Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Irodalom

Antal László 1961. A magyar esetrendszer. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Dressler, Wolfgang U. 1989. Prototypical differences between inflection and derivation. Zeitschrift für Phonetik, Sprachwissenschaft und Kommunikationsforschung 42: 3–10.
É. Kiss Katalin, – Kiefer Ferenc, – Siptár Péter 2003. Új magyar nyelvtan (3. kiadás). Budapest, Osiris Kiadó.
Kenesei István 2000. Szavak, szófajok, toldalékok. In: Kiefer 2000a, 75–135.
Keszler Borbála (szerk.) 2000. Magyar grammatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kiefer Ferenc (szerk.) 2000a. Strukturális magyar nyelvtan. 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc 2000b. A morfológia. In: Kiefer 2000a, 23–73.
Kiefer Ferenc 2000c. A ragozás. In: Kiefer 2000a, 569–618.
Kiefer Ferenc 2000d. A szóösszetétel. In: Kiefer 2000a, 519–567.
Kiefer Ferenc 2002. Szabályszerűség, termékenység és analógia a morfológiában. In: Maleczki 2002, 9–15.
Kiefer Ferenc 2003. Alaktan. In: É. Kiss – – Kiefer – – Siptár 2003, 189–283.
Kiefer Ferenc 2005. Conversion in Hungarian. In: Piñón – – Siptár 2005, 187–203.
Kiefer Ferenc, – Ladányi Mária 2000a. A szóképzés. In: Kiefer 2000a, 137–164.
Kiefer Ferenc, – Ladányi Mária 2000b. Morfoszintaktikailag semleges képzések. In: Kiefer 2000a, 165–214.
Kiss Gábor, – Pusztai Ferenc 2000. Új szavak, új jelentések 1997-ből. Budapest, Tinta Kiadó.
Komlósy András 2000. A műveltetés. In: Kiefer 2000a, 215–292.
Laczkó Tibor 2000. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés. In: Kiefer 2000a, 293–407.
Maleczki Márta (szerk.) 2002. A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei V. Szeged, Szegedi Tudományegyetem.
Piñón, Christopher – – Siptár Péter (szerk.) 2005. Approaches to Hungarian 9. Papers from the Düsseldorf conference. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Rácz Endre 1974. A birtokos személyragozásnak a birtok többségét kifejező alakrendszere. In: Rácz – – Szathmári 1974, 135–149.
Rácz Endre – – Szathmári István (szerk.) 1974. Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Budapest, Tankönyvkiadó.
Szili Katalin 2003. A ki igekötő jelentésváltozásai. Magyar Nyelv 99: 163–188.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave