Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Irodalom

Apreszjan, Jurij D. 1971. Regular polysemy. Linguistics 142: 5–32.
Bierwisch, Manfred 1983. Semantische und konzeptuelle Repräsentation lexikalischer Einheiten. Studia Grammatica 22: 61–99.
Büring, Daniel 1997. The meaning of topic and focus. The 59th Street Bridge accent. London–New York, Routledge.
Büring, Daniel 2003. On D-trees, beans, and B-accents. Linguistics and Philosophy 26: 511–545.
Chafe, Wallace L. 1976. Givenness, contrastiveness, definiteness, subjects, topics, and point of view. In Charles N. Li (szerk.) Subject and topic. New York–San Francisco–London, Academic Press, 25–55.
Comorovski, Ileana 1996. Interrogative phrases and the syntax–semantics interface. Dordrecht, Kluwer.
Cruse, D. Alan 1986. Lexical semantics. Cambridge, Cambridge University Press.
Daneš, František 1970. One instance of the Prague School methodology: Functional analysis of utterance and text. In: Paul Garvin (szerk.) Method and theory in linguistics. Paris–The Hague, Mouton.
Dowty, David 1979. Word meaning in Montague grammar. Dordrecht, Reidel.
Eszes Boldizsár 2005. Szubjektív és objektív modalitás. Előadás, MTA Nyelvtudományi Intézet, 2005. szeptember 27.
É. Kiss Katalin 1998. Identificational focus versus information focus. Language 74: 245–273.
Firbas, Jan 1964. On defining the theme in functional sentence perspective. Travaux linguistiques de Prague 1: 267–280.
Gécseg Zsuzsanna, – Kiefer Ferenc 2006. A new look at information structure in Hungarian. Kézirat.
Grice, H. Paul 1975 (1967) Logic and conversation. In: Peter Cole – – Jerry L. Morgan (szerk.) Speech acts (Syntax and Semantics 3). New York, Academic Press, 41–58.
Gyuris Beáta megj. előtt. The semantics of contrastive topics in Hungarian. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Halliday, Michael A. K. 1967. Intonation and grammar in British English. The Hague, Mouton.
Hunyadi László 1981. A nyelvi polaritás kifejezése a magyarban. Kandidátusi disszertáció, Debrecen, KLTE.
Jäger, Gerhard 1996. Topics in Dynamic Semantics. PhD-értekezés, Berlin, Humboldt-Egyetem.
Kálmán László 1985. Word order in neutral sentences. In: Kenesei István (szerk.) Approaches to Hungarian 1. Data and descriptions. Szeged, JATE, 13–23.
Kálmán László, – Nádasdy Ádám 1994. A hangsúly. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Budapest, Akadémiai Kiadó, 393–467.
Kenesei István 1989. Logikus-e a magyar szórend? Általános Nyelvészeti Tanulmányok 17: 105–152.
Kenesei István 1998. Adjuncts and arguments in VP-focus in Hungarian. Acta Linguistica Hungarica 45: 61–88.
Kiefer Ferenc 1982. Az előfeltevések elmélete. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc 1985. A -hat/-het képző jelentéstanához. Az episztemikus -hat/-het. Általános Nyelvészeti Tanulmányok 16: 131–153.
Kiefer Ferenc 1986a. Focus and modality. In: J. L. Mey (szerk.) Language and discourse: Test and protest. Amsterdam, Benjamins, 287–312.
Kiefer Ferenc 1986b. Epistemic possibility and focus. In: Werner Abraham et al. (szerk.) Topic, focus and configurationality. Amsterdam, Benjamins, 161–179.
Kiefer Ferenc 1992. Az aspektus és a mondat szerkezete. In: Kiefer Ferenc (szerk.) Strukturális magyar nyelvtan 1. Mondattan. Budapest, Akadémiai Kiadó, 797–886.
Kiefer Ferenc 2000a. Jelentéselmélet. Budapest, Corvina Kiadó.
Kiefer Ferenc (szerk.) 2000b. Strukturális magyar nyelvtan 3. Alaktan. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc 2001. A fosztóképző a magyarban. In: Csatár Péter – – Maitz Péter – – Tronka Krisztián (szerk.) A nyelvtantól a szövegtanig. Tanulmányok Kocsány Piroska tiszteletére. Debrecen, Kossuth Egyetemi Kiadó, 11–19.
Kiefer Ferenc 2005. Lehetőség és szükségszerűség. Tanulmányok a nyelvi modalitás köréből Budapest, Tinta Könyvkiadó.
Kiefer Ferenc 2006. Aspektus. Budapest, Akadémiai Kiadó.
Kiefer Ferenc, – Ladányi Mária 2000. Morfoszintaktikailag semleges képzések. In: Kiefer 2000b, 165–214.
Krifka, Manfred 1998. Scope inversion under the rise-fall contour in German. Linguistic Inquiry 29: 75–112.
Krifka, Manfred 2001. For a structured meaning account of questions and answers. In: Caroline Féry – – Wolfgang Sternefeld (szerk.) Audiatur vox sapientiae. A Festschrift for Arnim von Stechow. Berlin, Akademie Verlag.
Kuroda, Sige-Yuki 1972. The categorical and the thetic judgment: Evidence from Japanese Syntax. Foundations of Language 9: 153–185.
Laczkó Tibor 2000. Az ige argumentumszerkezetét megőrző főnévképzés. In: Kiefer 2000b, 293–408.
Löbner, Sebastian 2002. Understanding semantics. London, Arnold.
Lyons, John 1977. Semantics. Cambridge, Cambridge University Press.
Maleczki Márta 1998. A határozatlan alanyok különféle értelmezései a magyar semleges mondatokban. In: Büky László – – Maleczki Márta (szerk.) A mai magyar nyelv leírásának újabb módszerei III, Szeged, JATE, 261–280.
Maleczki Márta 2000. Határozatlan argumentumok a magyarban. In: Kenesei István (szerk.) Igei vonzatszerkezet a magyarban. Budapest, Osiris Kiadó, 287–331.
Maleczki Márta 2002. Thetic judgements in Hungarian. Előadás a Sixth International Conference on the Structure of Hungarian-on, 2002 szeptember 12–13, Düsseldorf, Heinrich-Heine-Universität.
Marty, Anton 1884. Über subjektslose Sätze und das Verhältnis der Grammatik zu Logik und Psychologie. Vierteljahresschrift für wissenschaftliche Philosophie.
Moltmann, Friederike 1997. Parts and wholes in semantics. Oxford, Oxford University Press.
Paul, Hermann 1880. Prinzipien der Sprachgeschichte. Leipzig.
Piñón, Christopher J. 1995. Around the progressive in Hungarian. In: Kenesei István (szerk.) Approaches to Hungarian 5. Levels and Structures. Szeged, JATE, 153–189.
Reinhart, Tanya 1982. Pragmatics and linguistics: an analysis of sentence topics. Kézirat, terjeszti az Indiana University Linguistics Club, Bloomington, Indiana.
Rooth, Mats 1985. Association with focus. PhD-értekezés, Amherst, University of Massachusetts.
Rooth, Mats 1992. A theory of focus interpretation. Natural Language Semantics 1: 75–116.
Sasse, H.-J. 1991, Predication and sentence constitution in universal perspective. In: D. Zaefferer (szerk.) Semantic universals and universal semantics. Berlin, Foris, 75–95.
Sgall, Petr, – Eva Hajičová, – Jarmila Panevová 1986. The meaning of the sentence in its semantic and pragmatic aspects. Dordrecht, Reidel.
von Stechow, Arnim 1991. Focusing and backgrounding operators. In: Werner Abraham (szerk.) Discourse particles. Amsterdam–Philadelphia, John Benjamins, 37–84.
Szabolcsi Anna 1980. Az aktuális mondattagolás szemantikájához. Nyelvtudományi Közlemények 82: 59–83.
Szabolcsi Anna 1981. Compositionality in focus. Folia Linguistica 15: 141–161.
Szabolcsi Anna 1983. A specifikus – nem-specifikus megkülönböztetésről. Nyelvtudományi Közlemények 85: 83–92.
Szilágyi N. Sándor 1996. Hogyan teremtsünk világot? Rávezetés a nyelvi világ vizsgálatára. Kolozsvár, Erdélyi Tankönyvtanács.
Szili Katalin 2003. A ki igekötő jelentésváltozásai. Magyar Nyelv 99: 163–188.
Ullmann, Stephen 1962. Semantics. An introduction to the science of meaning. Oxford, Blackwell.
Varasdi Károly előkészületben. The truth-conditions of the progressive. Doktori disszertáció. Budapest, ELTE.
Vendler, Zeno 1967. Linguistics in philosophy. Ithaca, NY, Cornell University Press.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave