Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Szöveg és szövegtan

A szöveg nyelvi vagy általában nyelvi jellegű kommunikációs egység. Az emberi kommunikáció során a beszélő (az író) valami ismeretet közöl a hallgatóval (olvasóval), meg kívánja őt győzni valamiről, valamilyen cselekvésre készteti, valamilyen érzelmet fejez ki, ill. a beszélgetők fenntartják egymás között a kapcsolatot, vagy a megismerés során kommunikálnak nyelvileg. A kommunikáció tehát nem merül ki az információátadás (a „gondolatközlés”) aktusában, hiszen többféle, eltérő modalitás (például a meggyőzés vagy a magyarázás) is érvényesülhet benne, ami sokkal inkább manipuláció, mint kommunikáció. A nyelv tehát, amennyiben kommunikáció, nem pusztán közvetítés, hanem jelentéselőállítás, a kommunikáció nem csupán résztvevői szerkezetben történik meg, hanem hozzászabó/jóváhagyó szerkezetben is, ahol nemcsak a tudásra késztetés, hanem az elhivésre késztetés és a cselekvésre késztetés is uralkodhatik. A szöveg a kommunikáció nyelvi egysége, vagyis egy térben és időben viszonylag jól körülhatárolható része, amely szerkezetileg és jelentésében (tartalmilag) viszonylagosan lezárt nyelvi produktum, mely a beszédhelyzet közegében értelmezhető.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave