Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Irodalom

Bárczi Géza 1975. A magyar nyelv életrajza. Budapest, Gondolat Kiadó, 291–362.
Bárczi Géza Benkő Loránd Berrár Jolán 1967. A magyar nyelv története. Budapest, Tankönyvkiadó, 542–575.
Benkő Loránd 1960. A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Benkő Loránd 1982. Kazinczy Ferenc és kora a magyar nyelvtudomány történetében. (Nyelvtudományi Értekezések, 113. sz.) Budapest, Akadémiai Kiadó, 5–48.
Csetri Lajos 1990. Egység vagy különbözőség? In: Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 11–103.
Gáldi László 1967. A magyar szótárirodalom a felvilágosodás korában és a reformkorban. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Margócsy István 1991. Eszmetörténeti és irodalomszemléleti kérdések a nyelvújítás hátterében. In: Jankovics József—Kósa László—Nyerges Judir—Wolfram Seidler (szerk.): A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19. és a 20. század fordulóján. Budapest—Wien, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, 190–194.
Pais Dezső (szerk.) 1955. Nyelvünk a reformkorban. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Simai Ödön 1909–1917: Kazinczy Ferenc nyelvújítása. Magyar Nyelv V–XIII. (36 részben).
Simonyi Zsigmond 1891. A nyelvújítás és az idegenszerűségek. (Akadémiai Értekezések a Nyelv- és Széptudományok Köréből, XV.) Budapest, MTA.
Szily Kálmán 1902–1908. A magyar nyelvújítás szótára I–II. Budapest, Hornyánszky Viktor kiadása.
Tolnai Vilmos 1929. A nyelvújítás. Budapest, MTA.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave