Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Irodalom

Balázs János 1985. A szöveg. Budapest, Gondolat Kiadó.
Beaugrande, Robert-Alain de 1980. Text, discourse, and process. London, Longman.
Beaugrande, Robert-Alain de, – Wolfgang U. Dressler 2000 [1981]. Bevezetés a szövegnyelvészetbe. Fordította: Siptár Péter. Budapest, Corvina Kiadó.
Békési Imre 1986.A gondolkodás grammatikája. Budapest, Tankönyvkiadó.
Békési Imre 1993. Jelentésszerkezetek interpretációs megközelítése. Szeged, JGYTF Kiadó.
Békési Imre – – H. Tóth Imre (szerk.) 1994. Bárczi Géza centenárium. Szeged, MTA Szegedi Területi Bizottsága.
Brinker, Klaus – – Gerd Antos – – Wolfgang Heinemann – – Sven F. Sager (szerk.) 2000. Text- und Gesprächslinguistik / Linguistics of text and conversation. Ein internationales Handbuch zeitgenössischer Forschung / An international handbook of contemporary research. Berlin, NewYork, Walter de Gruyter.
Brown, Gillian, – George Yule 1983. Discourse analysis. Cambridge, Cambridge University Press.
Dascal, Marcelo (szerk.) 1985. Dialogue: An interdisciplinary approach. Amsterdam, John Benjamins.
Dijk, Teun A. van (szerk.) 1985. Handbook of discourse analysis. London, Academic Press.
Dijk, Teun A. van 1988. News as discourse. Hillsdale, NJ, Lawrence Erlbaum.
Dijk, Teun A. van (szerk.) 1997a. Discourse as structure and process. Discourse studies. 1. London, SAGE Publications.
Dijk, Teun A. van (szerk.) 1997b. Discourse as social action. Discourse studies. 2. London, SAGE Publications.
Dressler, Wolfgang U. 1992. Between grammar and discourse. In: M. Pütz (szerk.): Thirty years of linguistic evolution. Studies in honor of René Dirven on the occasion of his sixtieth birthday. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins, 149–159.
Dressler, Wolfgang U. (szerk.) 1978. Current trends in textlinguistics. Berlin – New York, Walter de Gruyter.
Fehér Erzsébet 2000. A szövegkutatás megalapozása a magyar nyelvészetben. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Franke, Wilhelm 1990. Elementare Dialogstrukturen: Darstellung, Analyse, Diskussion. Tübingen, Niemeyer.
Givón, Talmy 1989. Mind, code and context. Essays in pragmatics. Hillsdale, Lawrence Erlbaum.
Givón, Talmy 1995. Coherence in text vs. coherence in mind. In: M. A. Gernsbacher – – T. Givón (szerk.): Coherence in spontaneous text. Amsterdam – Philadelphia, John Benjamins, 59–115.
Halliday, M. A. K., – Ruquaiya Hasan 1976. Cohesion in English. London, Longman.
Kiefer Ferenc 1979. Szövegelmélet – szövegnyelvészet – szöveggrammatika. Magyar Nyelvőr 103: 216–225.
Kiefer Ferenc 1992. A szöveg időszerkezetéről. In: Petőfi S. János – – Békési Imre (szerk.): Szemiotikai szövegtan.. 4. Szeged, JGYTF Kiadó, 40–55.
Kocsány Piroska 1985. Az aforizma mint szövegtípus. Studia Poetica 7: 59–74.
Kocsány Piroska 1989. Szövegnyelvészet vagy szövegek nyelvészete? Filológiai Közlöny 35: 26–43.
Kocsány Piroska 1991. Az is és a csak szövegteremtő szerepben. Magyar Nyelvőr 115: 175–190.
Kocsány Piroska 1992. Szövegnyelvészet versus szövegelemzés. In: Petőfi S. János – – Békési Imre – – Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 5. Szeged, JGYTF Kiadó, 145–52.
Kocsány Piroska 1995. Műhelytanulmány az ő névmásról. Magyar Nyelvőr 119: 285–93.
Kocsány Piroska 1996. Szövegnyelvészet és szövegtan. (Részletek egy tudomány történetéből.) In: Szathmári István (szerk.) Hol tart ma a stilisztika? Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó, 152–163.
Kocsány Piroska 1997. Pro-drop und Textkoherenz: Interagierende Regeln im Gebrauch des Subjektpronomens im Ungarischen. Acta Linguistica Hungarica 44: 385–411.
Kocsány Piroska 2002. Szöveg, szövegtípus, jelentés: a mondás mint szövegtípus. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Langacker, Ronald W. 2001. Discourse in cognitive grammar. Cognitive Linguistics 12: 143–188.
Németh T. Enikő 1996. A szóbeli diskurzusok megnyilatkozáspéldányokra tagolása. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Petőfi S. János 1996. Az explicitség biztosításának feltételei és lehetőségei természetes nyelvi szövegek interpretációjában. Budapest, MTA Nyelvtudományi Intézete.
Petőfi S. János 2004. A szöveg mint komplex jel. Bevezetés a szemiotikai-textológiai szövegszemléletbe. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Pléh Csaba 1998. A mondatmegértés a magyar nyelvben. Budapest, Osiris Kiadó.
Pléh Csaba, – Radics Katalin 1976. „Hiányos mondat”, pronominalizáció és a szöveg. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 11: 261–277.
Pléh Csaba – – Síklaki István – – Terestyéni Tamás (szerk.) 1998. Nyelv, cselekvés, kommunikáció. Budapest, Osiris Kiadó.
Rickheit, Gert (szerk.): Kohärenzprozesse. Modellierung von Sprachverarbeitung in Texten und Diskursen. Opladen, Westdeutscher Verlag.
Strohner, Hans 1990. Textverstehen. Kognitive und kommunikative Grundlagen der Sprachverarbeitung. Opladen, Westdeutscher Verlag.
Stutterheim, Christiane von 1997. Einige Prinzipien des Textaufbaus. Empirische Untersuchungen zur Produktion mündlicher Texte. Tübingen, Niemeyer.
Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest, Osiris Kiadó.
Tátrai Szilárd 2002. Az „én” az elbeszélésben. A perszonális narráció szövegtani megközelítése. Budapest, Argumentum Kiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor 2000. A kognitív nyelvészet elméleti hozadéka a szövegtan számára. Magyar Nyelvőr 124: 494–500.
Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó.
Tolcsvai Nagy Gábor 2003. Topikaktiválás és topikfolytonosság magyar nyelvű szövegekben. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 20: 295–325.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave