Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Helyesek: helyesírás- és nyelvhelyesség-ellenőrzés, elválasztás, szinonimák

A számítógépes nyelvészeti alkalmazások jelentőségét ma már hazánkban is az adja, hogy a számítógép alapvetően és elsősorban a kinyomtatandó vagy felolvasandó – és egyre inkább elektronikus formában felhasznált – dokumentumok előállításának eszközévé vált. A számítógépes írástámogatás a helyes és választékos írást segítő, illetve a szöveg tördelését és elválasztását végző eszközök által végzett nyelvi tevékenység. A dokumentumok létrehozásában a szerzői eszközök, vagyis az igényes szövegek létrehozását támogató nyelvhelyesség-ellenőrző és elválasztó programok, valamint a számítógépes szinonimaszótárak a legnépszerűbb nyelvi segédeszközök. A MorphoLogic kutatógárdája által kifejlesztett és szinte minden magyarországi szövegszerkesztő és kiadványkészítő alkalmazásba beépített Helyesek nyelvhelyességi rendszer (Prószéky 1995) különböző tagjai immár több mint egy évtizede szolgálják azokat, akik magyar szövegeket írnak számítógéppel. A helyesírás-ellenőrzőnek keresztelt első szoftvermodulok (a kilencvenes évek elejének NyelvÉsz, illetve később Lektor névre átkeresztelt programja és az említett nyelvhelyesség-ellenőrző család első tagja, a Helyes-e?) még csak szóellenőrzők voltak.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave