Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A mondatismétlési teszt elemzése

Betegünk válaszaiban olyan stratégiát követett, melyben megkísérelte összerendezni 1. a hallott mondathoz általa rendelt szemantikai interpretációt, 2. a hallott mondat eredeti szintaktikai szerkezetét, és 3. mindezt az eredetivel lehetőleg azonos fonológiai formában. A (4) megnyilatkozásban a Sándor küldött egy képeslapot Marinak mondatot próbálta megismételni. Több, részben hibás újraindítást végzett, de a választott lexikális egységek szemantikai kapcsolatban voltak a szándékozott jelentéssel. Először a jött igét használta, amely szemantikailag mozgást jelentő ige, ez a jegy a küld jelentésének is összetevője (vö.: küldelőidézi a helyváltoztatást), de a jött intranzitív, szemben a küld-del. Majd az írta igét alkalmazta, amely már tranzitív ige és a hozzákapcsolt 3. személyű személyrag a határozott tárgyat jelölő tárgyas ragozási paradigma tagja. Ez tehát helyesen tranzitív, de közelebb áll szemantikailag a képeslap-hoz, mint a küld-höz. Azonban a beteg nem volt képes előhívni a képeslap-ot magát. A képeslap tárgyeset-ragját (-t) többször említette, de a tartalmas szó (a képeslap ) nélkül. A tárgyeset ragját névmásokhoz kapcsolta (az-t, mi-t). Azután a ment igével próbálkozott (amely, itt helytelenül, intranzitív). Majd a hozta igealakot említette (ezt is tárgyas ragozásban, ami határozott tárgy jelenlétére utal). A hozta ige mind szintaktikailag, mind szemantikailag közel áll a küld-höz. De ekkorra már a beteg képtelen volt visszaemlékezni, hogy milyen tartalmas szó lehetett a tárgy. Ezután a tesztelést végző személy segítőleg közbeszólt: képeslap, így a beteg ismét hallotta az eredeti főnevet, de alanyesetben, zéró raggal. Erre olyan nem létező szavakkal válaszolt, amelyek mindegyike a tárgyeset ragjával volt ellátva (épetlapot stb.). Majd egy eszközhatározói ragot tartalmazó névmást hallott a vizsgálótól (Mit csinált vele?). Erre is a tárgyeset ragjának említésével reagált, de ekkor már képes volt az eredeti tartalmas szót is megismételni és a tárgyeset ragját hozzákapcsolni e tartalmas szóhoz (képeslapot).

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave