Bevezetés

Introduction

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lőrincz Viktor Olivér1, Gárdos-Orosz Fruzsina2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1tudományos segédmunkatárs, Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

lorincz.viktor@tk.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2tudományos főmunkatárs, Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézet, Budapest,

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

orosz.fruzsina@tk.hu
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.182.2021.5.1
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézete a koronavírus miatt kialakult helyzetben úgy döntött, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által finanszírozott „A magyar jogrendszer reakcióképessége 2010 és 2018 között (FK 129018)” kutatás folytatásaként elindítja az „Epidemiológia és jogtudomány” kutatási projektet, melyet a kutatóközpont is támogatott. A hatékony vakcina vagy gyógyszer kifejlesztéséig az emberi viselkedést és így a vírus terjedését is befolyásoló jogszabályoknak kiemelkedő szerepük van. Mivel azonban a jogtudomány és az epidemiológia kapcsolatával foglalkozó kutatások száma csekély, így az új helyzet jobbára felkészületlenül érte a jogot. Az egyik fő kérdés éppen ezért az lett, hogy a veszélyhelyzetre vonatkozó ideiglenes jogalkotás milyen felhatalmazásra alapítható, és mik ennek a felhatalmazásnak a korlátai. Úgy tűnik azonban, hogy egyes korlátozások tartósan is fennmaradnak, így szükségessé vált annak megvizsgálása is, hogyan illeszkednek ezek az új szabályok a jogtudomány és jogdogmatika kereteibe. A Jogtudományi Intézetben 2020 tavasza óta zajlanak az erre vonatkozó kutatások, ebből szeretnénk egy összefoglalót adni a tematikus blokk keretében. A tanulmányok bemutatják a főbb jogági kérdéseket, köztük olyanokat is, amelyek ugyan nagy visszhangot kaptak a sajtóban és a közvéleményben is, de amelyeket tudományos igénnyel eddig nem dolgoztak fel. A tanulmányok így kitérnek a veszélyhelyzet bevezetésének és megszűnésének jogi kérdéseire, a járvány fennállásának büntetőjogi definíciójára, az államok és az egyének felelősségére, a tudományos tények és rémhírek viszonyára. A szerzők bemutatják a közigazgatási rendszer reakcióit és a munkajogi szabályok változását is. A tematikus blokk rávilágít a kialakult helyzet legnagyobb problémájára: a jövőre vonatkozó jogalkotás, a jogbiztonság követelményének és a folyamatosan változó helyzetnek az ellentétére.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A blokk átfogó címe egyben kijelöli a további kutatási irányokat is, bár a jogász szerzők elsősorban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó jogi szabályozásra koncentrálnak, szándékunkban áll bővíteni a kutatást az epidemiológia és jog további interdiszciplináris területei, így például a nem fertőző betegségek egyes jogi kérdései felé.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tematikus blokkban Gárdos-Orosz Fruzsina és Pap András László A járvány kezelésének alkotmányjogi vonatkozásai című tanulmánya összegzi a járvány állami kezelésének alkotmányjogi vonatkozásait. Áttekinti a veszélyhelyzet kihirdetésére és fenntartására, majd megszüntetésére vonatkozó dilemmákat, a különleges jogrend sajátosságait. Az „Epidemiológia és jogtudomány” kutatás során készült adatbázist felhasználva a veszélyhelyzeti rendeletek rövid elemzését adja, majd kitér arra, hogy mely alapvető jogokat érintették a korlátozások és a járvány egyéb következményei. A tanulmány részletesebben az egyenlőség, diszkrimináció-tilalom kérdéskörével foglalkozik a járványügyi szabályokkal és gyakorlattal összefüggésben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hoffmann Tamás, Marton Péter és Łukasz Gruszczyński Az államok felelőssége a SARS-CoV-2-járvány feltartóztatásához mint nemzetközi betegségmegelőzéshez kapcsolódóan című tanulmánya azt vizsgálja, hogy fennáll-e az állam nemzetközi jogi felelőssége abban az esetben, ha nem tesz a megfelelő időben hatékony intézkedéseket egy járvány továbbterjedésének megakadályozására. A tanulmány bemutatja, hogy a fertőző betegségek milyen nemzetközi kockázattal járnak, majd a cikk megvizsgálja, hogy a nemzetközi jog általános államfelelősségi szabályai, illetve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) speciális szabályai alapján milyen esetekben vonható felelősségre egy állam, végül pedig a jelenlegi Covid19-járvány kapcsán fogalmaz meg következtetéseket, különös tekintettel a Kínai Népköztársaságra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ambrus István és Hollán Miklós A fertőző betegségek elleni küzdelem a magyar büntetőjogban: régi problémák és új aspektusok a Covid19-járvány idején című tanulmányában a szerzők foglalkoznak olyan klasszikus tényállásoknak a Covid19-járvány idején felmerülő alkalmazási lehetőségeivel, mint például a testi sértés és az emberölés. Ebben a körben elsősorban a szándékos bűncselekmények kísérletének lehet gyakorlati jelentősége, miután a főként cseppfertőzéssel terjedő vírusfertőzés viszonylatában az okozati összefüggés és ennek folytán a befejezett bűncselekmény miatti büntetőjogi felelősség megállapítása általában akadályba ütközik. A tanulmány a járvány büntetőjogi fogalmának meghatározásával is foglalkozik, figyelemmel arra, hogy a szoros értelemben vett járvány­ügyi bűncselekmény – a járványügyi szabályszegés – a pandémia időszakában releváns alakzata kizárólag járvány idején követhető el. Erre példaként szolgálhat a házi karantén engedély nélküli elhagyása. Ezen előkérdés eldöntése azért jelent komoly dilemmát, mert a járványt a Büntető Törvénykönyv nem definiálja, az ugyanakkor nem egyértelmű, hogy – explicit hatósági kihirdetés hiányában – a büntetőbíróságok maguk is jogosultak-e annak megállapítására, hogy a kapcsolódó egészségügyi ágazati szabályok szerint a járványhelyzet effektíve fennáll-e. A szerzők áttekintik továbbá a 2020. évi fejlemények miatt szükségessé vált jogalkotást, ezen belül is elsősorban a büntetőjogi és a szabálysértési jogi kriminalizációs és dekriminalizációs törekvéseket, amelyek az Alaptörvény 53. cikke alapján kihirdetett veszélyhelyzetre figyelemmel akár kormányrendeleti szinten is szabályozást nyerhettek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bencze Mátyás és Győry Csaba Hírek szárnyán: a rémhírterjesztés bűncselekménye és a jogbiztonság című írása azt vizsgálja, hogy milyen problémák merültek, illetve merülhetnek fel az új koronavírus-járványra tekintettel módosított Büntető Törvénykönyvben szereplő „rémhírterjesztés” bűncselekményének jogi megítélésével kapcsolatban. A szerzők amellett érvelnek, hogy a módosított, de már a korábbi törvényi szabályozás is több olyan fogalmat használ, amelynek értelmezési tartománya meglehetősen bizonytalan, és ez negatív hatással van a büntető törvényekkel kapcsolatos azon alkotmányos követelmény érvényesülésére, amely szerint a jogalkotónak az állampolgárok számára érthető módon kell megfogalmazni a büntetőjogi tilalmakat. Következtetése szerint az állampolgárok elbizonytalanodása „dermesztően” hathat a véleménynyilvánítás és a sajtószabadság alapjogának gyakorlására, ami akár a járvány elleni védekezést is nehezítheti.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Balázs István, Hoffman István és Hungler Sára „Veled Uram, de nélküled” – állam, önkormányzatok, munkáltatók a koronavírus idején című tanulmánya azt vizsgálja, hogy a veszélyhelyzet első időszakának 2020. június 18-i megszűnése után, számos rendelkezés hatályban maradásával a Covid19-járványveszély a magyar jogrendszerben milyen tartós nyomokat hagy. A közigazgatási jogban megmaradó rendelkezések a járványügyi intézkedésekhez csak közvetetten kapcsolódtak: az eljárásokat alakítják át az Általános közigazgatási rendtartás elsődlegességét gyengítő, az engedélyezési eljárások tekintetében sajátos mögöttes szabályként jelentkező külön törvényi szabályok. A veszélyhelyzeti jogalkotás szűkítette az önkormányzatok mozgásterét, ugyanakkor bővítette is, a különleges gazdasági övezetekre vonatkozó szabályok pedig erősen érintették a gazdasági önállóságukat. A munkajogi szabályozás tekintetében a kollektív megállapodások érvényének lerontása és a munkáltató egyoldalú jogosultságának növelése a járványügyi veszélyhelyzet után is megmaradt, tovább növelve az egyéni autonómiát a munkaviszonyban. A szerzők úgy vélik, a járványveszélyhez köthető „jogalkotási alapzaj” háttérként szolgált bizonyos változtatások és átalakítások elvégzéséhez, amelyek egyébként nagyobb figyelmet kaptak volna.
 
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave