Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A kísérlet leírása

Mindegyik szerkezetre 5 + 1 mondatot készítettünk, a minimálpároknak megfelelően minden egyes mondat két változatban fordult elő: a bennük szereplő névmás hol visszaható, hol pedig személyes névmás volt. Valamennyi mondatpárhoz a jelentések különbségét tükröző két-két rajz is készült. Egy teszt teljes anyaga így 60 mondatból és ugyanannyi képből állt össze, amelyből az I–V. típusokban 1–1 mondat/kép pár, összesen tehát 10 mondat/kép pár magának a feladatnak az elmagyarázását szolgálta. A tényleges anyagot tehát tesztenként 50 mondat és ugyanannyi kép tette ki. Az igen-nem döntési feladatban minden mondat kétszer hangzott el, a mondatpárok mindegyik tagját a képpárok mindegyikével különkülön is párosítottuk. 100 grammatikalitási döntést kaptunk. A vizsgálati személy látott egy képet és hallott egy mondatot, miközben arra kértük, döntse el, hogy a hallottak megfelelnek-e a rajznak. Ahol szükséges volt, ott egy-egy kontextusépítő bevezető mondat is elhangzott (ami többnyire a szereplők kijelölését, a képen látható dolgok, cselekvések egyértelműsítését szolgálta). A teljes tesztanyagot a két vizsgálati személlyel két ülésben alkalmaztuk. A két ülés között eltelt idő 7 nap volt. Minden vizsgálati helyzetben egy adott mondat, egy adott kép csak egyszer fordult elő. A mondat-, illetve a képpárok tagjai egymástól eltávolítva, véletlenszerű sorrendben szerepeltek a tesztanyagban. Feltételezve, hogy a névmás antecedenstől való távolsága befolyással lehet a referenciális viszonyok kijelölésére, minden mondatstruktúra esetén egy-egy mondatpárban (egy tesztben összesen 10 mondatnál) a mondatélen elhelyezkedő topikalizált főnévi csoportot az „ami azt illeti” közbeékeléssel távolítottuk el a névmástól.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave