Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Irodalom

Adler Max K. 1977. Collective and individual bilingualism. Hamburg, Helmut Buske Verlag.
A nyelvi másság dimenziói Archívum Kézirattára, Statisztikai adatok 2003, MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi osztály.
Arany A. László 1939/1940; 1998. A kétnyelvűség jelenségeinek pszichológiai alapjai. Linguistica Slovaka I.–II. 39–52. és In: Lanstyák István – – Simon Szabolcs (szerk.) Tanulmányok a magyar–szlovák kétnyelvűségről. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 7–21.
Bain, Bruce 1975. Toward an integration of Piaget and Vygotsky: Bilingual considerations. Linguistics 160: 5–20.
Bartha Csilla 1993. Egy amerikai magyar közösség nyelvhasználatának szociolingvisztikai megközelítése. Kandidátusi értekezés, Budapest.
Bartha Csilla 1999. Akétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Bartha Csilla 2000. A kétnyelvűség fogalma: tudománytörténeti vázlat. In: Borbély Anna (szerk.) Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. Budapest, Készült az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztályán, 25–35.
Bartha Csilla 2003. A nyelvi másság dimenziói: a kisebbségi nyelvek megőrzésének lehetőségei – egy országos szociolingvisztikai-kétnyelvűségi vizsgálatról. In: Hajdú Mihály – – Keszler Borbála (szerk.) Köszöntő Kiss Jenő 60. születésnapjára. Budapest, ELTE Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézete – Magyar Nyelvtudományi Társaság, 304–311.
Beregszászi Anikó, – Csernicskó István é.n. A kétnyelvűség típusai a kárpátaljai magyar közösségben. In: Csernicskó István (szerk.) A mi szavunk járása. Bevezetés a kárpátaljai magyar nyelvhasználatba. Ungvár, PoliPrint Kft, 34–42.
Berry J.W. 1980. Acculturation as varieties of adaptation. In: A. Padilla (szerk.) Acculturation: Theory and models. Washington, AAAS.
Bialystok Ellen, – Fergus I. M. Craik, – Raymond Klein, – Mythili Viswanathan 2004. Bilingualism, aging, and cognitive control: Evidence from the Simon Task. Psychology and Aging 19: 290–303.
Blom Jan-Petter, – John J. Gumperz 1972. Social meaning in linguistic structures: code-switching in Norway. In: John J. Gumperz – – Dell Hymes (szerk.) Directions in sociolinguistics. New York, Holt, Rinehart & Winston, 407–434.
Blöömfield Leonard 1933. Language. New York, Holt, Rinehart & Winston.
Bodó, Csanád 2004. A felsőőri magyar–német kétnyelvű beszélő közösség nyelvcseréjének történeti vizsgálata. In: Lanstyák István – – Menyhárt József (szerk.) Tanulmányok a kétnyelvűségről II. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó, 136–163.
Borbély, Anna 2000. A nyelvmegőrzést és a nyelvcserét befolyásoló demográfiai és társadalmi faktorok. Valóság 6: 36–47.
Borbély, Anna 2001. Nyelvcsere. Szociolingvisztikai kutatások a magyarországi románok közösségében. Budapest, Készült az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztályán.
Borbély, Anna 2005. Changes in bilingual language choice influenced by real and apparent time: Panel study in the process of language shift in a Romanian minority community living in Hungary. In: James Cohen – – Kara T. McAlister – – Kellie Rolstad – – Jeff MacSwan (szerk.) ISB4: Proceedings of the 4th International Symposium on Bilingualism. Somerville, MA, Cascadilla Press, 328–340.
Crystal David 1998. A nyelv enciklopédiája. Budapest, Osiris Kiadó.
Csernicskó István 1998. A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest, Osiris Kiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely.
Demeter Zayzon Mária 2003. A magyarországi kisebbségek nyelvi jogai. In: Nádor Orsolya – – Szarka László (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 220–231.
Dressler Wolfgang, – Ruth Wodak-Leodőlter 1977. Introduction. Linguistics 191: 5–11.
Erb Maria 2004. Nyelvmegtartás és nyelvcsere a tarjáni német közösségben. Budapest, „A nyelvi másság dimenziói” Archívum Kézirattára, MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi osztály, Kézirat.
Ervin Süsan M., – Charles E. Osgood 1954. Second language learning and bilingualism. Journal of Abnormal and Social Psychology, Supplement 49: 139–146.
Fenyvesi Anna (szerk.) 2005. Hungarian language contact outside Hungary: Studies on Hungarian as a minority language. Amsterdam, John Benjamins.
Fishman Joshua A. 1965. Language maintenance and language shift: The American immigrant case within a general theoretical perspective. Sociologus XVI.
Fishman Joshua A. 1968. Sociolinguistic perspective on the study of bilingualism. Linguistics 39: 21–49.
Fishman Joshua A. 1971. The sociology of language: An interdisciplinary social science approach to language in society. In: Joshua A. Fishman (szerk.) Advances in the sociology of language. The Hague, Mouton, 217–404.
Fishman Joshua A. 1972. The sociology of language: An interdisciplinary social sciences approach to language in society. Rowley, MA, Newbury House.
Francis W. N. 1958. The structure of American English. New York, Ronald Press.
Gal Susan 1979. Language shift: Social determinants of linguistic change in bilingual Austria. New York, Academic Press.
Gal Susan 1991. Kódváltás és öntudat az európai periférián. In: Kontra Miklós (szerk.) Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. A Magyarságkutatás könyvtára XI. Budapest, Magyarságkutató Intézet, 123–157.
Göncz Lajos 1999. A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest–Újvidék, Osiris Kiadó–Fórum Könyvkiadó–MTA Kisebbségkutató Műhely.
Göncz Lajos 2004. A vajdasági magyarság kétnyelvűsége. Nyelvpszichológiai vonatkozások. MTT Könyvtár 8. Szabadka, Magyarságkutató Tudományos Társaság (Szabadka) – MTA Kisebbségkutató Intézet (Budapest).
Grosjean François 1982. Life with two languages. An introduction to bilingualism. Cambridge, MA – London, Harvard University Press.
Grosjean François 1994. Individual bilingualism. In: The encyclopedia of language and linguistics. Oxford, Pergamon Press, 1656–1660.
Grosjean François 1995. A psycholinguistic approach to code–switching: The recognition of guest words by bilinguals. In: Lesley Milroy – – Pieter Muysken (szerk.) One speaker, two languages: Cross-disciplinary perspectives on code-switching. Cambridge, Cambridge University Press, 259–275.
Gumperz John J. 1970. Verbal strategies in multilingual communication. In: J. Alatis (szerk.) Bilingualism and language contact. Washington, D. C., Georgetown University Press.
Gumperz John J. 1982. Discourse strategies. Cambridge, Cambridge University Press.
Gyivicsán Anna 1993. Anyanyelv, kultúra, közösség. Budapest, Teleki László Alapítvány.
Halliday Michael A. K. 1968. The users and uses of language. In: Joshua A. Fishman (szerk.) Readings in the sociology of language. The Hague – Paris, Mouton, 139–169.
Hamers Josiane F., – Michel H. A. Blanc 1989. Bilinguality and bilingualism. Cambridge, Cambridge University Press.
Haugen Einar 1950. The analysis of linguistic borrowing. Language 26: 210–231.
Heath Jeffrey 1989. From Code-switching to borrowing: Foreign and diglossic mixing in Moroccan Arabic. London, Kegan Paul.
Hill Jane, – Kenneth Hill 1977. Language death and relexification in Tlaxcalan Nahuatl. Linguistics 191: 55–69.
Hoffman Charlotte 1991. An introduction to bilingualism. London – New York, Longman.
Jarovinszkij Alekszandr 1991. A gyermekkori kétnyelvűség pszichológiai és pszicholingvisztikai kérdései. Kandidátusi értekezés. Pécs.
Jarovinszkij Alekszandr 1995. A mentális szótár felépítése kétnyelvű gyermekeknél. In: Kassai Ilona (szerk.) Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. élőnyelvi konferencia előadásai. Budapest, az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztálya, 83–97.
Jarovinszkij Alekszandr, – Fabricius Ildikó 1978. Kommunikatív folyamatok stratégiája kétnyelvű gyermekeknél. Magyar Pszichológiai Szemle 1: 72–80.
Juhász József – – Szőke István – – O. Nagy Gábor – – Kovalovszky Miklós (szerk.) 1972. Magyar értelmező kéziszótár. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kemény István 1974. A magyarországi cigány lakosság. Valóság 1974/1: 63–72.
Kemény István, – Janky Béla 2003. A 2003. évi cigány felmérésről: Népesedési, nyelvhasználati és nemzetiségi adatok. link
Kessler Carolyn, – Mary Ellen Quinn 1980. Positive effects of bilingualism on science problem–solving abilities. In: J. E. Alatis (szerk.) Current issues in bilingual education: Proceedings of the Georgetown Roundtable on Languages and Linguistics. Washington, DC, Georgetown University Press, 295–308.
Kolláth Anna 2003. A szlovéniai kisebbségek nyelvi jogai a törvények és rendeletek tükrében. In: Nádor Orsolya – – Szarka László (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 190–203.
Kontra Miklós 1990. Fejezetek a South Bend-i magyar nyelvhasználatból. Linguistica, Series A, Studia et Dissertationes, 5. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet.
Kontra Miklós (szerk.) 1991. Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. A Magyarságkutatás könyvtára XI. Budapest, Magyarságkutató Intézet.
Kontra Miklós 1999a. „Kétnyelvű oktatás” = tücsök és bogár. In: Bokor József (szerk.) Az anyanyelv a kétnyelvűségben. A Maribori Magyar Intézet Kiadványai. Maribor – Lendva, Ljubljana Nyomda, 31–34.
Kontra Miklós 1999b. Sorozatszerkesztői előszó. In: Göncz Lajos 1999. A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest – Újvidék, Osiris Kiadó – Fórum Könyvkiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely, 15–17.
Kontra Miklós 2003. Élőnyelvi kutatások határainkon belül és kívül. Magyar Tudomány 2003/4: 504–512.
Kovalcsik Katalin, – Orsós Anna 1994. Fátá ku paru da ar. Az aranyhajú lány. Beás cigány iskolai népmesegyűjtemény. Pécs, Gandhi Középiskola.
Kovágó László 1981. Nemzetiségek a mai Magyarországon. Budapest, Kossuth Könyvkiadó.
Központi Statisztikai Hivatal 2003. A nyelvtudás Magyarországon. In: EU-számúnió, link
P. Lakatos Ilona – – T. Károlyi Margit (szerk.) 2004. Nyelvvesztés, nyelvjárásvesztés, nyelvcsere. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 32. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
Lambert Wallace E. 1955. Measurement of the linguistic dominance of bilinguals. Journal of Abnormal and Social Psychology 50: 197–200.
Lambert Wallace E. 1974. Culture and language as factors in learning and education. In: F. Aboud – – R. D. Mead (szerk.) Culturalfactors in learning. Bellingham, Washington State College.
Lanstyák István 1991. A szlovák nyelv árnyékában (a magyar nyelv helyzete Csehszlovákiában 1918–1991). In: Kontra Miklós (szerk.) Tanulmányok a határainkon túli kétnyelvűségről. Budapest, Magyarságkutató Intézet, 11–72.
Lanstyák István 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. A magyar nyelv a Kárpát–medencében a XX. század végén, III. Budapest – Pozsony, Osiris Kiadó – Kalligram Könyvkiadó – MTA Kisebbségkutató Műhely.
Leopold WernerF. 1939–49. Speech develőpment of a bilingual child. 4. vols. Evanston, Ill.
Mackey William Francis 1970. Interference, integration and the synchronic fallacy. In: J. Alatis (szerk.) Bilingualism and language contact. Washington, D. C., Georgetown University Press.
Mackey William Francis 1987. Bilingualism and multilingualism. In: Ulrich Ammon – – Norbert Dittmar – – Klaus J. Mattheier (szerk.) 1987. Sociolinguistics/Soziolinguistik. An international handbook of the science of language and society/Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft. Berlin – New York, Walter de Gruyter, 699–713.
Macnamara John 1966. Bilingualism and primary education. Edinburgh, Edinburgh University Press.
Macnamara John 1967. The bilingual's linguistic performance. Journal of Social Issues 23: 58–77.
McLaughlin Barry 1984. Second language aquisition in childhood. Preschool children. Hillsdale, NJ., Lawrence Erlbaum.
Mesterházy Szilvia 2003. A moldvai csángók nyelvi jogai, különös tekintettel az oktatási jogok érvényesülésére. In: Nádor Orsolya – – Szarka László (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 148–160.
Mikeš, Melanie 1967. Acquisition des catégories grammaticales dans le langage de l’enfant. Enfance 20: 289–298.
Navracsics Judit 1999. The acquisition of Hungarian by trilinguals. PhD disszertáció. Pécs, Janus Pannonius Tudományegyetem.
Népszámlálás 2001. [2002] 4. Nemzetiségi kötődés – A nemzeti, etnikai kisebbségek adatai. Budapest, Központi Statisztikai Hivatal.
Orsós Anna 1994. Beás nyelvkönyv kezdőknek – Palyimbá bajásilor. Jegyzet – Szkrijitura. Kaposvár – Kápos, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.
Orsós Anna 1997. Beás – magyar kéziszótár. Vorbé da bajás. Kaposvár – Kápos, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Társadalomtudományi és Közművelődési Tanszéke.
Orsós Anna 1999. Magyar – beás kéziszótár. Vorbé da ungur. Kaposvár – Kápos, Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola.
Paulston Cristina Bratt 1994. Linguistic minorities in multilingual settings. Implications for language policies. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins.
Péntek, János, – Benő Attila 2003. Nyelvi jogok Romániában. In: Nádor Orsolya – – Szarka László (szerk.) Nyelvi jogok, kisebbségek, nyelvpolitika Kelet-Közép-Európában. Budapest, Akadémiai Kiadó, 123–147.
Pfaff CarolW. 1979. Constraints on language mixing: intrasentential code-switching and borrowing in Spanish/English. Language 55: 291–318.
Poplack Shana 1980. „Sometimes I’ll start a sentence in Spanish y termino en español”. Linguistics 18: 581–618.
Poplack Shana, – David Sankoff 1984. Borrowing: the synchrony of integration. Linguistics 22: 99–135.
Quinn MaryEllen, – Carolyn Kessler 1987. Language minority children's linguistic and cognitive creativity. Journal of Multilingual and Multicultural Develőpment 8: 173–186.
Réger Zita 1974. A lovári–magyar kétnyelvű cigánygyermekek nyelvi problémái az iskoláskor elején. Nyelvtudományi Közlemények 76: 229–255.
Réger Zita 1978. Cigányosztály, „vegyes” osztály – a tények tükrében. Valóság 1978/8: 77–89.
Réger Zita 1979. Biligual Gypsy children in Hungary: Explorations in the 'natural' acquisition of a second language. International Journal of the Sociology of Language 19: 59–82.
Réger Zita 1990. Utak a nyelvhez. Nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Romaine Suzanne 1995. Bilingualism. 2. kiadás. Oxford, Blackwell.
Ronjat Jules 1913. Le dévelőppement du langage observé chez un enfant bilingue. Paris, Champion.
Rosenblum T., – Steven Pinker 1983. Word magic revisited: Monolingual and bilingual children's understanding of the word-object relationship. Child Develőpment 54: 773–480.
Sándor Anna 1995. Megfigyelések Kolon mai nyelvhasználatáról. In: Kassai Ilona (szerk.) Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. A 6. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest, az MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi osztálya, 211–216.
Sándor Anna 2000. Anyanyelvhasználat és kétnyelvűség egy kisebbségi magyar beszélőközösségben, Kolonban. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó
Sándor, Klára 1998. A nyelvcsere és a vallás összefüggése a csángóknál. In: Jankovics József – – Monok István – – Nyerges Judit (szerk.) A magyar művelődés és a kereszténység. A IV. Nemzetközi Hungarológiai Kongresszus előadásai. Róma – Nápoly, 1996. szeptember 9–14. Budapest-Szeged, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság – Scriptum Rt. II. 1130–1150.
Sándor Klára 2003. Magyar nyelvélesztés? Megjegyzések a csángó beiskolázási kísérletrol. In: Osvát Anna – – Szarka László (szerk.) Anyanyelv, oktatás – közösségi nyelvhasználat. Újratanítható-e a kisebbségek anyanyelve a magyarországi nemzetiségi iskolákban? Gondolat Kiadói Kör – MTA Kisebbségkutató Intézet, 153–182.
Scovel Thomas 1998. Psycholinguistics. Oxford, Oxford University Press.
Skütnabb-Kangas Tove 1984. Bilingualism or not: The education of minorities. Clevedon, Multilingual Matters.
Skü[n]tnabb-Kangas Tove 1997. Nyelv, oktatás és a kisebbségek. Budapest, Teleki László Alapítvány, Kisebbségi Adattár VIII.
Stubbs Michael W. (szerk.) 1985. The other languages of England. Linguistic minorities project. London – Boston – Melbourne – Hanley, Routledge & Kegan Paul.
Tabouret-Keller Andrée 1968. Sociological factors of language maintenance and shift: a methodological approach based on European and African examples. In: Joshua A. Fishman – – Charles A. Ferguson – – Jyotirindra Das Gupta (szerk.) Language problems of develőping nations. New York, John Wiley and Sons, 107–118.
Tarjányi József, – Sik Endre, – Závecz Tibor, – Csepeli György 1989. Gyorsjelentések 3. Jelentés az erdélyi menekültekről 1989. július, „Erdély”-vizsgálat. Budapest, Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés.
Thomason S. 1982. Historical linguistics. Kézirat. (Idézi Paulston 1994)
Todd L. 1984. Modern Englishes: Pidgins and creoles. Oxford, Blackwell.
Tóth Sándor, – Tuska Tünde, – Uhrin Erzsébet, – Zsilák Mária 2004. Nyelvcsere és nyelvmegőrzés a magyarországi szlovákok tótkomlósi közösségében. Budapest, „A nyelvi másság dimenziói” Archívum Kézirattára, MTA Nyelvtudományi Intézet Élőnyelvi osztály, Kézirat.
Uhrin Erzsébet, / Uhrinová Alžbeta 2004. A békéscsabai szlovák értelmiség anyanyelvhasználata / Používanie materinského jazyka v kruhu slovenskej inteligencie v Békešskej Cabe. Békéscsaba, Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete.
Vancóné Kremmer Ildikó 1998. Észrevételek a gyermekkori kódválasztás és kódváltás változásairól. In: Lanstyák István – – Simon Szabolcs (szerk.) Tanulmányok a magyar – szlovák kétnyelvűségről. Pozsony, Kalligram Kiadó, 116–134.
Veress Márta 2000. Attitudvizsgálat és nyelvhasználat a kolozsvári magyar fiatalok körében. In: Borbély Anna (szerk.) Nyelvek és kultúrák érintkezése a Kárpát-medencében. A 10. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Budapest, Készült az MTA Nyelvtudományi Intézetének Élőnyelvi Osztályán, 239–245.
Wardhaugh Ronald 1995. Szociolingvisztika. Budapest, Osiris – Századvég.
Weinreich Uriel 1953. Languages in contact. Findings and problems. New York, Publications of the Linguistic Circle of New York – Number 1.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave