén és egy sima, kopár, növényzet nélküli területen, amit a száraz fűtakaróval borított sztyeppe vett körül. A gyepes területre a 8.56. ábra, a kopár területre a 8.57. ábra mutat jellemző logaritmikus eloszlású példákat.
8.55. ábra A szélsebesség függőleges eloszlása
a = a hőmérséklet átlagos eltérése 10 cm és 110 cm magasságok között 0,75 °C, a szélsebesség 1 m magasságban 1,5–4,0 m/s; b = a hőmérséklet-különbség kisebb 0,5 °C-nál, a szélsebesség 4 m/s; c = a hőmérséklet-különbség 1,25 °C, a szélsebesség 4 m/s
8.56. ábra A szélsebesség függőleges eloszlása gyepes felület fölött
a = a 20 cm és a 150 cm magasságok közötti hőmérséklet-különbség 1,5 °C, a szél sebessége 2 m magasságban 3 m/s; b = a hőmérséklet-különbség 1,0 °C, a szélsebesség 3 m/s

Hidrogeológia

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

ISBN: 978 963 059 830 9

A hidrogeológia a felszín alatti vizek elhelyezkedésével, mozgásával, a természetes és az ember által módosított víz körforgalmával foglalkozik. Hazánk földtani felépítése a felszín alatti vizek ismeretét, a bányászat, a mélyvízépítés és magasépítés, a vízbeszerzés, a vízvédelem és a vízkárelhárítás szempontjából egyaránt fontossá teszi. A mű célja a hidrogeológia tudományterületének egységes rendszerben való tárgyalása az alapoktól a felszín alatti vízkészletekkel való gazdálkodáson át a vízkészletvédelemig, az elmélettől a gyakorlati megoldásig.

Hivatkozás: https://mersz.hu/juhasz-hidrogeologia//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave