Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A nyelvi rendszer

Minden nyelv rendszer. Ezt a beszélő általában nem látja át, ugyanúgy, ahogy például a saját anyagcseréjét sem látja át, miközben az rendszerszerűen, egészségesen működik. A nyelv rendszer mivoltát a szabályok léte, működése adja. Kétféle szabály van: hangtani és nyelvtani. A hangtani szabályoknak nincs közük az értelemhez, a nyelvtaniaknak van.
Hangtani szabály a magyarban, hogy ty, gy, ny előtt nem állhat n, csak ny (pl. hány gyár, ángyom és japán gyár egyformán -nygy- hangkapcsolatot tartalmaz), vagy hogy szibilánsok („sziszegő hangok”) után -j a szón belül nem állhat (pl. várja, blöffjük de húzza, löncsük, nem *húzja, *löncsjük). Nyelvtani szabály, hogy a mondat tárgyának -t ragot kell kapnia (almát eszik), vagy hogy tagadó elem után az igekötő az ige mögé kerül (nem hozta el, alig írjuk le). A szabályokat kisgyermekkorban, ösztönösen sajátítjuk el, és életünk során bármikor újonnan megismert elemekre (például idegenből frissen átvett szavakra) is alkalmazzuk, ezért mondjuk, hogy a nyelv „létrehozó” (latin szóval: generatív) rendszer. A nyelvészet feladata leírni, hogy milyen az a szabályrendszer, melynek birtokában a beszélő új mondatokat, helyes szóalakokat tud létrehozni.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave