Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Az egységes helyesírási szabályozás előtti időszak

A magyar helyesírás történetében az 1903-ban, Simonyi Zsigmond tollából megjelent Iskolai helyesírás fordulópontot hozott abban az értelemben, hogy ez a tankönyvként funkcionáló kiadvány tartalmazta az akadémiai szabályozással ellentétben Simonyi reformjavaslatait, s így az írásgyakorlatban ezek az egyszerűsítések kezdtek elterjedni. Végül 1922-ben az Akadémia új szabályzata nagyobbrészt átveszi a Simonyi-féle módosításokat. Mindettől függetlenül nem lehet még helyesírási egységről beszélni a gyakorlatban, hiszen a napilapok például függetlenítették magukat az akadémiai helyesírástól, s a szerkesztőségek egymástól is eltérő módozatokat dolgoztak ki. Ezen a helyzeten változtatott Balassa József 1929-ben megjelent Nyomdai helyesírás című kiadványa, amely főbb pontokban ugyan követte az akadémiai szabályozást, de el is tért attól. Így a 20. század elején több, egymással párhuzamos szabályzat hatása érvényesült, s egyik sem volt még általános érvényűnek tekinthető. Az egységet majd csak az 1954-es szabályzat fogja megteremteni.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave