Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A nyelvi változásokat befolyásoló tényezők és hatásaik

A mohácsi csatavesztés következményeképpen az ország három részre szakadt, középen a török megszállta területekkel. A nyugati és az északi részeken maradt meg a magyar királyság, Erdélyben önálló fejedelemség alakult. A két és fél évszázad szinte folytonos háborúskodásban telt (végvári harcok, török pusztítások, tizenöt éves háború, majd a törökök kivonulása után a Rákóczi-szabadságharc). A sok harc következtében hatalmasak voltak a lakosság körében elszenvedett vérveszteségek, nagy területek váltak gyéren lakottá vagy egyenesen üressé. A Rákóczi-szabadságharc utánra már egész megyényi területek álltak népesség nélkül. Az irodalmi—nyelvi élet korábbi színterei, központjai összeomlottak, a kolostorok virágzó scriptoriumaiból (kódexmásoló műhelyeiből) — Óbudáról, a Nyulak szigetéről, de máshonnan is — a szerzetesek elmenekültek, a rendházak kulturális jelentősége hosszú időre megszűnt. Buda elestével a kultúrát támogató magyar királyi udvar is eltűnt. (A bécsi udvar kultúrhatása elnémetesítő szándékával a magyar nyelv szempontjából inkább veszélyt jelentett.) A történelmi események átstrukturálták a társadalmat is. Az elnéptelenedett területeket jórészt idegen ajkúakkal telepítették be: szlovákokkal, szerbekkel, németekkel. Buda és Óbuda lakosságának döntő hányada szintén német lett. Egy jellemző számadat: Buda és Óbuda környékén a 15. század végi 90 magyar faluból a 18. század végére 11 maradt, ellenben 29 német, 8 szlovák és 7 szerb település keletkezett. A betelepítések nyelvi szempontból ugyanúgy hatottak, mint az ország három részre szakadása: a nyelvkapcsolatok megváltozását idézték elő részben a magyar nyelv különböző területi nyelvváltozatai, azaz az egyes nyelvjárások között, részben a magyar és az idegen nyelvek viszonyában. Az ómagyar kor írásbeliségét uraló iskolázott egyházi réteg helyét a középmagyar kor elején az írással hivatásszerűen foglalkozó iskolázott világiak, az úgynevezett deákok (literátusok) rétege vette át. A deákok többnyire a vagyontalan(abb) köznemesség, illetőleg az iskolázott jobbágyság köréből kerültek ki. Szerepüket, jelentőségüket a nyelvi egységesülés folyamatában két tényező is magyarázza. Egyrészt az akkori közélet sokféle területén tevékenykedtek: íródeákok, iskolamesterek, nótáriusok, intézők, ispánok, városi tisztviselők stb. voltak, másrészt — mivel birtok vagy ingatlan nemigen kötötte őket — szabadon mozoghattak (és mozogtak) az ország egész területén; ezáltal különböző vidékek nyelvjárásait egymással érintkezésbe hozták, önmagukban kiegyenlítették, írásbeliségükben továbbadták — ez pedig hatott a nyelvi egységesülés folyamatára. A Buda török kézre kerülése következtében eltűnt királyi udvar helyét a kultúra anyagi támogatásában egyes főúri udvartartások vették át. A Perényi, Zrínyi, Báthori, Batthyány, Festetics, Thurzó, Nádasdy, Rákóczi, Ráday családok kultúrmecénási szerepe ebben az időben igen jelentős volt.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave