Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Nyelvazonosítás

A gépi felolvasásnak vannak olyan területei, amikor nem ismert a felolvasandó szöveg nyelve. Ilyen alkalmazás például, amikor elektronikus leveleket kell automatikusan felolvasni a postafiók tulajdonosának. El kell dönteni, hogy a levél milyen nyelven íródott, hiszen ha a felolvasó automata bemenetére idegen nyelvű szöveg kerül, akkor érthetetlen hangsorokat fog kiadni magából. Ha a gép olyan szöveget talál, amelyik nem a beszédszintetizátor nyelve, akkor például szóban közölheti, hogy „A levél szövege nem magyar! Felolvassam?” A nyelv azonosítását végezhetjük statisztikai módszerrel vagy szólista segítségével. Mindkettőhöz nagy mennyiségű adott nyelvű szöveget kell feldolgozni. A statisztikai alapúnál különböző méretű szórészek előfordulási valószínuségéből hozzuk meg a döntést, a szólista alapú megközelítés szógyakoriságok összehasonlításán alapul. Ez utóbbi módszeren alapuló rendszert fejlesztettek ki (Németh et al. 2000) a Budapesti Muszaki Egyetem Távközlési és Telematikai Tanszékén (2003-tól Távközlési és Médiainformatikai Tanszék, röviden: TMIT). Ez azt határozza meg, hogy az adott levél szövege magyar, német, illetve angol nyelvű-e. A kialakított rendszer 96%-ban helyesen állapítja meg a dokumentum nyelvét, amennyiben az több mondatból áll.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave