Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A változók fajtái

Lanstyák–Szabómihály (1997, 1998) a nyelvi változókat, tehát azokat a nyelvi jelenségeket, amelyek formailag többféleképp valósulhatnak meg, de az egyes megvalósulások (változatok) azonos funkciójúak, illetve jelentésűek, több szempont szerint kategorizálja. A nyelvi rendszer alapján vannak fonetikai (pl. kút ~ kùt134 ~ kut), fonológiai (pl. fent ~ fönt), hangalaktani (pl. (én) adnék ~ adnák), alaktani (pl. dolgozom ~ dolgozok), morfoszintaktikai (pl. Somorján ~ Somorjában), mondattani (pl. Péter és János elment ~ elmentek) és szókészlettani változók (pl. rágógumi ~ rágó ~ zsuvacska ~ zsuvi). A változatok száma szerint vannak kéttagúak (pl. iskolában vagyok ~ iskolába vagyok) és három- vagy többtagúak (pl. tévékészülék ~ tévé ~ televízor, motorkerékpár ~ motorbicikli ~ motor ~ motorka). A funkció-, illetve jelentésazonosság szempontjából a szerzők két csoportot állapítanak meg: a szoros változók esetében a változatok funkcionális, illetve denotatív jelentésbeli azonosságához nemigen fér kétség (pl. eleven ugyanazt jelenti, mint a nyíltabb magánhangzókkal ejtett älävän, vagy a van mit ennie ~ van mit egyen szerkezetek között sincs jelentésbeli különbség), a laza változóknál azonban a változatok azonossága bonyolultabb (pl. várj ~ várjál, megrendezésre kerül ~ megrendezik).

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave