Gerőcs László, Vancsó Ödön (szerk.)

Matematika


Mikor melyik középértéket, jellemzőt használjuk, ha több is létezik?

Először is az adatok eleve meghatározzák, hogy mit lehet. Ha lehet mindegyiket, mert méréses adataink vannak, akkor kizárólag a kérdésfeltevés számít a választásnál. Általános szabály, hogy ha az adatok összege valamiért fontos, akkor a számtani közép a legmegfelelőbb közép, hiszen abból a sokaság méretének ismerete esetén azonnal meghatározható az összeg. Lásd például a költségvetést, ahol az átlagfizetés ismeretében számolják például a tb (társadalombiztosítás) bevételeit, hiszen a bruttó fizetésnek egy rögzített százaléka. Így azonnal számolni tudják a fizetések számtani közepéből a teljes kiáramlott bért, s abból a tb bevételét (ez persze egy kissé pontatlan, mert járulékokat csak egy bizonyos jövedelemszintig kell fizetni, így a pontos tervezéshez a fizetések pontosabb statisztikájára van szükség). Ha a leggyakoribb fizetést vagy a mediánt ismernék, abból a tb-bevételre semmilyen módon nem lehetne következtetni. Másrészt, ha egy adott munkahelyre készülök, akkor a medián számomra informatívabb, hiszen az a középen levő fizetés, s ha nem vezérigazgatónak készülök a céghez (akkor sem tudom persze megmondani, hogy mit várhatok sem a számtani közép, sem a medián esetén), akkor a medián jobb adat, mert a számtani közepet a nagy fizetések mindig kicsit felfelé tolják.

Matematika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2016

Nyomtatott megjelenés éve: 2010

ISBN: 978 963 059 767 8

Az Akadémiai kézikönyvek sorozat Matematika kötete a XXI. század kihívásainak megfelelően a hagyományos alapismeretek mellett a kor néhány újabb matematikai területét is tárgyalja, és ezek alapvető fogalmaival igyekszik megismertetni az érdeklődőket. Ennek megfelelően a kötetben a hagyományosan tanultak (a felsőoktatási intézmények BSc fokozatáig bezárólag): a legfontosabb fogalmak, tételek, eljárások és módszerek kapják a nagyobb hangsúlyt, de ezek mellett olyan (már inkább az MSc fokozatba tartozó) ismeretek is szerepelnek, amelyek nagyobb rálátást, mélyebb betekintést kínálnak az olvasónak. Fontos szempont volt az is, hogy bekerüljenek a kötetbe középiskolai szinten is azok a témakörök, melyek az új típusú érettségi követelményrendszerben is megjelentek (például a statisztika vagy a gráfelmélet). Mindezek mellett - bár érintőlegesen - a matematikai kutatások néhány újabb területe (kódoláselmélet, fraktálelmélet stb.) is teret kap.

Néhány felsőoktatási intézményben alapvetően fontos témakör az ábrázoló geometria, amit a forgalomban levő matematikai kézikönyvek általában nem vagy csak nagyon érintőlegesen tárgyalnak, ezért kötetünkben részletesebben szerepel, ami elsősorban a műszaki jellegű felsőoktatási intézményekben tanulóknak kíván segítséget nyújtani.

Az egyes fejezeteken belül részletesen kidolgozott mintapéldák vannak a tárgyalt elméleti anyag alkalmazására, melyek áttanulmányozása nagyban hozzájárulhat az elméleti problémák mélyebb megértéséhez. A könyv a szokásosnál bővebben fejti ki az egyes témák matematikai tartalmát, és a sok példával az alkalmazásokat támogatja, ami a mai matematikaoktatás egyik fontos, korábban kissé elhanyagolt területe.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gerocs-vancso-matematika//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave