Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A birtokos személyragok15

A birtokos személyragok megállapítása egyes számú birtok esetén nem okoz nehézséget, egyedül a 3. személyű j-s és j nélküli alakok eloszlása vetődik fel problémaként. Amint azt nyelvtanaink is megállapítják, a két allomorf megoszlására pontos szabály nem adható. Részleges szabályokat viszont meg tudunk fogalmazni. (1) A magánhangzóra végződő tövek esetén kivétel nélkül a j-s alakokat találjuk. (2) A j-s alakok általában nem fordulnak elő a szibilánsok (s, sz, z, zs), az affrikáták (c, cs, dzs), a palatális mássalhangzók (gy, j, ny, ty) után. Tehát: királya, olaja, báránya, sasa, perece. A látszat ellenére azonban nem hangtani szabályról van szó, mert tulajdonnevek és nonszensz szavak esetén a j-s alakok is előfordulhatnak (Koncz+ja, komony+ja). (3) A -tor, -ter, -er, -um végű tövek általában a j nélküli toldalékot kapják: szenátora, minisztere, jubileuma. (4) A -ság/-ség képző után is mindig a j nélküli alakot használjuk: igazsága, bátorsága, szegénysége, elvetemültsége. (5) A két mássalhangzóra vagy kettős mássalhangzóra végződő tövek kevés kivétellel a j-s változatot kívánják: galambja, kertje, barackja, címzettje, cseppje. Az (1) szabály hangtani okokra vezethető vissza: a j a két magánhangzó közti hangrést tölti ki. A többi szabályra nincs hangtani magyarázat.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave