Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Irodalom

Balázs Géza (szerk.) 2004. A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője. I–II. Budapest, MTA Társadalomkutató Központ.
Csernicskó István 1998. A magyar nyelv Ukrajnában (Kárpátalján). Budapest, Osiris Kiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely.
Csörögi István – – Nagy Ferenc (szerk.) 1980. A magyar szaknyelvkutatás bibliográfiája. Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Dolgozatok 31. Budapest, ELTE.
Glatz Ferenc (szerk.) 1999. A magyar nyelv az informatika korában. Budapest, Magyar Tudományos Akadémia.
Göncz Lajos 1999. A magyar nyelv Jugoszláviában (Vajdaságban). Budapest – Újvidék, Osiris Kiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely.
Grétsy László 1988. A szaknyelvek és a csoportnyelvek jelentősége napjainkban. In: Kiss – Szűts 1988, 85–107.
Grétsy László, – Kovalovszky Miklós, – Ladó János 1985. Szaknyelvek. Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Akadémiai Kiadó. 738–744.
Hargitai Henrik, – Kereszturi Ákos 2002. Javaslat magyar bolygótudományi szaknyelvi norma létrehozására. Geodézia és Kartográfia. LIV. 9: 26–32.
Hoffmann, Lothar 1984. Kommunikationsmittel Fachsprache. Berlin, Akademie Verlag.
Kabán Annamária 1982. A tudományos stílus fogalmának tisztázásához. Magyar Nyelvőr 106: 343–351.
Kemény Gábor 2002. Szakszókincs – szaknyelv – tudományos nyelv (Újabb szempontok egy régi vitakérdéshez). In: Balázs Géza – – A. Jászó Anna – – Koltói Ádám (szerk.) Éltető Anyanyelvünk. Mai nyelvművelésünk elmélete és gyakorlata. Írások Grétsy László 70. születésnapjára. Budapest, Tinta Könyvkiadó. 271–276.
Kiss Jeno 1995. Társadalom és nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Kiss Jeno – – Szűts László (szerk.) 1988. A magyar nyelv rétegződése. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kontra Miklós 1981. A nyelvek közötti kölcsönzés néhány kérdéséről, különös tekintettel„elangolosodó” orvosi nyelvünkre. Nyelvtudományi Értekezések 109. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kovács Ferenc 2001. A magyar nyelvtudományi terminológia kialakulása. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kurtán Zsuzsa 2003. Szakmai nyelvhasználat. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Lanstyák István 2000. A magyar nyelv Szlovákiában. Budapest – Pozsony, Osiris Kiadó és MTA Kisebbségkutató Műhely.
Lanstyák István, – Szabómihály Gizella 2002. Magyar nyelvtervezés Szlovákiában. Pozsony, Kalligram Könyvkiadó.
Molnár József, – Simon Györgyi 1976. Magyar nyelvemlékek. Budapest, Tankönyvkiadó.
Péntek János 1999. A szaknyelvek különfejlődése. Az anyanyelv mítosza és valósága. AESZ- füzetek. 3. Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, Kolozsvár. 51–54.
Péntek János (szerk.) 2004. Magyarul megszólaló tudomány. Kisebbségkutatás könyvek. Budapest, Lucidus Kiadó.
Pusztai István 1982. Szaknyelvművelésünk időszerű kérdései. Magyar Nyelvőr 78: 67–76.
Pusztai István 1993. Újraéled a szaknyelvművelés. Magyar Nyelvőr 117: 608–614.
Szabó István Mihály 2001. A magyar szaknyelvi-kommunikációs kultúra az ezredfordulón. Magyar Tudomány 46: 739–752.
Szabó T. Attila (szerk.) Ars Medica Electronica. Bio Tár Electronic. Budapest–Kolozsvár–Szombathely–Veszprém, Gramma-Soft Bt.
Szépe György 1982. A szaknyelv és a mindennapi nyelv kapcsolata. A Technika Tanítása 5: 129–139.
Szily Kálmán 1879/1999. A magyar nyelvújítás szótára. Budapest, Nap Kiadó.
W. Nagy Ágota (szerk.) 2003. A magyar mezőgazdasági, kertészeti, erdészeti és vadászati szaknyelv kialakulása. Budapest, Magyar Mezőgazdasági Múzeum.
Wüster, Eugen 1979. Einführung in die allgemeine Terminologielehre und die terminologische Lexikographie. Bécs, UNESCO ALSED LSP Network.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave