Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Mit tanulunk?

Az idegennyelv átfogó fogalom, mely több kategóriát takar. Az egyik alkategóriát szintén az idegennyelv elnevezéssel jelöljük. Ebben az esetben a szó azt a nyelvtanulási helyzetet jelenti, amikor olyan nyelvet tanulunk, amely abban az országban, ahol élünk és tanulunk, nem a közösség nyelve. Ilyenkor a nyelvtanulás elsődleges célja, hogy a célnyelvet, azaz a tanulandó nyelvet mindennapi vagy szakmai kommunikációra akár a célnyelvi, akár pedig a saját környezetben, esetleg harmadik országban használjuk. Így Magyarországon az angol, német, francia, olasz stb. mind idegennyelv. Ugyanakkor a Magyarországon magyar nyelvet tanuló külföldiek a magyart mint második nyelvet tanulják, hiszen céljuk elsősorban az, hogy itt boldoguljanak nyelvtudásukkal. Egyszersmind a magyar nyelvet abban a környezetben tanulják, ahol az a közösség nyelve. Így az intézményes tanuláson kívül a körülmények is segítik őket, mivel körülöttük az élet a célnyelven folyik. A TV, a rádió, az üzletek, a szomszédok, kollégák és barátok mind alkalmasak a nyelvgyakorlásra. Ugyanígy második nyelvként tanulják például az angolt az Egyesült Államokba bevándorlók, akik ott kívánnak letelepedni. A nemzetközi mobilitás növekedésével a határ az idegennyelv és második nyelv tanulása között némileg elmosódni látszik, hiszen sokan utaznak célnyelvi környezetbe tanulás vagy nyelvtanulás céljából rövidebb-hosszabb időre és így ötvözik az idegennyelv és második nyelv tanulásához kapcsolódó módszerek és körülmények előnyeit. E különféle nyelvi helyzetekre – mivel a köztük lévő különbségek itt nem jelentősek – e fejezetben összefoglalóan az idegennyelv kifejezést használjuk.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave