Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Jogegyenlőség

Andrássy György jogfilozófiai elemzésére rímel a nyelvész Szilágyi N. Sándor törvénytervezete „az etnikai és nyelvi identitással kapcsolatos jogokról, valamint az etnikai és nyelvi közösségek méltányos és harmonikus együttéléséről”, amelyet a szerző a Romániai Magyar Demokrata Szövetség munkacsoportja által kidolgozott törvénytervezet után, és annak hatására készített 1993 oszén. Szilágyi törvénytervezete nem kisebbségi törvény, mivel felőldhatatlan ellentétet lát abban, hogy
miközben elvetjük a hagyományos hegemonista nemzetállami eszmét (amely az államalkotó nemzeteknek – az egyébként fennen hirdetett jogegyenlőségi elv ellenére is – kiemelt státust biztosít), ugyanakkor a nemzeti kisebbségek jogait kisebbségi törvénnyel kívánjuk rendezni. Hiszen a kisebbségi törvényt a hegemonista nemzetállamokban találták ki, és éppen azért szabályozza csak a kisebbségek jogait, mert elfogadja, adottnak veszi, hogy mindezek a jogok az államalkotó nemzetet természetszerűen, automatikusan megilletik, tehát szükségtelen őket jogszabályokba foglalni. Vagyis olyanformán vagyunk vele, hogy az elvek és nyilatkozatok szintjén nem fogadjuk el a nemzetállam logikáját, mi magunk azonban ugyanabban a paradigmában gondolkodva próbáljuk megoldani problémáinkat.
(Szilágyi 1994/2003: 649–650)

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave