Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálatának néhány eredménye

A magyar nyelvhasználat pragmatikai szempontú vizsgálataiban is megmutatkozik a diszciplína sokszínűsége. E rész címe is magában hordozza ennek a sokszínűségnek a lehetőségét, mert aszerint lehet egy adott kutatást pragmatikai szempontúnak vagy nem annak tartani, hogy hogyan határozzuk meg a pragmatika tárgyát. Tekintsük a pragmatikát a pragmatikai kompetencia modelljeként a nyelvelmélet azon, a nyelvtannal szoros interakcióban levő komponensének, amely valamennyi lehetséges nyelvhasználati formára vonatkozó procedurális és deklaratív ismeretet tartalmazza (Németh T. 2003: 228). A pragmatikai kompetencia részét képezik a kommunikatív nyelvhasználatban zajló produkcióért és interpretációért felelős képességek és tudásrendszerek, amelyek leírása a pragmatika egyik fő feladata. Ugyanakkor a pragmatikának a többi nyelvhasználati formáról is számot kell adnia. A továbbiakban az említett pragmatikafelfogás alapján vizsgáljunk meg egy nem kommunikatív nyelvhasználati formát, az informatív nyelvhasználatot és tekintsük át az informatív és a kommunikatív nyelvhasználat főbb azonosságait és különbségeit (8.3.1.). Majd a kommunikatív nyelvhasználatban vegyünk szemügyre egy konkrét nyelvhasználati jelenséget, az implicit argumentumok viselkedését (8.3.2.). Az implicit argumentumok előfordulásának és azonosításának lehetőségeit tárgyalva szintén mód nyílik majd arra, hogy rámutassunk a választott pragmatikafelfogás előnyeire.

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave