Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Összegzés

Áttekintést adtunk a magyar nyelvvel kapcsolatos nyelvtechnológiai kutatások eddigi eredményeiről. Viszonylag rövid múltja ellenére sok tekintetben szép eredményeket könyvelhetünk el – annak ellenére, hogy a magyar nyelv sajátosságai nem tették lehetővé a nagyobb nyugat-európai nyelvekre kidolgozott technológiai megoldások egyszerű adaptálását A hátrányos helyzetről szólva meg kell említenünk a szakosított képzés hiányát is, Magyarországon egyelőre nincs akkreditált képzés a számítógépes nyelvészet területén. Biztató tényként említhetjük viszont a nagyon eredményes együttműködést a nyelvi technológiák kifejlesztésén dolgozó akadémiai/egyetemi és ipari partnerek között. A beszédtechnológia területén vezető helyet foglal el a Budapesti Műszaki Egyetem Távközlési és Médiainformatikai Tanszéke, valamint az MTA Nyelvtudományi Intézetének Kempelen Farkas Beszédkutató Laboratóriuma. A nyelvtechnológia területén sajátos helyett foglal el a MorphoLogic (Mikolás 2001), amely egyben kutatási tevékenységet is folytat. Azonban, ahogy Glatz (1999) fogalmaz: „a kis nyelvek korszerűsítési programja sohasem történhet üzleti alapon: nem kifizetődő befektetés”. E szempontból kétségtelenül pozitív és a jövoben is megőrzendő fejlemény, hogy a Széchenyi-terv keretében meghirdetett NKFP-pályázatok „Információs Társadalom” ágában, majd az IKTA- és a GVOP-pályázatok kiírásaiban ma már folyamatosan szerepelnek nyelvtechnológiai pályázatkiírások. Ennek eredményeként jelenleg több sikeres pályázat munkálatai folynak, melyekről feljebb be is számoltunk. A szakma nemzetközi elismerését is mutatja az a tény, hogy a legfontosabb beszédtechnológiai kongresszus, a Eurospeech 1999-ben Budapesten volt, az Európai Számítógépes Nyelvészeti Szövetség, az EACL 2003-ban, az Európai Gépi Fordítási Szövetség, az EAMT pedig 2005-ben Budapesten rendezte esedékes konferenciáit.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave