Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A magyar nyelv agglutináló jellege

A magyar nyelvnek igen gazdag a toldalékrendszere és a toldalékok meghatározott sorrendben követik egymást. Minden egyes toldalék valamilyen morfológiai vagy morfoszintaktikai kategóriát fejez ki. A felismerhetetlenségig alakzat a fel igekötőből, az ismer igetőből, a -het modális toldalékból, az -etlen fosztóképzőből, a -ség főnévképzőből és az -ig esetragból tevődik össze. Ebben az esetben a morfológiai kategóriák (az ún. morfémák) és konkrét megvalósulásaik (az ún. morfok) között kölcsönösen egyértelmű megfelelést találunk. Minden morfémának egy és csakis egy morf felel meg, és minden morf egy és csak egy morfémát testesít meg. Ilyen esetben beszélünk agglutinációról, és az a nyelv, amelynek morfológiai alakzatai a fenti tulajdonsággal rendelkeznek, agglutináló nyelv. A magyar nyelvre jellemző az agglutináció, mégsem nevezhető teljes mértékben agglutináló nyelvnek, mivel sem a főnév-, sem pedig az igeragozás nem teljesen agglutináló jellegű. A főnévragozásban a birtokos személyragok két morfémát fejeznek ki egyszerre: a személyt és a számot, pl. a házad szóalakban az -ad toldalék a 2. személyt és az egyes számot, a házatok szóalakban az -atok toldalék a 2. személyt és a többes számot jelöli. A több birtokra utaló birtokos személyragozás esetében csak abban az esetben van a morfémák és morfok között kölcsönösen egyértelmű megfelelés, ha egy általános birtokviszonyjelet tételezünk fel morfémaként. A virágjaim szóalak elemzése ebben az esetben így fest: virág (tőfőnév) + ja (általános birtokviszonyjel) + i (többes szám) + m (egyes szám 1. személy). Ha ezt nem tesszük, akkor a jaim toldalékot három (négy) morféma megvalósításaként kell elemeznünk: birtokos, egyes szám 1. személy, többes szám. Ebből látható, hogy az, hogy mennyire tekinthetünk egy adott nyelvet agglutinálónak, az elemzéstől is függ. Az egyik elemzés szerint egy alakzat agglutináló jellegű, a másik szerint nem az. Az igei személyragok is két morfémát testesítenek meg: az énekeltek szóalakban (’ti most énekeltek’) a -tek toldalék a 2. személyt és a többes számot fejezi ki. Az eddigiekből már megállapítható, hogy a magyarban sem a főnév-, sem pedig az igeragozás nem teljesen agglutináló jellegű. Vajon a szóképzés agglutináló-e? Az érzéstelenítget alakzatban az érz- igető után az -és főnévképzőt, a -telen fosztóképzőt, az -ít igeképzőt és a -get kicsinyítő képzőt találjuk. A képzők egyértelműek, egy és csakis egy morfémát fejeznek ki. És ez minden képzett szó esetében így van, tehát ha vannak is több jelentésű vagy több funkciójú képzőink (pl. az -i képző, amely kicsinyítő, becéző, ill. melléknévképző lehet), egy adott alakzatban azonban csak egy funkciót tölthetnek be.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave