Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A 17. század

Az 1600-as években a nyelvvel való tudományos igényű foglalkozás általános kereteit továbbra is az anyanyelvi írásbeliség terjedése, a (főleg vallásos jellegű) fordítói tevékenység és a könyvnyomtatás adták. Három fő műfajban öltött testet a tudomány: rendszeres nyelvtanokban, szótárakban és ortográfiákban, azaz az írásrendszer tárgyalásaiban. Láttuk, hogy mind a háromnak megvoltak a korai 16. századi előzményei Sylvester Grammaticájában, Pesti Nomenclaturá-jában és a magyar értelmezéseket tartalmazó Murmellius-szótárban, illetve Dévai Orthographiá-jában. Ugyanakkor ezek nem voltak a szó szigorú értelmében előzmények, ugyanis kérdéses, hogy egyáltalán mennyire ismerte őket, illetve mennyire épített rájuk a nem is oly kései utókor. Sylvester könyvével szinte biztos, hogy nem találkoztak a 17. századi grammatikaírók, és egészen a 18. század végéig nem követték őt még a meghatározások és a terminusok magyarításában sem – a grammatikák tisztán latin nyelvűek maradtak. Dévai helyesírási rendszerének hatása nem egyértelmű; az ún. protestáns helyesírás Heltai Gáspár közvetítésével bizonyos megoldásokat talán tőle vett át. A szótárak műfaja mutatja még a kor körülményei között a legnagyobb folytonosságot, ez a folytonosság azonban jellegében középkorias volt: a korábbi munkákat rendszeresen toldozgatták, kiegészítették, ha túl terjedelmesre dagadtak, kivonatolták őket, vagy újabbakat ollóztak össze belőlük, sokszor a források feltüntetése nélkül. A két fent említett szótárt mindazonáltal nagyon kevéssé használták.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave