Kiefer Ferenc (szerk.)

Magyar nyelv


Szelekciós megkötések

Az igék konceptuális-szemantikai reprezentációja tartalmazza, hogy az argumentumokra milyen szelekciós megkötések vonatkoznak. A szelekciós megkötések korlátozhatják az argumentumok típusát, előírhatják, hogy egy argumentum egy bizonyos típus egy példánya legyen, vagy egy bizonyos tulajdonsággal rendelkezzen stb.115 Például, az iszik-hez hasonlóan az eszik, főz, lát, hall, olvas, ír, fest, süt stb. igék is korlátozzák második TÁRGY kategóriájú argumentumuk típusát. Konceptuális-szemantikai reprezentációjában az eszik előírja, hogy táplálék, a főz, hogy étel, a lát, hogy vizuálisan perceptuálható, a hall, hogy auditorikusan perceptuálható, az olvas, hogy valamilyen szimbolikus reprezentáció legyen a második TÁRGY kategóriájú argumentum. Az interpretáció során a lexikailag kifejezetlenül maradt második TÁRGY kategóriájú argumentum az igék konceptuális-szemantikai reprezentációjába foglalt szelekciós megkötés révén az előírt típusra vonatkozó információval azonosítható. Ha azonban ez a TÁRGY specifikus tulajdonságokkal rendelkezik, azaz a típus egy példányáról van szó, akkor lexikailag meg kell jelennie a megnyilatkozásban (vö. (18)).

Magyar nyelv

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2006

ISBN: 978 963 058 324 4

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek.

A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival.

Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Hivatkozás: https://mersz.hu/kiefer-magyar-nyelv//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave