Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A stíluselemzés

A beszélő a megformáltságban a közlés, a reprezentálás szándékával valamit a szöveg inherens részévé akar tenni (vagy akaratán kívül azzá tesz), a hallgató pedig elvárásaiban, a megértés szándékában valamit a szöveg inherens részeként ismer fel (valamit a szövegnek tulajdonít) s a szöveg és a hallgató interakciójából alakul ki a stílushatás. Ezáltal az immanencia kérdése összeköthető és összekötendő az interakció kérdésével: a szövegben vannak nyelvi elemek, amelyek stíluselemmé válhatnak a beszélő vagy a hallgató számára, a stíluselemmé válást mind a külső (pragmatikai), mind a belső (szerkezeti) tényezők elősegíthetik. A virtuális teljes stílusstruktúrát éppúgy nem lehetséges kifejteni és leírni, ahogy egy szöveg teljes értelmezését sem, mert e leíráshoz a teljes nyelvközösség minden tagjának megértését összegezni kellene történetileg is. A stíluselemzésnek arra kell törekednie, hogy egy adott kor magas kultúrájú nyelvi és általános tudása alapján egy minél szélesebb nyelvi horizontból minél több elemet fölismerjen egy szöveg stílusszerkezetében és azok hierarchiáját minél összetettebben mutassa be mint a szöveg egy értelmezésének a részét.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave