Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Adatbázisok tervezése beszédfelismeréshez

A mai, a gyakorlatban megvalósuló sikeres beszélő és beszédfelismerő rendszerek statisztikai alapokon működnek. Egy pontos statisztikai alapú paraméter-becslési lépés végrehajtásához (betanítási lépés) nagyszámú minta alapján történő betanítás szükséges. A beszéd természetére jellemző a fizikai paraméterek nagymértékű variáltsága beszélők között, egy beszélőn belül, továbbá az akusztikai környezet függvényében is (környezeti zajok, hanghatások). A beszédadatbázisok feladata az, hogy mintáikkal ezt a nagyfokú változatosságot minél jobban lefedjék. Mivelhogy a beszédfelismerők statisztikai alapon működnek, az adatbázisoknak tartalmazni kell azokat a megfigyeléseket, amelyek a paraméterbecsléshez szükségesek, tehát mindazokat a mintákat, amelyek egységesen lefedik a beszéd (és a környezeti zajok) variáltságát. A beszédadatbázisokban a beszédjelen kívül a rögzített nyelvi tartalom, annak komplexsége, illetve célzott szerkezete hordozza a fontos információt. Az adatbázisban való szegmentálás és címkézés szerves része a nem beszéd eredetű részek lejegyzése is. A hangokra való címkézés bonyolult feladat, általában manuálisan végzik. A címkéző szakember munkáját speciális szoftverek segíthetik, amelyek fonetikai jellegű szabályokat is felhasználnak. Ma már léteznek olyan laboratóriumi szoftverek, amelyek a nyelvi folyamatok mélyebb elemzése alapján végeznek gépi szegmentálást, esetenként a kézi szegmentálással egyenértékű kimenetet szolgáltatva. Az adatbázis lényeges paramétere a közvetítő átviteli csatorna hatása (mobil, vezetékes telefon, Internet) a beszédre. Ezért más-más adatbázisokat kell készíteni a felhasználás céljától függően.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave