Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Az uráli népek lélekszáma és anyanyelvük használata

Az uráli nyelvcsalád legnagyobb lélekszámú népe a magyar. Hozzánk hasonlóan önálló államot alkotnak a finnek és az észtek. Finnül kb. 5 300 000 ember beszél, észtül pedig kb. egymillió. A nyelvcsalád többi tagja saját állammal nem rendelkezik. A többszázezres lélekszámú marik, mordvinok, komik és udmurtok Oroszország területén élnek a saját nevüket viselő köztársaságukban, de kisebbségként a zömmel orosz nemzetiségű lakosság mellett. A többi rokon nép néhány tízezer vagy annál is kevesebb főt számlál. Közülük a számik (lappok), kiknek lélekszáma ötven- és nyolcvanezer között lehet, Skandinávia országaiban és Oroszországban, a Kola-félszigeten élnek, a lív nyelvet pedig Lettország partvidékén beszéli még néhány fő. A többiek Oroszországban élnek ún. autonóm körzetekben elenyésző kisebbségként. E csoport népeinél az anyanyelv tudásának és használatának szintje egyre rosszabb, bár az utóbbi évtizedben nagy energiával küzdenek nyelvük és ősi kultúrájuk fennmaradásáért. Végül meg kell említenünk a napjainkra már kihalt uráli nyelveket (ilyen például a kamassz szamojéd, amelynek utolsó anyanyelvi beszélője 1989-ben hunyt el, vagy a szintén szamojéd nyelvcsoportba tartozó mator), valamint a még élő nyelvek már eltűnt nyelvjárásait (például déli, tavdai manysi).125

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave