Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Akusztikai és percepciós jellemzés

Akusztikailag a mássalhangzók jellemzése korántsem olyan egyértelmű, mint a magánhangzóké. Színképüket jelentősen meghatározza az, hogy zöngések avagy zöngétlenek-e. Utóbbiak spektrumát függőlegesen csíkozott zörejsáv jellemzi, amelynek az időtartama és kiterjedése a mássalhangzó saját jellemzője. Így pl. a zárhangokban a zárelemet követően csak egy rövid idejű felpattanási zörej van, ugyanakkor a réshangok többségének teljes tartamát széles, függőleges csí-kozású spirantikus zörejsáv uralja. A zöngés mássalhangzók többségét az akadályra utaló zörejkomponensen túl a magánhangzókéhoz hasonló formánsszerkezet is jellemzi, amely annál határozottabb, minél erősebb a zönge. Ezek a formánsok azoknak az üregeknek a felerősített részhangjai, amelyek az akadály előtt és mögött kialakulnak. Ha tehát csupán az üregeknek megfelelő formánsok szólalnának meg a zörejelem nélkül, olyan magánhangzó hangzana, amilyen a magyarban nem létezik, hiszen az üregbeállítódás a mássalhangzóra jellemző. Mivel a zöngés zárhangoknál a zár tartama alatt a zönge nem tud kijutni a szájüregből (fojtott zönge), nem keletkeznek formánsok, ezeket a mássalhangzókat a zönge alaphangja és egy-két közeli felhangja jellemzi a zörejgóccal együtt. A [j]-nek határo-zottabb a formánsszerkezete, mint a többi zöngés réshangnak. Az [i]-től szinte csak formánsainak szélesebb és ugyanakkor gyengébb volta különbözteti meg. A laterális és a pergő szintén határozott formánsszerkezetet mutat, de a magán-hangzóktól mindkettő jelentősen különbözik, mégpedig abban, hogy formánsaik különböző frekvenciákon bukkannak fel, tehát nem mutatnak állandó értékeket. A [r] szerkezete valamelyest stabilabb, mint a [l]-é. A nazálisokat a zöngesáv fö-lött húzódó nazális rezonanciasáv azonosítja akusztikailag, valamint további re-zonanciasávok a felsőbb frekvenciatartományokban, 800–1800 Hz között. Így szerkezetük hasonlít a magánhangzók akusztikai szerkezetére. A nazális mássalhangzók nazalizáló hatása a megelőző magánhangzó szerkezetében is kimutatható: 1000–2000 Hz-nél, tehát a nazálisok kitüntetett tartományának megfelelően „vendégformánsok” jelennek meg a magánhangzóban.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave