Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Irodalom

Anderegg Johannes 1995 [1977]. Irodalomtudományi stíluselmélet. Részletek. Helikon 1995/3: 232–251.
Bencze Lóránt 1996. Mikor, miért, kinek, hogyan: Stílus és értelmezés a nyelvi kommunikációban. Budapest, Corvinus.
Birch David – – Michael O'Toole (szerk.) 1988. Functions of style. London, Pinter.
Carter Ronald, – Walter Nash 1990. Seeing through language: A guide to styles of English. Oxford, Basil Blackwell.
Coulson Seana, – Oakley Todd 2000. Blending basics. Cognitive Lingistics 11: 175–196.
Coupland Nikolas 1988. Introduction: Towards a stylistics of discourse. In: Nikolas Coup-land (szerk.) Styles of discourse. London, Croom Helm.
Dubois Jacques, – Francis Edeline, – Jean-Marie Klinkenberg, – Philippe Minguet, – François Pire, – Hadelin Trinon 1970. Rhétorique générale. Paris, Larousse.
Eckert Penelőpe – – John R. Rickford (szerk.) 2001. Style and sociolinguistic variation. Cambridge: Cambridge University Press.
Enkvist Nils Erik 1995 [1985]. Bevezetés: Stilisztika, szövegnyelvészet és kompozíció. Helikon 1995/3:252–265.
Fauconnier Gilles 1994 [1985]. Mental spaces: Aspects of meaning construction in natural language. New York, Cambridge University Press.
Fauconnier Gilles, – Mark Turner (1998). Conceptual integration networks. Cognitive Science 22/2: 133–187.
Fónagy Iván 1963. A stílus hírértéke. Általános Nyelvészeti Tanulmányok I. 91–123.
Fónagy Iván 1966. A beszéd kettős kódolása. Általános Nyelvészeti Tanulmányok IV. 69–76.
Fónagy Iván 1970. alakzat. In: Király István (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1: 146–147.
Fónagy Iván 1972. eufónia. In: Király István (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 2: 1286–1295.
Fónagy Iván 1982. metafora. In: Király István (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 8: 300–331.
Fónagy Iván 1989 [1959]. A költői nyelv hangtanából. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Fónagy Iván 1992. stílus. In: Szerdahelyi István (szerk.) Világirodalmi Lexikon. Budapest, Akadémiai Kiadó, 13: 606–626.
Gáspári László 2003. A funkcionális alakzatelmélet vázlata. Piliscsaba, Pázmány Péter Katolikus Egyetem.
Genette Gérard 1995 [1991]. Stílus és szignifikáció Helikon 1995/3: 334–363.
Gibbs Raymond W. – – Gerard Steen (szerk.) 1999. Metaphor in cognitive linguistics. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins.
Gumbrecht Hans Ulrich 1986. Schwindende Stabilität der Wirklichkeit. Eine Geschichte des Stilbegriffs. In: Gumbrecht – – Pfeiffer 1986, 726–788.
Gumbrecht HansUlrich – – Ludwig K. Pfeiffer (szerk.) 1986. Stil: Geschichten und Funktionen eines kulturwissenschaftlichen Diskurselements. Frankfurt, Suhrkamp.
Hickey Leo (szerk.) 1989. The pragmatics of style. London, New York, Routledge.
Kemény Gábor (szerk.) 2001. A metafora grammatikája és stilisztikája. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
Kocsány Piroska 1988. Stilisztikai kutatások német nyelvterületen 1970–1985. Helikon 1988/2–3: 454–475.
Kövecses Zoltán 1990. Emotion concepts. New York, Springer Verlag.
Kövecses Zoltán 2000. Metaphor and emotion: Language, culture, and body in human feeling. Cambridge, Cambridge University Press.
Kövecses Zoltán 2002. Metaphor: A practical introduction. Oxford, Oxford University Press.
Kövecses Zoltán 2005. A metafora. Gyakorlati bevezetés a kognitív metaforaelméletbe. Budapest, Typotex.
Lakoff George, – Mark Johnson 1980. Metaphors we live by. Chicago – London, The University of Chicago Press.
Lakoff George, – Mark Turner 1989. More than cool reason: A field guide to poetic metaphor. Chicago – London, The University of Chicago Press.
Langacker Ronald W. 1987. Foundations of cognitive grammar. Volume I. Stanford, California, Stanford University Press.
Langacker Ronald W. 1991. Foundations of cognitive grammar. Volume II. Descriptive Application. Stanford, California, Stanford University Press.
Langacker Ronald W. 1999. Grammar and conceptualization. Berlin – New York, Mouton de Gruyter.
Lausberg Heinrich 1960. Handbuch der literarischen Rhetorik. München, Hueber.
Molinié Georges – – Pierre Chané (szerk.) 1994. Qu’est-ce que le style? Actes du colloque international. Paris, Presses Universitaires de France.
Peer Willie van 1986. Stylistics and psychology: Investigations of foregrounding. London, Croom Helm.
Peer Willievan, – Eva Graf 2002. Between the lines: Spatial language and its develőpmental representation in Stephen King's IT. In: Semino – –Culpeper 2002, 123–152.
Peer Willievan – – Jan Renkema (szerk.) 1984. Pragmatics and stylistics. Leuven, Acco.
Péter Mihály 1974. Stilisztikai alapfogalmaink tisztázásához. In: Imre Samu – – Szathmári István – – Szűts László (szerk.) Jelentéstan és stilisztika. Budapest, Akadémiai Kiadó, 458–463.
Péter Mihály 1976. Az irodalmi nyelv és stilisztika kérdései a Prágai Nyelvészkör tanításában. Nyelvtudományi Közlemények 76: 409–16.
Péter Mihály 1991. A nyelvi érzelemkifejezés eszközei és módjai. Budapest, Tankönyvkiadó.
Robinson Edward A. 1997. The cognitive foundations of pragmatic principles: Implications for theories of linguistic and cognitive representation. In: J. Nuyts – – E. Pederson (szerk.) Language and conceptualization. Cambridge, Cambridge University Press, 253–271.
Sandig Barbara 1986. Stilistik der deutschen Sprache. Berlin – New York, Walter de Gruyter.
Sandig Barbara 1986/1995. A német nyelv stilisztikája. Részletek. Helikon 1995/3: 306–333.
Sandig Barbara 1989. Stilistische Mustermischung in der Gebrauchssprache. Zeitschriftfür Germanistik 10: 133–150.
Sandig Barbara 1995. Tendenzen der linguistischen Stilforschung. In: Stickel 1995, 27 – 61.
Sandig Barbara, – Margret Selting 1997. Discourse styles. In: Teun A. van Dijk (szerk.) Discourse as structure and process. Discourse Studies 1. London, SAGE Publications, 138–156.
Sebeok Thomas A. (szerk.) 1960. Style in language. Cambridge, MA, MIT Press.
Semino Elena – – Jonathan Culpeper (szerk.) 2002. Cognitive stylistics: Language and cognition in text analysis. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins.
Stickel Gerhard (szerk.) 1995. Stilfragen. Institut für deutsche Sprache, Jahrbuch 1994. Berlin – New York, Walter de Gruyter.
Szabó Zoltán 1982. Kis magyar stílustörténet. Budapest, Tankönyvkiadó.
Szabó Zoltán 1988. Szövegnyelvészet és stilisztika. Budapest, Tankönyvkiadó.
Szabó Zoltán 1998. A magyar szépírói stílus történetének fő irányai. Budapest, Corvina.
Szabó G. Zoltán, – Szörényi László 1988. Kis magyar retorika. Budapest, Tankönyvkiadó.
Szathmári István (szerk.) 1996. Hol tart ma a stilisztika? Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Szathmári István (szerk.) 1998. Stilisztika és gyakorlat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Szathmári István 2002. A stíluselemzés elmélete és gyakorlata. Székesfehérvár, Kodolányi János Foiskola.
Szathmári István (szerk.) 2003. A retorikai-stilisztikai alakzatok világa. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
Szathmári István 2004. Stilisztikai lexikon. Budapest, Tinta Könyvkiadó.
Szegedy-Maszák Mihály 1970. Az angolszász és francia stilisztikai kutatások főbb irányai. Helikon 1970/3–4: 420–448.
Szegedy-Maszák Mihály 1992. Az irodalmi mű alaktani hatáselmélete. In: Szili József (szerk.) A strukturalizmus után. Érték, vers, hatás, történet, nyelv az irodalomelméletben. Budapest, Akadémiai Kiadó, 113–160.
Tannen Deborah 1984. Conversational style: Analyzing talk among friends. Norwood NJ, Ablex.
Tannen Deborah 1992. That’s not what I meant! How conversational style makes or breaks your relations with others. London, Virago.
Thomka Beáta 1988. Szempontok a hetvenes/nyolcvanas évek magyar stíluskutatásának áttekintéséhez. Helikon 1988/2–3: 413–29.
Tolcsvai Nagy Gábor 1996. A magyar nyelv stilisztikája. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor 1999. „Nem találunk szavakat”. Nyelvértelmezések a mai magyarprózában. Pozsony, Kalligram Kiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor 2001. Két napihír összehasonlító stílusérték-vizsgálata befogadói válaszok alapján. Magyar Nyelvőr 125: 299–319.
Tolcsvai Nagy Gábor 2002. Retorikai cselekvés és valóságleképezés a klasszicizmus és a romantika határán. In: Szikszainé Nagy Irma (szerk.) Kossuth Lajos, a szó művésze. Tanulmányok Kossuth stílusművészetéről. Debrecen, DE Magyar Nyelvtudományi Intézet, 19–31.
Tolcsvai Nagy Gábor 2003a. A metafora alakulástörténete a magyar lírai modernségben. Történeti tipológiai vázlat. In: Bednanics G. – – Bengi L. – – Kulcsár Szabó E. – – Szegedy-Maszák M. (szerk.) Hang és szöveg. Költészettörténeti kérdések a lírai modernségben. Budapest, Osiris Kiadó, 26–61.
Tolcsvai Nagy Gábor 2003b. „Apa” – „édesapám”. Megértéslehetőségek a Harmonia Caelestisben. In: Zemplényi F. – – Kulcsár Szabó E. – – Józan I. – – Jeney É. – – Bónus T. (szerk.): Látókörök metszése. Írások Szegedy-Maszák Mihály születésnapjára. Budapest, Gondolat Kiadói Kör, 492–504.
Tolcsvai Nagy Gábor 2003c. Az alakzatok kognitív nyelvészeti megalapozása. In: Szathmári István (szerk.): A retorikai-stilisztikai alakzatok világa. Budapest, Tinta Könyvkiadó, 218–227.
Tolcsvai Nagy Gábor 2004. A nyelvi variancia kognitív leírása és a stílus (Egy kognitív stíluselmélet vázlata) In: Büky László (szerk.): A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei VI. Szeged, SZTE Általanos Nyelvészeti Tanszék, Magyar Nyelveszeti Tanszék, 143–160.
Tolcsvai Nagy Gábor 2005. A cognitive theory of style. Frankfurt, Peter Lang.
Toolan Michael 1990. The stylistics of fiction. London, Routledge.
Turner Mark 1987. Death is the mother of beauty. Chicago – London, The University of Chicago Press.
Turner Mark 1996. The literary mind. Oxford – New York, Oxford University Press.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave