Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Az alaktan tárgya

Az alaktan (morfológia) a szó belső szerkezetével foglalkozik. A szó fogalma, mint minden fogalom, elméletfüggő, és ez vonatkozik a morfológiai szó fogalmára is, hiszen nem magától értetődő, hogy morfológiailag összetett szónak tekintendők-e pl. az írni fog, írt volna alakzatok vagy a ránéz, alábújik igekötős igék. A jövő idő és a feltételes mód vagy szintaktikai, vagy morfológiai kategóriának tekinthető. Ha az utóbbi lehetőséget választjuk, akkor a kategóriát megvalósító szabály morfológiai szabály és az eredmény morfológiai szó. Ha viszont a jövő időt és a feltételes módot szintaktikai kategóriának tekintjük, akkor az írni fog, írt volna alakzatok nem morfológiai jellegűek. Vajon az utóbbi megoldás mellett szólnak-e érvek? A jövő idő kifejezésére a fog segédige szolgál, hasonló segédige azonban az akar és a szokott ige is. Ha tehát az írni fog alakzatot morfológiai szónak tekintjük, akkor az írni akar, írni szokott (írni kell, írni szabad stb.) alakzatokat is annak kell tekintenünk, ez viszont a szintaxis rovására túlságosan kitágítaná a morfológia szerepét. Ezt a lépést aligha tudnánk megindokolni. A jövő idő és a feltételes mód alakjainak morfológiai kezelése ellen további érvet az írni fog, írt volna alakzatok szintaktikai viselkedése szolgáltatja: írni ő aztán sohasem fog, fog ő neked még írni, írt is volna, a szórendi szabályok tehát nemcsak megváltoztathatják az alakzat elemeinek eredeti sorrendjét, hanem az alakzat elemei közé más elemeket is beékelhetnek. Figyeljük meg továbbá, hogy sem a jövő idő, sem pedig a feltételes mód alakjai nem képezhetnek bemenetet morfológiai szabály számára, nincs tehát például *írni fogás, *írt volnás. Szemantikailag a szóban forgó alakzatok sohasem lexémák, tehát nem válhatnak lexikalizálódott alakzatokká, s ez is annak a jele, hogy nem szavakkal van dolgunk. Az igekötős igék ezzel szemben morfológiai alakzatoknak tekintendők, mivel szóalkotás eredményei (tehát ’szavak’), jellemző tulajdonságuk a lexikalizálódás lehetősége és bemenetül szolgálhatnak különféle morfológiai szabályok számára: felírás, felíró, felírogat, amelyek a felír ige különböző derivátumai. Igaz, az igekötős igék is engedelmeskednek szórendi (szintaktikai) szabályoknak, de az előbb említett két tulajdonság, a lexikalizálódás és a továbbképzés lehetősége miatt morfológiai alakzatoknak kell őket tekintenünk. Az igekötős igék kettős természetűek: egyrészt szintaktikai, másrészt morfológiai alakzatok, létrehozásuk, leírásuk azonban az alaktan feladata. Az alaktan főbb részei tehát a szóképzés, a szóösszetétel, az igekötős igék alkotása és a ragozás.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave