Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A szókincs fejlődésének későbbi szakasza

Természetesen a szókincs fejlődése az iskoláskorban is folytatódik (1. Gósy 2005). Az iskoláskorban a legjellegzetesebb új forrás a szókincs fejlődésére az olvasás lesz. Mind anyanyelvi szinten (George Miller kutatásai), mind az idegen nyelveknél (Steven Krashen 1985 kutatásai) ki lehet mutatni két nagyon fontos sajátosságot. Egyrészt az új szavak forrása ebben az életkorban egyre inkább az olvasás lesz, másrészt hallatlanul gyorsan megy végbe. Hasonló módon, mint ahogyan a két év körüli kisgyerek egy-két találkozás után megtanul egy új szót, amit azután természetesen sokat gyakorol, de a jelentése már többé-kevésbé epizodikusan körvonalazva van a fejében, az iskolások is egy-kétszer találkozva például egy olyan szóval, amely valamilyen idegen, eddig nem ismert állatot ír le, jó néhány hónap múlva is emlékezni fognak a szó szemantikájával kapcsolatos néhány dologra. Passzív szókincsük részévé válik. Például tudni fogják, hogy az egy dél-afrikai őserdei állat és ragadozó, ha már másra nem is emlékeznek róla. A szókincs fejlődése tehát sokkal dinamikusabb és kontextusból merítő folyamat, mint ahogyan azt a hagyományos iskolai szótárazással kapcsolatban el szoktuk képzelni.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave