Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Azonosságok és különbségek

A környező országokban beszélt magyar nyelvváltozatok hasonlítanak is a magyarországi magyarra, és el is térnek tőle. Az azonosságok messze felülmúlják a különbségeket, de az utóbbiak nem jelentéktelenek. Az azonos és eltérő vonások egy részét egy 1996-ban végzett szociolingvisztikai vizsgálat (Kontra 1998, Csernicskó 1998, Göncz 1999a, Lanstyák 2000, Fenyvesi szerk. 2005, stb.), Lanstyák és Szabómihály (1997), valamint Lanstyák (1998 és 2002c) alapján mutatjuk be. Az 1996-os vizsgálatot az életkor, az iskolázottság és településtípus szerint rétegzett kvótamintával végeztük. Szlovákiában 108, Ukrajnában (Kárpátalján) 144, Romániában (Erdélyben és a határ mentén) 216, a volt Jugoszláviában (Vajdaságban) 144, Szlovéniában (Muravidéken) 67, Ausztriában (Burgenlandban, Bécsben és szórványvidéken) 60, és kontrollként Magyarországon (Ikrényben, Szatymazon és Veresegyházon) 107 adatközlotől gyujtöttünk nyelvi és nyelvszociológiai adatokat. Az adatközlők három életkori csoportba tartoznak (13–32, 33–53, és 54–85 évesek). A válaszadók fele nem érettségizett, másik fele foiskolát vagy egyetemet végzett. Az adatközlők fele városi, másik fele falusi lakos; fele szórványban él (olyan településen, ahol a magyarok a helyi lakosságnak 30%-nál kisebb részét alkotják), másik fele tömbben (a helyi lakosságnak több mint 70%-át alkotva).

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave