Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Név- és címfelolvasás

Az automatikus beszéd-előállítás egyik legnehezebb problémaköre a név- és címfelolvasás jó minőségű megoldása (például cégbírósági adatok lekérése telefonon, tőzsdei információk beszéddel való megadása, automatikus telefonos tudakozó a szám alapján stb.). Itt több lépcsőben kell a problémát megoldani: az első, hogy meg kell határozni a név (cég, illetve személy) hangzó, kiejtési formáját (amely sok esetben nem egyszerű), ezek után meg kell határozni a kiejtés prozódiai paramétereit (hol legyen hangsúly, szünet, milyen dallamformával kell ’elmondani’ a kért adatot), majd ki kell alakítani az esetleges szótagolási, betűzési formákhoz a szabályokat. A megoldásra nagy mennyiségű valós név- és címadatot kell feldolgozni, statisztikailag osztályozni, csoportokba sorolni, elemezni és kialakítani a megfelelő kiejtési szabályokat, prozódiai formákat. Magyarországon az első komplex név és címfelolvasó 2003-ban készült el a BME-TMIT fejlesztésében (Németh et al. 2003) egy automatikus szám szerinti tudakozó alkalmazáshoz (mintegy 4 millió telefon előfizető adatainak felolvasására). A fejlesztés során végzett tesztek azt mutatták, hogy a nevek, cégnevek gépi felolvasásánál még fokozottabban érvényes a jó érthetőség biztosítása (esetleges túlbiztosítása), mint a normál szöveges felolvasásnál, hiszen ennek hiánya hibás információadást eredményez. Erre fejlesztették ki az úgynevezett „részletező” felolvasási formát (Fék et al. 2004), amely az első magyar beszélő szótagoló automatának is tekinthető. A részletező felolvasást kérő felhasználó szótagolva hallja az adott nevet, továbbá kiegészítő, pontosító információkat is kap a név írásával kapcsolatban. Nézzünk erre néhány példát. A Vörösmarty név utolsó szótagja i-vel ejtendő (ugyanakkor azt is kell közölni a felolvasáskor, hogy ez az [i] hang a névben y-nal írandó. A Németh vezetéknévnél közölni kell, hogy az utolsó szótagban a [t] hang a névben th-val írandó. A Zwack névhez tartozó kiegészítő információ a következő: z-vel, dupla w-vel és ck-val a végén.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave