Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Az akcióminőségek képzése

Az akcióminőségek esetében az igekötő jelentését nem vezethetjük le az igekötő eredeti jelentéséből. Például a meg igekötő az igék egy bizonyos körében az egyszeriség kifejezésére (szemelfaktív akcióminőség) szolgál: megcsóvál, meglátogat, megvakar, megsimogat. Az alapige iteratív-duratív értelmű, a cselekvés többszöri végzését fejezi ki. A meg igekötő jelentése ebben az esetben tehát ’egyet/egyszer V’, ahol V az alapige jelentése. A totalitás akcióminősége azt fejezi ki, hogy az igével jelölt cselekvés, folyamat, történés nagy vagy teljes területet/felületet érint. A képzés jele a be igekötő. Például bevizez, beken, bepontoz, bemohásodik. Az akcióminőség-képzés a következő igecsoportok esetében termékeny: a ’tesz vmit vhova’ és ’tesz vmit vmilyenné’ jelentésmozzanatot tartalmazó tranzitív cselekvésigék, valamint a ’válik vmilyenné’ jelentésmozzanatot tartalmazó intranzitív igék esetében. Az agyon igekötő segítségével kétféle akcióminőséget is képezhetünk: az intenzív akcióminőséget (agyonkarcol, agyonpirosít) és az exhausztív akcióminőséget (agyonsétálja magát, agyontanulja magát). A magyarban kb. tucatnyi termékeny akcióminőség-képzéssel számolhatunk.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave