Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Irodalom

Alexin Zoltán, – Leipold Péter, – Csirik János, – Bibok Károly, – Gyimóthy Tibor 2001. A rule-based tagger develőpment framework. In: Lubos Popelínsky – – Miloslav Nepil (szerk.) Proceedings of the 3rd Workshop on Learning Language in Logic. Strasbourg, France, 1–10.
Christ, Oliver 1994. A modular and flexible architecture for an integrated corpus query system. In: Papers in Computational Lexicography (COMPLEX-94). Budapest, HAS Linguistics Institute, 23–32.
Clark, Bob 2000. MoBiMouse, the world’s first „no-click” dictionary program. International Journal of Language and Documentation 3: 26–27.
Dimitrova, Ludmila, – Tomaz Erjavec, – Nancy Ide, – Heiki-Jan Kaalep, – Vladimir Petkevic, – Dan Tufis 1998. Multext-East: Parallel and comparable corpora and lexicons for six Central and Eastern European languages. In: Proceedings of the COLING-ACL 98. Montreal, Canada, 315–319.
Elekfi László 1994. Magyar ragozási szótár. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet.
Erjavec, Tomaz, – Ann Lawson, – Laurent Romary 1998. East meets West: Producing multilingual resources in a European context. In: Proceedings of LREC’98. Granada, Spain.
Fegyó Tibor, – Mihajlik Péter, – Szarvas Máté, – Tatai Péter, – Tatai Gábor 2003a. Voxenter – Intelligent voice enabled call center for Hungarian. In: Proceedings of Eurospeech 2003, 8th European Conference on Speech Communication and Technology. Geneva, 1905–1908.
Fegyó Tibor, – Mihajlik Péter, – Tatai Péter 2003b. Comparative study on Hungarian acoustic model sets and training methods. In: Proceedings of Eurospeech 2003, 8th European Conference on Speech Communication and Technology. Geneva, 829–832.
Fék Márk, – Németh Géza, – Olaszy Gábor 2004. Megértést segítő részletező gépi névfelolvasás magyar nyelvre. II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, 301–306.
Glatz Ferenc 1999. Tézisek a magyar nyelvről. In: Glatz Ferenc (szerk.) A magyar nyelv az informatika korában. Budapest, MTA, 13–15.
Gordos Géza, – Takács György 1983. Digitális beszédfeldolgozás. Budapest, Műszaki Kiadó.
Gósy Mária 2004. Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest, Osiris Kiadó.
Gósy Mária, – Nikléczy Péter 1999. A beszélő felismerése: elméleti megalapozás, módszertani közelítések. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás ’99. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 1–19.
Ide, Nancy 1999. Parallel translations as sense discriminators. In: Proceedings of the SIGLEX99 Workshop: Standardizing Lexical Resources. College Park, Maryland, 52–61.
Karacs Kristóf, – Prószéky Gábor, – Roska Tamás 2003. Intimate integration of shape codes and linguistic framework. In: Proceedings of ECCTD’03 Conference. Cracow, Poland, Vol. I, 409–412.
Kiefer Ferenc 1999. Néhány gondolat a nyelvi technológiákról. In: Glatz Ferenc (szerk.) A magyar nyelv az informatika korában. MTA, Budapest, 128–132.
Kiss Gabriella, – Kiss Margit, – Pajzs Júlia 2001. Normalisation of Hungarian archaic texts. In: Papers in Computational Lexicography (COMPLEX-01). University of Birmingham, Birmingham.
Koutny Ilona, – Olaszy Gábor, – Olaszi Péter 2000. Prosody prediction from text in Hungarian and its realisation in TTS conversion. International Journal of Speech Technology 3/4: 187–200.
Kovács Magdolna, – Olaszy Gábor, – Nikléczy Péter, – Gósy Mária 2002. Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek CD-ROM. Budapest, Nikol Kiadó. http://fonetika.nytud.hu 
László János 2005. A történetek tudománya. Budapest, Új Mandátum Kiadó.
Mihajlik Péter, – Révész Tibor, – Tatai Péter 2002. Phonetic transcription in automatic speech transcription. Acta Linguistica Hungarica 49: 407–425.
Mikolás Zoltán (szerk.) 2001. MetaMorpho – a MorphoLogic tíz éve. Budapest, MorphoLogic.
Miller, George A., – Richard Beckwith, – Christiane Fellbaum, – Derek Gross, – Katherine J. Miller 1990. Introduction to WordNet: an on-line lexical database. International Journal of Lexicography 3: 235–244,.
Naszódi Mátyás 1997. Nyelvhelyesség-ellenőrzés számítógéppel (parciális szintaxis). In: Hetedik Alkalmazott Nyelvészeti Konferencia. Budapest, Külkereskedelmi Főiskola, 256–260.
Németh Géza, – Zainkó Csaba, – Fekete László, – Olaszy Gábor, – Olaszi Péter, – Kiss Géza, – Kiss Péter 2000. The design, implementation, and operation of a Hungarian e-mail reader. International Journal of Speech Technology 3/4: 217–236.
Németh Géza, – Zainkó Csaba, – Kiss Géza, – Olaszy Gábor, – Gordos Géza 2003. Language processing for name and address reading in Hungarian. Proceedings of the International Conference on Natural Language Processing and Knowledge Engineering, Beijing, China, 238–243.
Németh Géza, – Zainkó Csaba, – Olaszy Gábor 2002. Név- és címfelolvasás magyar nyelven. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás 2002. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet.
Novák Attila 2004. Az első nganaszan szóalaktani elemző. A 2. MSZNY konferencia anyagai. Szeged.
Olaszi Péter 2000. Analysis of written and spoken form of Hungarian numbers for TTS application. International Journal of Speech Technology 3/4: 177–186.
Olaszy Gábor 1999. Beszédadatbázisok készítése gépi beszéd-előállításhoz. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás ’99. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 68–89.
Olaszy Gábor 2002a. The most important prosody patterns of Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 49: 277–306.
Olaszy Gábor 2002b. Model to predict Hungarian sound durations for continuous speech. Acta Linguistica Hungarica 49: 321–345.
Olaszy Gábor, – Abari Kálmán 2005. Adatbázisok és számítógépprogramok a magyar beszéd időszerkezeti vizsgálatához. Alkalmazott Nyelvtudomány V/1–2: 41–62.
Olaszy Gábor, – Németh Géza, – Olaszi Péter, – Kiss Géza, – Zainkó Csaba, – Gordos Géza 2000. Profivox: A Hungarian text-to-speech system for telecommunication applications. International Journal of Speech Technology 3/4: 201–215.
Oravecz Csaba, – Dienes Péter 2002. Efficient stochastic part-of-speech tagging for Hungarian. In: Proceedings of the Third International Conference on Language Resources and Evaluation, LREC2002, Las Palmas, Spain, 710–717.
Pajzs Júlia 1990. Számítógép és lexikográfia. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet.
Pajzs Júlia, – Váradi Tamás 1997. A magyar irodalmi és köznyelv nagyszótárának korpusza a HUNGARNET közösség számára. Networkshop–97 konferencia. Budapest, NIIF.
Prószéky Gábor 1989. Számítógépes nyelvészet [Természetes nyelvek használata számítógépes rendszerekben]. Budapest, SZÁMALK.
Prószéky Gábor 1995. Humor – A morphological system for corpus analysis. In: H. Rettig – – Pajzs Júlia – – Kiss Géza (szerk.) Language resources for language technology (Proceedings of the 1st TELRI Seminar). Tihany, 149–158.
Prószéky Gábor 1996. Syntax as meta-morphology. In: Proceedings of COLING–96, Copenhagen, Denmark, Vol. 2: 1123–1126.
Prószéky Gábor 1999. Természetes nyelvek. In: Futó Iván (szerk.) Mesterséges intelligencia. Budapest, Aula, 756–814.
Prószéky Gábor 2000a. A magyar morfológia számítógépes kezelése. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 3. Morfológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1024–1065.
Prószéky Gábor 2000b. A nyelvtechnológiai alapkutatások hiányáról és szükségességérol. In: T. Molnár István – – Klaudy Kinga (szerk.) Papp Ferenc akadémikus 70. születésnapjára. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 157–165.
Prószéky Gábor 2001. A nyelvtechnológia és a modern nyelvészet viszonyáról. In: Andor József – – Szűts Tibor – – Terts István (szerk.) Színes eszmék nem alszanak... (Szépe György 70. születésnapjára). Pécs, Lingua Franca, 991–998.
Prószéky Gábor 2003. Automatikus információszerzés gazdasági rövidhírekből. In: Patkós Anna (szerk.) Információs és kommunikációs technológiák. Budapest, Oktatási Minisztérium Kutatás-fejlesztési Helyettes Államtitkárság, 28–38.
Prószéky Gábor, – Kis Balázs 1999. Számítógéppel emberi nyelven. Természetes nyelvifeladatok megoldása számítógéppel. Bicske, SZAK Kiadó.
Prószéky Gábor, – Kis Balázs 2002. Develőpment of context-sensitive dictionaries. In: Proceedings of COLING-2002. Taipei, Taiwan.
Prószéky Gábor, – Miháltz Márton 2002. Automatism and user interaction: Building a Hungarian WordNet. In: Proceedings of the 3rd International Conference on Language Resources and Evaluation, Las Palmas, spain, Vol. III. 957 – 961.
Prószéky Gábor, – Naszódi Mátyás, – Kis Balázs 2002. Recognition assistance. In: Proceedings of COLING-2002. Taipei, Taiwan.
Prószéky Gábor, – Novák Attila 2005. Computational morphologies for small Uralic languages. In: Antti Arppe et al. (szerk.) Inquiries into words, constraints and contexts. Stanford, CSLI, 121–130.
Prószéky Gábor, – Tihanyi László 1993. Helyette – Inflectional thesaurus for agglutinative languages. Proceedings of the 6th Conference of the European Chapter of the Association for Computational Linguistics. Utrecht, The Netherlands, 473.
Prószéky Gábor, – Tihanyi László 2002. MetaMorpho – A pattern based machine translation system. Proceedings of the 24th ASLIB Conference. London.
Prószéky Gábor, – Tihanyi László, – Ugray Gábor 2004. Moose: a robust high-performance parser and generator. Proceedings of the 9th EAMT Conference. La Valletta, Malta, Foundation for International Studies. 138–142.
Senellart, Jean, – Dienes Péter, – Váradi Tamás 2001. New generation Systran translation system. In: Proceedings of the Eighth MT Summit. Santiago de Compostela, Spain.
Tamm, Anne, – Olaszy Gábor 2005. Kísérlet automatizált szövegelemzési módszerek kialakítására a szóhangsúlyok meghatározásához. In: Alexin Zoltán – – Csendes Dóra (szerk.) III. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, 383–393.
Vajda Péter, – Nagy Viktor, – Dancsecs Erzsébet 2004. A ragozási szótártól a NooJ morfológiai moduljáig. In: II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, Szegedi Tudományegyetem Informatikai Tanszékcsoport, 183–190.
Váradi Tamás 1999. On develőping the Hungarian National Corpus. In: S. Vintar (szerk.) Proceedings of the Workshop Language Technologies – Multilingual Aspects. 32th Annual Meeting of the Societas Linguistica Europea. Ljubljana, Slovenia, 57–63.
Váradi Tamás 2001. A nyelvhasználat empirikus vizsgálatáról. In: Andor József – – Szűts Tibor – – Terts István (szerk.) Színes eszmék nem alszanak... (Szépe György 70. születésnapjára). Pécs, Lingua Franca, 1285–1291.
Váradi Tamás, – Oravecz Csaba 1999. Morpho-syntactic ambiguity and tagset design for Hungarian. In: Proceedings of the EACL LINC Workshop on Annotated Corpora. Bergen, Norway.
Varga László 2002. Intonation and Stress: Evidence from Hungarian. Palgrave, Macmillan.
Vicsi Klára 2001. Beszédadatbázisok a gépi beszédfelismerés segítésére. Híradástechnika 2001/1: 5–13.
Vicsi Klára, – Kocsor András, – Teleki Csaba, – Tóth László 2004. Beszédadatbázis irodai számítógépfelhasználói környezetben. II. Magyar Számítógépes Nyelvészeti Konferencia. Szeged, 307–311.
Vicsi Klára, – Tóth László, – Kocsor András, – Gordos Géza, – Csirik János 2002. MTBA – Magyar nyelvű telefonbeszéd adatbázis. Hiradástechnika 2002/8: 35–39.
Vicsi Klára, – Vig András 1998. Az első magyar nyelvű beszédadatbázis. In: Gósy Mária (szerk.) Beszédkutatás ’98. Tanulmányok az elméleti és alkalmazott fonetika köréből. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézet, 163–178.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave