Kutatói rangsorok – a világ és Magyarország

Researcher Rankings – the World and Hungary

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Haller József

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

az MTA doktora, osztályvezető, Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet, tanszékvezető egyetemi tanár, Nemzeti Közszolgálati Egyetem

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Haller.Jozsef@uni-nke.hu
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy éve négy szerző – három amerikai és egy holland – kidolgozott egy mérőrendszert, amellyel kutatók egyéni teljesítményét mérni lehet, és a cikk szabadon hozzáférhető függelékeként publikált egy listát, amely tartalmazta százezer kutatónak a nevét – tudományos teljesítményük mérőszámaival együtt –, akiket a kidolgozott rendszer alapján a szerzők a világ élvonalbeli kutatóiként azonosítottak. A százezer fő első pillantásra soknak tűnik, de a vizsgált kutatói adatbázisnak mindössze a felső másfél százalékát fedte le, tehát valóban az élvonalat képviselte. A cikknek közvetlenül nem, de a listának magyar vonatkozása is van annyiban, hogy a felső másfél százalékba sorolt kutatók között 199 Magyarországon dolgozó kutató szerepelt. Erről született már – sajnos nem teljesen pontos – híradás, de a tanulmány mélyebb elemzésére idehaza még nem történt próbálkozás. Erre tesz kísérletet ez a tanulmány. Olyan kérdésekre keressük a választ, mint az, hogy hol „keletkezik” a tudomány; miért ott, és miért nem máshol, és főleg: hol van Magyarország helye az élenjáró kutatók kinevelőinek sorában? A hivatkozott tanulmányt nem recenzáltuk, hanem adatait önállóan dolgoztuk fel.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Last year, four authors – three Americans and one Dutch – developed a system to measure the individual performance of scientists, and published a freely available hundred thousand strong list with the names and performance of individuals identified as the world’s leading scientists. One hundred thousand people seem very many at the first glance, but the list covered only the top 1.5% of the researcher database examined. As such, these scientists indeed represent the top of the profession. The article naturally did not refer to Hungary directly, but the attached list contained the names of 199 Hungarian scientists. There has already been – unfortunately somewhat inaccurate – news about this article, but no attempt has been made so far to analyze the study and the attached list in depth from a Hungarian perspective. This is what this study aims at. We seek answers to questions such as where scientific excellence arises; why there and not elsewhere, and especially: where Hungary’s is placed among the ‘homelands’ of leading scientists? The referenced study was not reviewed but its data were processed independently.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: tudománymetria, kiválóság, nemzetközi, Magyarország, élvonal, országok, kutatók, egyetemek, kutatóintézetek, gazdasági teljesítmény
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: science metrics, excellence, international, Hungary, cutting edge, countries, researchers, universities, research institutes, economic performance
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.181.2020.11.11
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

A „tudományos kiválósági” tanulmány és szerzői

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány mind a négy szerzője (John P. A. Ioannidis, Jeroen Baas, Richard Klavans, Kevin W. Boyack) a tudományszervezés és -metria különböző ágazataiban tevékenykedik; közülük ketten nincsenek rajta a megalkotott kiválósági listán, Kevin W. Boyack viszont már igen (bár csak az utolsó helyek egyikén), míg az első szerző John P. A. Ioannidis az igen előkelő 52. helyet foglalja el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A munka elvégzését a szerzők részben a tudományos kiválóság mérésének inkonzisztenciáival, részben a hasonló listák hiányával indokolták. Amellett érveltek, hogy a Google Scholar és a Clarivate Analytics mérőrendszerei kezdetlegesek, és rangsoraik a kutatóknak mindössze 0,1%-át ölelik fel. E hibák kiküszöbölésére a szerzők létrehoztak egy hat elemből álló értékelő rendszert, és megalkottak egy listát, amely a kutatóknak nagyjából 1,5%-át rangsorolja. Az értékelő rendszer elemei a hivatkozások teljes száma, a Hirsch-féle h-index, a társszerzőséget figyelő Schreiber-féle index, illetve a cikkek szerzői névsorából leszármaztatott hozzájárulás-fontossági index (ez három különböző mérőszámból áll). A rendszer rejtelmeiben itt most nem mélyedhetünk el; ezt a szerzők megtették egy korábbi tanulmányukban (Ioannidis et al., 2016).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált populációba – természetesen nem a kiválósági listába – minimum öt olyan publikációval lehetett bekerülni, amelyet egy adott kutató valamilyen nyilvántartott (ún. impaktfaktorral rendelkező) folyóiratban publikált. Összesen 6 880 389 kutató ütötte meg azt a mércét, akik huszonkét tudományág 176 részterületét fedték le. A tanulmány célja tehát egyfajta össztudományi kiválósági rangsor létrehozása volt.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a hivatkozások nyilvántartása csak 1995-től teljes körű és megbízható, a kutatók értékelésénél csak az ez utáni hivatkozásokat vették figyelembe, ugyanakkor nem voltak tekintettel a cikk publikálásának időpontjára. Így az „élvonalba” bekerült néhány 19. századi kutató is, mert műveikre jócskán hivatkoztak 1995 után. A cikk honlapján eredetileg két lista szerepelt; az egyik a hosszú távú teljesítményt vette figyelembe, a másik egyetlen évre, 2017-re terjedt ki, hogy teret adjon azoknak is, akik háta mögött nem állt több évtizedes pálya, ugyanakkor értékes művekkel gazdagították a szakirodalmat. A 2017-es listát később kiegészítették egy 2018-assal. Mi a 2018. évben összeállított kutatói kiválósági listával foglalkozunk. Megjegyezzük, hogy a „tartós” és „aktuális” kiválósági listák nem egyeznek meg, de átfedik egymást. Mivel a két rangsort egyetlen Excel-táblában tették közzé, a felsorolt kutatók száma meghaladja a százezret. Mivel minden kutató benne van valamelyik kiválósági listában (a „tartósban”, az „aktuálisban” vagy mindkettőben), az egész listát egységesen kezeltük.

Az élvonal élvonala

 
Országok
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az élvonalba bekerült kutatóknak csaknem fele az Egyesült Államokban alkotott; míg a tizedik helyezett Kína már csak alig 2,5%-át adta a kiváló kutatóknak (1.A ábra). Összesen tizenhárom ország részesedése haladta meg az 1%-ot; e szám nagyságát jól illusztrálja, hogy a fennmaradó csaknem kétszáz ország együttesen képviseltette magát körülbelül annyi kutatóval, mint a második helyezett Egyesült Királyság. A kiemelkedő kutatók tehát közel sem oszlanak meg egyenletesen a világtérképen. Ez természetesen várható volt, bár az arányok szélsőségessége talán meglepő. Az élvonalbeli kutatásnak van néhány kiemelkedő központja, ami szinte automatikusan felveti a kérdést, hogy mi lehet ennek az oka?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ország lélekszáma semmiképpen sem lehet tényező, hiszen az 1%-nál nagyobb részesedésű országok közül csak kettő tartozik a világ legnépesebb országai közé. Hollandia például megelőzi Kínát, míg Svájc alig marad el tőle. Figyelemre méltó továbbá, hogy az 1,4 milliárd lakosú India a kutatóknak csak 0,6%-át adta, így nem került fel az 1% fölötti részesedésű országok listájára. A következő tipp talán a jólét lehetne, feltételezve, hogy a jólétben élő államok mintegy megengedhetik maguknak, hogy jól működő kutatási apparátust tartsanak fenn. A jólétet meglehetősen nehéz mérni; itt mi az egy főre eső nemzeti össztermék vásárlóerővel korrigált értékét vettük alapul. Nos, ez nem függ össze az országokban élő kiemelkedő kutatók számával (Spearman korrelációs együttható R = 0,123; szignifikanciaszint p > 0,6) (1.B ábra). Az országok gazdasági ereje viszont, vagyis a nemzeti össztermék teljes volumene már szignifikánsan (nem véletlenszerűen) korrelál a listában szereplő kutatók számával (R = 0,631; p < 0,05) (1.C ábra). Az összefüggést javította az Egyesült Államok és Kína kizárása az elemzésből (R = 0,736; p < 0,01; 1.D ábra); a kizárásra (kísérleti célból) azért került sor, mert mindkettő „kilóg a sorból”, és önmagukban is előidézhettek volna egy statisztikailag szignifikáns összefüggést. Könnyen elképzelhető, hogy az összefüggés tovább javult volna, ha a kutatásra fordított összeget vesszük figyelembe, de ezt technikailag nem lehetett megoldani. Bár az adatok hellyel-közzel rendelkezésre állnak, az alapkutatásra és technikai fejlődésre fordított összegek többnyire nem különíthetők el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Összességükben tehát az országok közötti hatalmas különbségek jelentős mértékben függtek a gazdaság összteljesítményétől. Az összefüggés rendkívül szorosnak bizonyult, de természetesen nem volt abszolút. Azonos gazdasági erőhöz néha lényegesen eltérő kutatói képviselet társult, míg más országoknál a kiemelkedő kutatók „kitermelésének” képessége alacsony volt a gazdasági erőhöz képest (1.D ábra). Az effajta különbségeknek nyilván számos fontos és kevésbé fontos oka lehet, ilyen például a kutatás történelmi hagyományai, de ezek elemzése túlmutat ezen a tanulmányon.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Az élvonal élvonala: élvonalbeli kutatók és szociodemográfia
(A szerző saját szerkesztése)
Megjegyzés: A kiváló kutatók számát Ioannidis és szerzőtársai (2019) kiválósági listájának feldolgozása alapján állapítottuk meg; a szociodemográfiai adatok a Világbank nyilvántartásából származnak.
Rövidítések: sr. = pozíció a világ országainak lakossági létszám listájában; GDP (PPP) = egy főre eső nemzeti össztermék vásárlóerővel korrigált összege. További magyarázat a szövegben
 
Kutatók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A lista első helyezettje egy svájci kutató, Michael Grätzel, akinek munkáira összesen 247 766 tanulmány hivatkozott, míg Hirsch-indexe elérte a 223-at. A teljesítmény hátterében egy fontos fotokémiai felfedezéssorozat áll. A következő négy helyezett már amerikai. Walter C. Willett a táplálkozás egészségtanával (Burros, 2003), Edward Witten elméleti fizikával (Atiyah, 1990), Ronald C. Kessler mentális zavarokkal (Kessler, 1990), míg George M. Whitesides nanotechnológiákkal foglalkozott (Arnaud, 2007). E cikknek nem célja, hogy életrajzokkal szolgáljon; az első öt helyezett tevékenységére csak azért hivatkoztunk röviden, hogy kiderüljön: sem a művelt tudományterület, sem az eredmények közvetlen gyakorlati alkalmazhatósága nem kulcs a sikerhez. Sőt, még az aktív periódus sem; a lista hatvannégy kutatója több mint száz évvel ezelőtt kezdte el tudományos pályafutását, mégis felkerült az élenjáró kutatók listájára.

Magyarország

 
Nemzetközi összehasonlítás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarország 199 kiemelkedő teljesítményű kutatóval szerepel a listán, és ezzel a 32. helyet foglalja el az országok „ranglistáján”. Úgy véljük, hogy a politikai történelem nem tenné jogossá közvetlen összehasonlítását más múltú országokkal, ezért helyét Közép- és Kelet-Európa országainak viszonylatában fogjuk vizsgálni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben az összehasonlításban Magyarország nem áll rosszul (2.A ábra). A huszonegy kommunista múlttal rendelkező Közép- és Kelet-Európai állam sorában a harmadik helyet foglalja el, bár lélekszám szerint a kis országok közé tartozik (2.B ábra). Csak Oroszország és Lengyelország előzi meg, amelyek lakossága csaknem tizenötször, illetve csaknem négyszer nagyobb. A jólét indexévé választott (vásárlóerővel korrigált) egy főre eső nemzeti termék tekintetében Magyarország – ebben a közegben – az élvonalba tartozik, de hat ország jobban áll, és mind a hat kevesebb kiváló kutatóval rendelkezik (2.C ábra). Egyedül a nemzeti össztermék teljes mennyiségének megoszlása (2.D ábra) látszik követni a kiváló kutatók képviseletét (2.A ábra), és valóban, a két mennyiség szignifikáns összefüggést mutat (R = 0,762; p < 0,0001) (2.E ábra). Bár az összefüggés – hasonlóan az „élvonal élvonalához” – nem abszolút, eléggé szoros. A trendtől pozitív értelemben tér el Magyarország, Csehország és Lengyelország, és negatívan Oroszország.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos kiválóság a kommunista múlttal rendelkező országokban erősen polarizálódott akárcsak a világon általában, és a teljesítmény szoros összefüggésben áll az ország gazdasági erejével, bár az egyes országok jobban, mások rosszabbul teljesítenek, mint amit gazdasági erejük lehetővé tenne.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. Magyarország és a régió országai a kiválósági listán
 
Kutatók
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legjobb helyezést elérő magyarországi kutató Freund F. Tamás, aki a 2274. helyet foglalja el. Tekintve, hogy 6 880 389 kutató vizsgálata alapján került erre a helyre, ő a kutatók felső 0,03%-ába tartozik. Őt követi a magyar listán szereplő többi kutató, akik nevét és munkahelyét az 1. táblázat tartalmazza. Megjegyezzük, hogy még az első ötven magyar is benne van a teljes kutatói populáció felső 0,5%-ában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. táblázatban feltűnik, hogy a magyarországiként azonosított kutatók kis része nyilvánvalóan nem magyar nevet visel. Ilyen például A. J. Timothy Jull, aki azonban a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) szerint a debreceni Atommagkutató Intézet munkatársa, és tudományos teljesítményének (például hivatkozásainak) zömét ebben a minőségében érte el. Van még néhány hasonló kutató, például Heinz W. Kozur, akit szókimondásáért ellehetetlenítettek a volt NDK-ban, és Magyarországon talált új tudományos hazára (Lucas–Bachmann, 2013). Úgy véljük, őket bátran felvállalhatjuk, hiszen helyzetük analóg a magyar származású, sőt magyar állampolgársággal is rendelkező kutatókéval, akik közül Barabási Albert László a nemzetközi lista 85., míg Somorjai Gábor a 727. helyet foglalja el. Mindketten amerikai kutatókként szerepelnek a listán, mert publikációikat amerikai munkahelyeik alapján jegyzik. Igencsak valószínűnek tűnik, hogy a magyar származású – hellyel-közzel állampolgárságukat is megőrző –, nem magyarként nyilvántartott kutatók száma (messze) meghaladja azokat a külföldi származású és/vagy állampolgárságú kutatókét, akik Magyarországon éltek és dolgoztak, és a lista e szerint tartja nyilván őket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Van persze néhány kutató, akinek magyarországi kötődése igencsak kérdéses. Ezek közé tartozik például A. Paul Srere, aki nem szerepel az MTMT nyilvántartásában, és publikációi alapján soha nem volt magyar munkahelye. Bár az emlékére írott publikáció kihangsúlyozza, hogy szerette Magyarországot, és gyakran látogatott ide (Cornish-Bowden, 2000), ez aligha indokolja, hogy a dallasi Medical Center munkatársát magyarként tartsák nyilván. Ugyanilyen kétséges magyarságú a lengyel származású A. V. Schally, aki az Egyesült Államokban végzett kutatómunkát. Néhány hasonló kutató elvileg csökkenti a kiválónak tartott magyar kutatók számát, de hasonló hibák minden ország esetében előfordultak. Megvizsgáltuk például a Kovács és Szabó családnevű kutatókat a listában; ezek közül hét szerepel a Magyar Tudományos Művek Tárában magyarországi munkahellyel; a név, szakterület és tudománymetriai adatok összehasonlítása alapján úgy tűnik, hogy azonos személyekről van szó. Mivel a kiválósági listában ez a hét kutató amerikai vagy osztrák kutatóként szerepel, úgy véljük, hogy a hasonló pontatlanságok révén Magyarország többet vesztett, mint nyert. Az ehhez hasonló anomáliákat később tárgyaljuk.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A kutatói kiválóságlistában magyarországiként megjelölt kutatók listája
Sr
Szerző
Intézmény
1
Freund Tamás F.
MTA
2
Erdös, Paul (Erdős Pál)
MTA
3
Vicsek Tamás
ELTE
4
Lovász László
ELTE
5
Horváth Tamás L.
SZIE
6
Karger-Kocsis József
BME
7
Tompa Péter
MTA
8
Schally Andrew V.
PTE
9
Palkovits Miklós
SE
10
Czeizel Andrew E.
GÁTMA
11
Szejtli József
CLKft
12
Vizi E. Sylvester
MTA
13
Benazzi Franco
SZTE
14
Csiszár Imre
MTA
15
Solymosi Frigyes
SZTE
16
Mayer István
DE
17
Srere Paul A.
MTA
18
Csermely Péter
SE
19
Varga József
BME
20
Nusser Zoltán
MTA
21
Kovács Gyula
PTE
22
Szolcsányi János
PTE
23
Pukánszky Béla
MTA
24
Winkler István
MTA
25
Patthy László
MTA
26
Szolnoki Attila
MTA
27
Miklósi Ádám
ELTE
28
Guttman András
DE
29
Bodor Nicholas
IVAX
30
Lakatos Péter László
SE
31
Kovács Krisztina J.
MTA
32
Császár Attila G.
ELTE
33
Csiszár Anna
SZTE
34
Rihmer Zoltán
NYIRO-OPAI
35
Diósi Lajos
WFK
36
Cserni Gábor
SZTE
37
Dékány Imre
SZTE
38
Ötvös László
SE
39
Szebeni János
ME
40
Szathmáry Eörs
ELTE
41
Vass Imre
MTA
42
Guczi László
MTA
43
Rozvany George
BME
44
Szabó György
MTA
45
Haller József
MTA
46
Koller Ákos
PTE
47
Fülöp Ferenc
SZTE
48
Fésüs László
DE
49
Molnár Árpád
SZTE
50
Antoni Ferenc A.
EGIS
51
Inzelt György
ELTE
52
Parratt James R.
SZTE
53
Polgár László
MTA
54
Vitos Levente
MTA
55
Roska Tamás
PPKE
56
Frankl Péter
MTA
57
Gergely György
KEE
58
Medzihradszky Katalin F.
MTA
59
Kertész János
KEE
60
Héberger Károly
MTA
61
Joó Ferenc
DE
62
Tóth Miklós
SE
63
Tóth Géza
MTA
64
Szekeres-Barthó Júlia
PTE
65
Szekanecz Zoltán
DE
66
Szalay Péter G.
ELTE
67
Marx Dániel
MTA
68
Füredi Zoltán
MTA
69
Schubert András
MTA
70
Ádám-Vizi Vera
SE
71
Ferdinandy Péter
SE
72
Pajkossy Tamás
MTA
73
Keserű György M.
MTA
74
Szabó Gábor
SZTE
75
Kéri Szabolcs
BME
76
Padisák Judit
PE
77
Obrenovitch Tihomir P.
SZTE
78
Halász Péter
OKITI
79
Bartók Mihály
SZTE
80
Stépán Gábor
BME
81
Nagy Ágnes
DE
82
Maródi László
SE
83
Gránásy László
MTA
84
Rényi Alfréd
MTA
85
Molnár-Perl Ibolya
ELTE
86
Sarkadi Balázs
MTA
87
Molnar J.
MTA
88
Pikó Bettina F.
SZTE
89
Koncz Csaba
MTA
90
Nyulászi László
BME
91
Sólyom Jenő
MTA
92
Fodor János
OE
93
Zuber Kai
MTA
94
Knoll József
SE
95
Varga János
SZTE
96
Turányi Tamás
ELTE
97
Petz Dénes
BME
98
Mócsai Attila
SE
99
Földy L.
MTA
100
Tél Tamás
ELTE
101
Falloon Ian R.
SzGYKSz
102
Csörgő Tamás
MTA
103
Gali Ádám
MTA
104
Várhegyi Gábor
MTA
105
Bagdy György
SE
106
Tombácz Etelka
SZTE
107
Cserháti Tibor
MTA
108
Horváth Frank
ELTE
109
Teixeira da Silva Jaime A.
DE
110
Csabai István
ELTE
111
Csonka Gábor I.
BME
112
Ungvári Zoltán
SE
113
Vékey Károly
MTA
114
Braun Tibor
ELTE
115
Baranyi Péter
SZIE
116
Podani János
ELTE
117
Molnár Kálmán
MTA
118
Bor Zsolt
SZTE
119
Gallyas Ferenc
PTE
120
Insperger Tamás
BME
121
Horányi György
MTA
122
Kozur Heinz W.
MTMT
123
Katona István
MTA
124
Kaptay George
ME
125
Tóthmérész Béla
DE
126
Szemerédi Endre
MTA
127
Pach János
MTA
128
Székely Vladimír
BME
129
Sipiczki Matthias
DE
130
Seress László
PTE
131
Mesterházy Ákos
GTK
132
Knoblich Günther
KEE
133
Fogarasi Géza
ELTE
134
Móricz Ferenc
SZTE
135
Liposits Zsolt
MTA
136
Kratochwil Friedrich
KEE
137
Falus András
SE
138
Monostori László
MTA
139
Buttyán Levente
BME
140
Donkó Zoltán
MTA
141
Bárány Imre
MTA
142
Székely Tamás
DE
143
Kollár László
PTE
144
Kováts Ervin
PE
145
Kiss Tamás
SZTE
146
Molnár Dénes
PTE
147
Geiszt Miklós
SE
148
Jedlovszky Pál
EKE
149
Báldi András
MTA
150
Tulassay Zsolt
SE
151
Hideg Éva Olga
PTE
152
Szentágothai János
SE
153
Nagy Elisabeth
SZTE
154
Hunyady László
SE
155
Csaba György
SE
156
Joó Ferenc
MTA
157
Ovádi Judit
MTA
158
Burgyán József
MBK
159
Forgács Esther
MTA
160
Tímár József
SE
161
Gribov, V. N.
MTA
162
Kornai János
BME
163
Vetter János
SZIE
164
Deli Mária A.
MTA
165
Ódor Géza
MTA
166
Kőszegi Botond
KEE
167
Vinkler Péter
MTA
168
Tardos Gábor
MTA
169
Frank András
ELTE
170
Tuza Zsolt
MTA
171
Obál Ferenc
SZTE
172
Gergely László Á.
SZTE
173
Czigány Tibor
BME
174
Lukovits István
MTA
175
Soltész Gyula
PTE
176
Lendvay György
PE
177
Kovács Géza
MTA
178
Góth László
DE
179
Iglói Ferenc
MTA
180
Zsila Ferenc
MTA
181
Simon Vilmos V.
BME
182
Fuxreiter Mónika
DE
183
Jull A. J. Timothy
MTA
184
Kállay Mihály
BME
185
Hebling János
PTE
186
Horváth Gábor
ELTE
187
Paál Zoltán
MTA
188
Muszbek László
DE
189
Lévai Albert
DE
190
Gubicza Jenő
ELTE
191
Felinger Attila
PTE
192
Iván Béla
MTA
193
Vécsei László
SZTE
194
Molnár Lajos
SZTE
195
Mohr Péter
MTA
196
Lévai Péter
MTA
197
Lévai Géza
MTA
198
Keglevich György
BME
199
Somsák László
DE
Magyarázat: A sorrend azonos az eredeti táblázat sorrendjével, de át lett számozva 1-gyel kezdődően. A neveket ékezetekkel láttuk el; javítottuk az eredeti táblázat ékezetes betűi miatti betűzavarokat (pl. Ã = Ó). Az intézmények neveit magyar rövidítésekkel helyettesítettük. BME = Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; CLKft = CycloLab Kft.; DE = Debreceni Egyetem; EGIS = EGIS Gyógyszergyár; EKE = Eszterházy Károly Egyetem; ELTE = Eötvös Loránd Tudomámyegyetem; GÁTMA = Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése Alapítvány; GTK = Gabonatermesztési Kutatóintézet; IVAX = IVAX Drug Research Institute Ltd.; KEE = Közép-Európai Egyetem; MBK = Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóintézet; ME = Miskolci Egyetem; NYIRO-OPAI = Nyírő Gyula Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet; OE = Óbudai Egyetem; OKITI = Országos Klinikai Idegtudományi Intézet; PE = Pannon Egyetem; PPKE = Pázmány Péter Katolikus Egyetem; PTE = Pécsi Tudományegyetem; SE = Semmelweis Egyetem; SZGYKSz = Szent György Kórház, Székesfehérvár; SZIE = Szent István Egyetem; SZTE = Szegedi Tudományegyetem; WFK = Wiegner Fizikai Kutatóközpont
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatókat illetően még három dolog tisztázását tartjuk fontosnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. A magyar tudomány legnagyobbjai közül sokan meglehetősen szerény pozícióban vannak a listán. A teljesség igénye nélkül Rényi Alfréd és Gallyas Ferenc a magyar lista középtájára, míg Szentágothai János a végére került, és hasonlóan méltánytalan helyzetben vannak néhányan a magyar tudomány élő klasszikusai közül. A hiba azonban nem teljesítményükben van; egyszerűen olyan időszakban nyújtottak kiemelkedőt, amelyre a hivatkozási nyilvántartás nem terjedt ki.
  2. Nem szerepelhettek a listán azok, akik méltán tartoznak a hazai tudomány kiválóságai közé, de szakterületük nem tart igényt nemzetközi figyelemre – ide tartoznak például a magyar nyelvészet és történelem kiválóságai.
  3. A Scimago Journal & Country Rank (URL1) adatai alapján úgy tűnik, hogy a kiváló magyar kutatók nem „magányos szálfák”, hanem a jéghegy csúcsa. A hivatkozható tudományos publikációk száma szerint Magyarország az országok sorában ugyan csak a 41., a hivatkozások számát illetően azonban már a 38., míg a h-index vonatkozásában a 34. helyre lép elő, ami jól egyezik a kiváló kutatók részarányának 32. helyével. Ez azt jelenti, hogy a kutatói kiválóságnak megvan a hátországa.
 
 
Kutatóhelyek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A nemzetközi táblázat az egyetemek esetében megnevezte a munkahelyet, az MTA kutatóhálózatának esetében azonban általánosított. Nem vette figyelembe ugyanakkor, hogy ugyanaz a kutató élete során több helyen is dolgozott, és nem biztos, hogy amit a listában megjelöltek, az illető fő kutatóhelye. E tévedések példájaként Czeizel Endre esetét hozzuk fel, akinek kutatóhelyeként a nemzetközi táblázatban a „Genetikai Ártalmak Társadalmi Megelőzése Alapítvány” szerepel, ami sok cikke esetében megfelel a valóságnak, de publikációinak jelentős részében a Semmelweis Egyetemet tüntette fel kutatóhelyként. Ezzel együtt, a kiválósági táblázat adatai azok, amelyek „kívülről” láthatók, ezért a kutatóhelyek megoszlását először ennek alapján vizsgáltuk (2. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Kiváló kutatók kutatóhelyek szerinti bontása a kiválósági lista szerint
Intézmény neve
Kutatói képviselet (létszám)
MTA Kutatóhálózata
69
Szegedi Tudományegyetem
22
Semmelweis Egyetem
19
Eötvös Loránd Tudományegyetem
18
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
16
Debreceni Egyetem
15
Pécsi Tudományegyetem
13
Közép-európai Egyetem
5
Szent István Egyetem
3
Miskolci Egyetem
2
Pannon Egyetem
2
Óbudai Egyetem
1
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
1
Eszterházy Károly Egyetem
1
Megjegyzés: A táblázat Ioannidis és szerzőtársai (2019) adatainak feldolgozásán alapul. A kiváló kutatók száma nem adja ki a 199-et a forrásmunka hibái miatt
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A legtöbb kiváló kutatóval az MTA kutatóhálózata rendelkezett (az összes kutató 35%-a); ezt követte hat egyetem, egyenként tíznél több kiváló kutatóval. Figyelemre méltó azonban, hogy összesen tizenhárom hazai egyetem képviseltette magát a listán; így a kiválóság – bár nem egyenletesen oszlik meg – viszonylag sok egyetemen jelen van. Ez a szám tizenhatra nő, ha az MTA kutatóhálózatának munkatársait is figyelembe vesszük (lásd alább).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mivel a kiválósági lista nem tett különbséget az akadémiai kutatóhálózat különböző intézményei között, kísérletet tettünk ennek pótlására a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) alapján (3A és 3B táblázat). A kísérlet nem tekinthető kiemelkedően sikeresnek, és egyben feltárta a hasonló osztályozási kísérletek buktatóit is. Ugyanaz a kutató pályafutása során több kutatóhelyen is dolgozott – volt olyan, aki egyidejűleg volt munkatársa három egyetemnek és egy kutatóintézetnek –, és nem adódott lehetőség arra, hogy a különböző kutatóhelyekhez köthető tudományos teljesítményt elválasszuk egymástól. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a kutatóintézetek története bonyolult – gyakran alakultak át vagy olvadtak össze –, és struktúrájuk sem kiegyensúlyozott. Van köztük „holdingszerű” intézmény, amely több, egymástól meglehetősen független és különböző történeti hátterű intézetből áll, de van olyan is, amely strukturálisan és történetileg kompaktabb. Ez a kiegészítő jellegű „saját kutatás” mindenesetre rávilágított arra, hogy a kiváló kutatókat tömörítő intézetek/központok száma nagy (19), és az ebbe a kategóriába sorolt (MTA-hoz tartozónak feltüntetett) kutatók révén három további egyetem is felkerült a kiválósági listára, nevezetesen a Kaposvári, a Nemzeti Közszolgálati és a Nyíregyházi Egyetem.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. Kiváló kutatók kutatóintézeti bontása az MTMT alapján (A), illetve az egyetemi lista kiegészítése ugyancsak az MTMT alapján
A. Az MTA kutatóhálózatának intézményei szerinti bontása
Kutatóintézet neve
Kutatói képviselet (létszám)
Természettudományi Kutatóközpont
19
Kémiai Kutatóközpont
15
Wigner Fizikai Kutatóközpont
10
Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
9
Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
8
Energiatudományi Kutatóintézet
6
Szegedi Biológiai Kutatóközpont
5
Atommagkutató Intézet
4
Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
4
Központi Fizikai Kutatóintézet
3
Alkalmazott Matematikai Intézet
1
Agrártudományi Kutatóközpont
1
Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
1
EGIS Gyógyszergyár
1
Gabonatermesztési Kutatóintézet
1
MTA Könyvtár és Információs Központ
1
Matematikai Kutatóintézet
1
MTA Kutatásszervezési Intézet
1
Ökológiai Kutatóközpont
1
B. Egyetemi munkahelyek az MTA kutatóhálózatához sorolt kutatók körében
Egyetem neve
Kutatói képviselet (létszám)
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
8
Semmelweis Egyetem
5
Eötvös Loránd Tudományegyetem
4
Szegedi Tudományegyetem
4
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
3
Pannon Egyetem
2
Szent István Egyetem
2
Nemzeti Közszolgálati Egyetem
1
Debreceni Egyetem
1
Kaposvári Egyetem
1
Nyíregyházi Egyetem
1
Eszterházy Károly Egyetem
1
Megjegyzés: A kutatóintézeteket az MTMT alapján neveztük meg. Több intézmény időközben megszűnt, átalakult, vagy más nevet kapott. A táblázatban azt a nevet tüntettük fel, amelyen az intézmény annak idején a kiváló kutatóknak otthont adott. Az egyetemi lista azért egészült ki, mert a kutatóintézetek munkatársai gyakran rendelkeztek egyetemi munkahelyekkel is. (Saját szerkesztés)

A kiválósági lista erényei és korlátai

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az itt vázlatosan bemutatott és magyar szempontból értékelt kiválósági lista egy tükör, amelyben magunkat látjuk, és amelyben mások is láthatnak bennünket, ezért nem mellékes, hogy ez a tükör mennyire „sima” vagy görbe. Zárásképpen ezzel a kérdéssel foglalkozunk.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos teljesítményt lehetetlen precízen mérni, ugyanakkor mérése elkerülhetetlen, mert a kutatók közpénzeket költenek el, amelyek sikeres felhasználásával el kell számolniuk. A korai és nagyon egyszerű mérési eljárások (például a publikált tanulmányok száma) helyét az utóbbi időben egyre szofisztikáltabb rendszerek veszik át. Ezek kulcsmotívuma – alapkutatások esetében – a tudomány fejlődésére gyakorolt hatás, amelyet a hivatkozások számával mérnek. A koncepció lényege, hogy azok a munkák, amelyekre sokan hivatkoznak, jobban hozzájárulnak a tudomány fejlődéséhez, mint azok, amelyekre kevesen. Ennek továbbfejlesztett mérőszáma a Hirsch- vagy h-index, amely lényegében a kitartó teljesítmény mérőszáma a hivatkozások eloszlásából levezetve. E viszonylag régóta használatban levő mérőszámokat az itt bemutatott tanulmány kiegészítette néhány olyannal, amelyek azt hivatottak mérni, hogy mennyire jelentős egy adott szerző egyéni hozzájárulása egy tanulmányhoz. A hagyományosabb mérőszámok alapján ugyanis egy nagy formátumú kutató és egy technikai munkát végző munkatárs teljesítménye azonos lehet, ha közösen publikálnak, így rejtve maradhatnak a hozzájárulás minőségi különbségei. A két kutatói szerepkör különválasztása talán követésre méltó nóvum a tudományos teljesítmény értékelésében, de természetesen buktatói is vannak. Egyrészt a szerepkörök nem mindig választhatók szét egyértelműen, másrészt a lista összeállítói egy olyan hagyományból indulnak ki, amely csak bizonyos tudományágak esetében általános, nevezetesen abból, hogy a tanulmányok első és utolsó szerzői kiemelten járultak hozzá a tanulmányhoz. E „szabály” alól azonban kivételek is vannak. A fizika bizonyos területein például a szerzőket ábécésorrendben tüntetik fel, így egy „jó kezdőbetű” fő szerzőnek sejtethet valakit, aki nem az.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatói kiválóságlista legnagyobb hibája azonban nem ez, hanem a pontatlanság. A fentiekben már kiderült, hogy egyértelműen magyar szerzőket nem magyarként tüntettek fel, és fordítva. Ahogy az országokat, úgy a kutatók munkahelyeit is sokszor tévesen tüntették fel, illetve a sok munkahelyből csak egyet, és nem is a legfontosabbat választották ki. Az ilyen hibák sajnos még a mai fejlett nyilvántartási és adatfeldolgozási rendszerek mellett is elkerülhetetlenek, és minden nagy ívű („big data”) elemzésben előfordulnak. Ezt – jobb híján – csak tolerálni lehet, azzal a megjegyzéssel, hogy közös, mármint nemzeti és nemzetközi erőfeszítéssel a hasonló hibák száma a jövőben csökkenthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebben a pillanatban nem látható át, hogy a „kiválósági lista” négy scientometriával foglalkozó szerző futó kalandja marad, vagy intézményesül. Jelen formájában a lista a „kiváló” minősítést aligha éri el, de egy „jó” osztályzatra talán érdemes. A tükör nem görbe, de nem is teljesen sima. Ha a próbálkozás első fecske egy folyamatban, akkor a továbbiakban tökéletesítésre és talán bővítésre szorul.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tudományos teljesítmény mérése soha nem válhat olyan pontossá, mint a sportteljesítményé, de nem is annyira szubjektív, mint a művészeti alkotásoké. Nehézségei és elkerülhetetlen pontatlansága ellenére azonban a teljesítmény mérésére szükség van, és a hasonló listák intézményesítése – amellett, hogy később akár tudománytörténeti jelentőségük is lehet – objektiválhatja a kutatók értékelését, aminek pályázatok elbírálásában, a szakmai előmenetelben jelentősége lehet. Az itt tárgyalt próbálkozás akár egy ilyen jövő felé tett első lépésként is értékelhető, és teljesítménymérő rendszere akár nemzeti léptékben is érdeklődésre tarthat számot.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Arnaud, C. H. (2007): Always on the Move. Chemical & Engineering News, 85, 13, 18–25. http://pubsapp.acs.org/cen/coverstory/85/8513cover2.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Atiyah, M. (1990): On the Work of Edward Witten. Proceedings of the International Congress of Mathematicians, Kyoto, Japan, 31–35. http://bohr.physics.berkeley.edu/reinsch/phys105spr2014/files/Witten_Atiyah.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Burros, M. (2003): Eating Well; At a Harvard Cafe, Health for Lunch. The New York Times, 11, 19. https://www.nytimes.com/2003/11/19/dining/eating-well-at-a-harvard-cafe-health-for-lunch.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Cornish-Bowden, A. (2000): In memoriam: Paul Srere, 1925–1999. In: Cornish-Bowden, A. ‒ María Luz Cárdenas, M. L. (eds.): Technological and Medical Implications of Metabolic Control Analysis. Dordrecht: Kluwer, 347–349. http://bip.cnrs-mrs.fr/bip10/srere.htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gimes J. (2020): Kitekintés: 150 magyar az első százezerben… Magyar Tudomány, 181, 2, 282–286. DOI: 10.1556/2065.181.2020.2.15, https://mersz.hu/dokumentum/matud__763

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Graetzel, M. (1981): Artificial Photosynthesis: Water Cleavage into Hydrogen and Oxygen by Visible Light. Accounts of Chemical Research, 14, 12, 376–384. DOI: 10.1021/ar00072a003

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ioannidis, J. P. ‒ Klavans, R. ‒ Boyack, K. W. (2016): Multiple Citation Indicators and Their Composite across Scientific Disciplines. PLOS Biology, 14, 7, e1002501. DOI: 10.1371/journal.pbio.1002501, https://journals.plos.org/plosbiology/article?id=10.1371/journal.pbio.1002501

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ioannidis J. P. A. ‒ Baas, J. ‒ Klavans, R. et al. (2019): A Standardized Citation Metrics Author Database Annotated for Scientific Field. PLOS Biology, 17, 8, e3000384. DOI: 10.1371/journal.pbio.3000384, https://journals.plos.org/plosbiology/article?id=10.1371/journal.pbio.3000384

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kessler, R. C. (1990): The National Comorbidity Survey. DIS Newsletter, 7, 2, 1–2.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lucas, S. G. ‒ Bachmann, G. H. (2013): Dedication to Heinz W. Kozur. In: Tanner, L. H. ‒ Spielmann, J. A. ‒ Lucas, S. G. (eds.): The Triassic System. New Mexico Museum of Natural History and Science, Bull. 61, 1–22. https://www.researchgate.net/publication/280717424_Dedication_to_Heinz_W_Kozur
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave