Sólyom Réka

A mai magyar neologizmusok szemantikája


A szleng jelenségének viszonya a neologizmusokhoz

Egy-egy újszerű nyelvi jelenség megértése és neologizmusként való megítélése tehát erősen nyelvhasználófüggő lehet. Tény, hogy ez az eltérés nemcsak az idő dimenziójában, hanem a beszélő/író nyelvhasználathoz kötődő céljaiban és attitűdjében is megjelenhet – így lehetséges az, hogy a köznyelvben megjelenő újszerű alakulatok között szép számmal akadnak a szleng stílusváltozatba sorolandók. A nyelvhasználó célja a fent említett esetekben stílusának egyedivé tétele és/vagy a nyelvi játék, sok esetben a humor kifejezése, a stílus élénkítése. A szleng meghatározásakor erre a célra utal Kiss is: „A szleng nem egyetlen csoport tulajdona, kiváltsága, nyelvváltozata (…) feladata nem a titkosság (…), hanem rétegekhez nem kötődő, a köznyelvi stílus variálására, élénkítésére lehetőséget adó kifejezéskészlet, illetőleg nyelvhasználati mód. Alkalmat ad a nyelvhasználat egyénítésére, a beszélő személyiségének a kiemelésére” (Kiss 1995: 81).

A mai magyar neologizmusok szemantikája

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2019

ISBN: 978 963 454 426 5

A kötet a mai magyar nyelvben megjelenő neologizmusok szemantikai felépítését vizsgálja funkcionális-kognitív keretben. A szerző megadja a neologizmus több szempontú definícióját, eszerint a neologizmus olyan újszerű szerkezeti felépítésű nyelvi jelenség, melynek egy adott közlő és/vagy egy adott befogadó adott szituációban előzetes (vagy ilyen hiányában előzetesként értelmezett) tapasztalataihoz, ismereteihez és az ezekből fakadó elvárásaihoz viszonyítva újszerű jelentést és/vagy újszerű stílust tulajdonít. A neologizmusnak nevezett jelenségek a közlő-befogadó viszonyában, a nyelvhasználat során válnak jellemezhetővé, létrejöttükben és értelmezésükben változatos mentális és kognitív nyelvhasználói stratégiák érvényesülnek.

A dolgozat bemutatja a neologizmusok szemantikai szerkezetében szerepet játszó jelenségeket (metonímia, metafora, fogalmi integráció), majd tizennégy olyan, szinkrón szempontból aktívan létező neologizmus szemantikai szerkezetét tárja fel, amelyekkel kapcsolatban a nyelvhasználóknak konkrét, "hétköznapi" tapasztalata van. A nyelvhasználóknak egy-egy neologizmushoz fűződő viszonyát, a vizsgált szó (fel)ismertségét, szemantikáját segítenek feltárni a több mint 1200 adatközlő részvételével 2008 és 2011 között végzett kérdőíves felmérések, melyek eredményeit a szerző beépíti az elemzésekbe.

Sólyom Réka a Károli Gáspár Református Egyetem BTK Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatója, az ELTE-n működő Stíluskutató Csoport tagja. Jelen kötet az ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskolájában megvédett doktori disszertációjának átdolgozott változata.

Hivatkozás: https://mersz.hu/solyom-a-mai-magyar-neologizmusok-szemantikaja//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave