Biomassza-alapú gazdaság: a biomassza termelésének és felhasználásának alakulása az EU-ban, különös tekintettel az energetikai hasznosításra II.

Bioeconomy: Biomass Supply and Demand in the EU in Particular for Energy Use, Part II.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oláh Judit1, Popp József2, Balázs Ervin3, Kovács Sándor4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1az MTA doktora, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen, olah.judit@econ.unideb.hu

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2az MTA levelező tagja, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, Gödöllő

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3az MTA rendes tagja

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4habil. egyetemi docens, Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Debrecen
 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szerzők meghatározták a bioenergia-előállítás, -fogyasztás, -export és -import szempontjából legfontosabb EU-tagállamokat, valamint a biomassza-alapú energiafogyasztás szerkezeti változásait az ipari, közlekedési és egyéb ágazatokban. Míg a bioenergia-fogyasztás a vizsgált időszak kezdetén magasabb volt az energia- és ipari ágazatban, a későbbi időszakokban más szektorok jelentősége nőtt. Az idő előrehaladtával a bioenergia előállítása, a bruttó belső fogyasztás és annak aránya a végső energiafogyasztásban növekedett, de mind a termelés, mind a felhasználás jelentős ingadozásokat mutat a vizsgált időintervallumokban, miközben a termelés és fogyasztás növekedésének üteme csökkent. A 2007–2011 közötti időszak meghatározó volt, mivel ebben az időszakban számos tagállam folyamatosan tudta növelni a bioenergia termelését és felhasználását egyaránt.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Authors have identified the most important EU member states for the production, consumption, export and import of bioenergy, as well as the structural changes in biomass-based energy consumption in the industrial, transport and other sectors. While bioenergy consumption was higher in the energy and industrial sectors at the beginning of the period analysed, later on the importance of other sectors in bioenergy consumption increased. Over time, bioenergy production, gross internal consumption, and its share in final energy consumption increased, but both production and consumption show significant fluctuations while the growth rate of production and consumption slowed down over the time intervals studied. The period 2007–2011 was decisive, as many member states were able to continuously increase both production and consumption of bioenergy during this period.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: bioökonómia, biomassza, fosszilis energia, megújuló energia
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: bioeconomy, biomass, fossil energy, renewable energy
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.3.13
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biomassza-alapú gazdaság fejlődése a következő harminc évben meghatározza az EU globális geopolitikai és kereskedelmi szerepét, ezért indokolt figyelemmel kísérni az EU-ban a nulla nettó üvegházhatású gáz (ÜHG) kibocsátás eléréséhez szükséges reformokat (Oláh, 2021a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ezredfordulóra bebizonyosodott, hogy rendszerszintű változást kell elérnünk az áruk előállítása, fogyasztása és hulladékká válása terén, ehhez elengedhetetlen a lineáris gazdasági modellről a körforgásos és biomassza-alapú gazdasági modellre történő átállás. A biomassza-alapú gazdaság a megújítható biológiai erőforrások termesztését, majd élelmiszer-, takarmány-, bioenergia- és egyéb bioalapanyagok előállítását jelenti magasabb hozzáadott érték mellett. A biomassza-alapú gazdaság magában foglalja a hulladék újrahasznosítását is a fenntarthatóság szempontjainak figyelembevételével. A biológiai erőforrások és ökoszisztémák végesek, tehát innovációra van szükség a lakosság élelemmel, tiszta vízzel, tiszta energiával és egyéb bioalapú alapanyagokkal való ellátása érdekében. A környezet védelme érdekében változtatni kell az élelmiszer-fogyasztási szokásokon is, így például indokolt csökkenteni a hagyományos állati fehérjék fogyasztását alternatív fehérjeforrások piaci bevezetésével. Az élelmezésbiztonság továbbra is prioritás marad, ugyanakkor az innováció lehetőséget nyújt a biomassza, valamint a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási melléktermékek nem élelmezési célú felhasználására. Hangsúlyos szerepet kap az integrált és változatos termelési rendszer, valamint a mezőgazdasági gyakorlat, beleértve a 4. és 5. ipari forradalom vívmányait és a precíziós technológiát, ugyanakkor fontos szempont az egészséges talaj és talajgazdálkodás is az egészséges élelmiszer előállítása és a talaj termőképességének javítása érdekében (Fróna et al., 2019; Oláh–Popp, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biomassza-alapú gazdaság világszerte egyre több biomasszát igényel. A kulcskérdés, hogy mekkora mennyiségű biomasszára lesz szükség a jövőben az élelmiszer-, takarmány- és egyéb célú felhasználás céljából? Nem világos, hogy milyen elveket indokolt követni a relatív prioritások meghatározására a biomassza nem élelmiszercélú felhasználásában, vagyis arra keresünk választ, hogy az energetikai, a bioalapú alapanyag vagy a kemikália gyártása élvezzen elsőbbséget. Mindaddig, amíg a gazdaság a GDP növekedésén alapul, az anyagfelhasználás csökkentése a fejlett országokban nem tűnik valós opciónak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sokkal több kutatásra van szükség a biomassza ökológiai szempontból fenntartható potenciáljának felmérésére az élelmezésbiztonság és az éghajlatváltozás hosszú távú hatásainak megválaszolása érdekében. Ezen kívül a kutatásoknak célszerű foglalkozni a fenntartható intenzifikáció biodiverzitásra gyakorolt hatásával, valamint az élelmiszer-, bioalapú anyag- és tüzelőanyag-gyártás prioritási rangsorának kialakításához kapcsolódó nemzetközi és nemzeti szabályozási mechanizmusokkal. Az élelmiszerárak nagyfokú ingadozásának és a környezetszennyezésnek elkerülése és a fenntartható bioenergia-potenciál megbízható becslése érdekében az élelmiszer-ellátás és egyéb bioalapú termékek előállítása közötti összefüggéseket is elemezni kell. Az ingadozó tüzelőanyagárak és a globális kereskedelem befolyásolja a biomassza árait, ezért a fennálló szubvenciók és kereskedelmi akadályok felszámolása a nemzetközi szabályozás és tanúsítási mechanizmus bevezetésével elősegíthetné az élelmiszer- és egyéb célú biomassza globális kereskedelmét.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biomassza áll a bioökonómia középpontjában, a biomassza iránti kereslet pedig világszerte nő az alacsony CO2-kibocsátású gazdaságra történő áttérés során. Az ökológiai szempontból fenntartható biomassza-potenciál becslése ritkán történik meg, egyébként ezek az előrejelzések nagyon alacsony biomasszaszintet jeleznek. Az élelmiszerpiac természetesen továbbra is bioalapú marad, de az energia- és vegyipari ágazatokban fokozatosan növelik a végtermék bioalapú komponenseit, így ezek a piacok befektetési lehetőségeket kínálnak. A biomassza-alapú gazdaság fejlesztése során figyelembe kell venni az ökoszisztéma-szolgáltatásokat és a biohulladék újrahasznosítását is az értékláncok hozzáadottérték-termelő képességének javítása érdekében a biomassza termelésétől kezdve a végtermékekig bezárólag. A biomassza energiatermelésre történő felhasználását vonzó lehetőségnek tekintik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség és az ÜHG-kibocsátás csökkentésére, különösen az EU-ban. A bioalapú vegyi anyagok piaca egyelőre még kicsi, de gyorsan növekszik. A növekvő biomasszaigény a földhasználatot és földárakat is befolyásolja Az élelmiszer, a bioenergia és a biokémiai anyagok termelése közötti kapcsolatrendszer a gazdasági tényezők (például ár és kereskedelem), a mezőgazdasági technológia (például a terméshozam, a biomassza-feldolgozás hatékonysága), a változó kereslet (például étrend, népesség) és a globális földhasználat függvénye.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fel nem használt és elégetett növényi maradványok hozzájárulhatnak az energia és bioalapú anyagok fenntartható előállításához. Az újabb generációs bioüzemanyagok tovább csökkentik az ÜHG-kibocsátást, de a nem élelmiszercélú nyersanyagon alapuló bioüzemanyagok előállítása lassan halad előre. Az energiaellátás nem jelent problémát, mivel a biomassza összegyűjtése és felhasználható formában történő szállítása a fő kérdés, ugyanis a növényi biomassza alacsony sűrűségű, alacsony értékű és nagy térfogatú anyag, ezért nagy távolságra történő szállítása drága. Az elsődleges fás biomassza-maradványok és az elhalt fa növekvő felhasználása az energiatermelés másik biomassza-alapú forrása, de a jövőben a hulladék (papír-, fa- és építőipar, fűrészáru) szerepe is növekedhet az energiatermelésben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A csökkenő biomassza-hulladék és a biomasszakaszkád többlépcsős hasznosítása, különös tekintettel a hulladék energiatermelésre történő felhasználására, hozzájárul a biomassza-állomány növekedéséhez közvetett földhasználat-változás nélkül, így több bioenergia és bioalapú termék előállításához. Ennek ellenére csökkenteni kell az energia- és anyagfogyasztást, mindenekelőtt a fejlett országokban. A folyamatos növekedésen alapuló jelenlegi gazdasági rendszer átgondolásra szorul, és az externális (társadalmi) költségeket is indokolt figyelembe venni a termelésben és szolgáltatásban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelenlegi fosszilis energiaforrásokon alapuló gazdaságok biomassza-alapú gazdaságokká történő átalakítását hátráltatja a véges biomassza-állomány, ezért az élelmezésbiztonság elsődleges prioritást élvez a biomassza minden egyéb célú felhasználásával szemben a biomassza-alapú gazdasági stratégiákban, ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap például a vegyipar és az energiatermelés is. Világszerte a biomassza 55%-át takarmányozásra és élelmiszer-termelésre, 27%-át bioenergia és 8%-át egyéb bioalapú termékek előállítására használják, az egyéb felhasználás és veszteség pedig 10%-ot tesz ki. Ezzel szemben az EU-ban a biomassza 59%-át takarmányok és élelmiszer, 17%-át bioenergia, 4%-át bioüzemanyagok előállítására használják fel, 20%-át pedig egyéb bioalapú anyagok (például a fatermék és cellulóz) gyártására (Oláh, 2021b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fosszilis eredetű tüzelőanyagok anyagfelhasználását (főleg a vegyiparban) helyettesítheti a biomassza, de az egyéb megújuló energiaforrások (nap- és szélenergia stb.) erre nem alkalmasak. A bioenergia és a bioalapú anyagok piaca már bővül, a bioalapú nyersanyagok és termékek azonban általában még nem versenyképesek a fosszilis eredetű anyagokkal összehasonlítva.

A bioenergia-termelés és -felhasználás mérlege az EU-ban

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-ban a biomassza hosszú távon is meghatározó energiaforrás marad az egyéb megújuló energiaforrások növekvő előállítása ellenére. Az EU-ban az ÜHG-kibocsátást 2030-ra az 1990-es szinthez képest 40%-kal, sőt a jelenlegi javaslatok szerint még nagyobb arányban, 55%-kal kell csökkenteni. A nettó nulla ÜHG-kibocsátásról szóló célkitűzés azt jelenti, hogy 2050-ig elérhető a klímafüggetlenség, ezért az EU-ban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását fokozatosan megszüntetik, és megújuló energiaforrásokkal helyettesítik, például biomasszával és egyéb megújuló energiával (nap-, szél-, vízenergia stb., de a nukleáris energia is helyet kap az energiaellátásban). Az EU-ban 2002 és 2016 között a bioenergia végső fogyasztása mintegy 50%-kal nőtt, és elérte a 86,3 millió tonna olajegyenértéket (mtoe) (1. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A biomassza felhasználása energiatermelésre az EU-ban 2016-ban (mtoe)(Eurostat, 2019b alapján)
(Eurostat, 2019b alapján)

Anyag és módszer

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biomassza energiatermelési célú felhasználásának adatait az Eurostat és a DBnomics világgazdasági adatbázis szolgáltatta toe-ben kifejezve (DBnomics, 2019). A biomassza-felhasználás energiamérlegének 2002–2016 közötti időszakra vonatkozó tagországi átlagmutatói az 1. táblázatban láthatók. A biomassza elsődleges felhasználói a hagyományos és kapcsolt hő- és villamos erőművek, valamint fűtőművek. Az EU-ban a 2002–2016 közötti időszakra vonatkozó átlagos adatok alapján Németország a vezető ország, majd Franciaország, Svédország következik a biomassza-alapú primer energiatermelés (PP), valamint a bruttó belső fogyasztás (GIC) alapján. Amennyiben a hő- és áramtermelés (TI) alapján vesszük a sorrendet, akkor Németország mellett Svédország és az Egyesült Királyság vezeti a listát. Más sorrendet kapunk az ipari energiafogyasztás (IEC) tekintetében, ugyanis Svédország és Finnország megelőzi Németországot. A közlekedési energiafogyasztás (TEC) alapján Németország és Franciaország után Spanyolország a harmadik legnagyobb fogyasztó. Hasonló minta adódik az egyéb ágazatok energiafogyasztása (OEC) és a végső energiafogyasztás (FEC) tekintetében, ekkor ugyanis Németország és Franciaország mellett Olaszország is megjelenik. Ezzel szemben Málta, Ciprus és Luxemburg elhanyagolható szerepet játszanak ezen a területen. Az új tagállamok közül Lengyelország, Románia és a Cseh Köztársaság érdemel említést a primer energiatermelés (PP) és a bruttó belföldi fogyasztás (GIC), valamint egyéb ágazatok (OEC) végső energiafogyasztása (FEC) vonatkozásában. Németország, Hollandia és Lettország a legnagyobb exportőr (EX), míg Olaszország és az Egyesült Királyság a legnagyobb importőr (IM).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A biomassza-felhasználás energiamérlegének átlagmutatói 2002–2016 között (1000 tonna olajegyenérték = 41 868 gigajoule)*
Országok
PP
IM
EX
GIC
TI
CES
FEC
IEC
TEC
OEC
Belgium
1 564
513
65
2 012
861
0
1 146
533
179,0
435
Bulgária
923
38
62
901
25
0
880
142
44,0
694
Csehország
2 799
146
249
2 694
601
0
2 093
388
168,0
1 538
Dánia
2 059
774
51
2 781
1 641
0
1 139
139
89,0
911
Németország
18 316
803
816
18 304
7 556
317
10 406
1 894
2 401,0
6 111
Észtország
887
7
187
703
223
1
479
96
1,5,0
382
Írország
262
43
0
304
71
0
235
147
49,0
39
Görögország
1 035
82
4
1 112
53
0
1058
213
76,0
769
Spanyolország
5 751
579
417
5 927
1 259
126
4 545
1 333
803,0
2 409
Franciaország
12 531
338
129
12 733
2 519
15
10 185
1 389
1 831,0
6 965
Horvátország
1 327
7
127
1 207
33
0
1 176
49
10,0
1 118
Olaszország
7 758
1 840
70
9 525
3 051
0
6 483
268
754,0
5 461
Ciprus
15
17
0
32
7
0
27
6
11,0
13
Lettország
1 759
35
555
1 228
249
0
986
206
11,0
768
Litvánia
1 039
89
135
992
285
0
715
87
39,0
589
Luxemburg
65
44
6
103
23
0
80
20
38,0
22
Magyarország
2 115
88
148
2 055
495
7
1 553
95
103,0
1 355
Málta
1
2
0
3
0
0
2
0
2,0
1
Hollandia
2 621
543
725
2 432
1 541
0
885
114
206,0
565
Ausztria
4 387
691
416
4 658
1 523
0
3 135
1 060
355,0
1 720
Lengyelország
5 857
295
176
5 973
1 310
2
4 659
980
433,0
3 246
Portugália
3 019
37
151
2 904
501
0
2 406
1 253
168,0
985
Románia
3 499
97
66
3 514
85
7
3 419
279
110,0
3 031
Szlovénia
552
20
0
572
60
0
514
77
24,0
413
Szlovákia
759
40
82
714
280
0
433
308
72,0
53
Finnország
7 887
147
156
7 878
3 039
16
4 810
3 211
143,0
1 457
Svédország
9 427
369
65
9 733
4 253
6
5 482
3 940
465,0
1 077
Egyesült Királyság
4 335
1 332
131
5 533
3 506
0
2 027
357
640,0
1 030
EU28
102 549
9 016
4 989
106 527
35 050
497
70 958
18 584
9 225,5
43 157
(Eurostat, 2019a)
*Megjegyzés: tonna olajegyenérték = egy tonna nyersolaj elégetésével kibocsátott energia mennyisége
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A PARAFAC-módszer (Harshman–Lundy, 1994) alkalmazásával az EU-ban nyomon követhető a biomassza felhasználása, ebből a bioenergia termelése és fogyasztása tagországonként, így a rangsor alapján meghatározható a változás oka a vizsgált három időintervallumban (2002–2006; 2007–2011; 2012–2016). A teljesítménytérkép az összes mutató alapján a PARAFAC-módszerrel készült (2. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A teljesítménytérkép az összes mutató alapján (Saját kutatás, 2020, PARAFAC-modell alapján)
(Saját kutatás, 2020, PARAFAC-modell alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált időszakok változásait megfigyelve látható, hogy a bioenergia végső fogyasztásának növekedése (FEC), különösen az iparban (IEC) és a közlekedésben (TEC) volt jellemző, ehhez hasonlóan alakult az import (IM) bővülése is, elsősorban Németországban, Olaszországban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Spanyolországban, Lengyelországban és Svédországban a 2007–2011 és a 2012–2016 közötti időszakokban. A kezdeti időszakot a másik két időszakkal összehasonlítva a legnagyobb változás a primer energiatermelésben (PP), az exportban (EX), a végső energiafogyasztásban (FEC), valamint a hő- és áramtermelésben (TI) figyelhető meg, ahol Málta, Ciprus, Luxemburg, Szlovénia, Szlovákia, Írország, Bulgária, Litvánia jelentős növekedést mutat. A fő nyertesek 2002–2006 és 2007–2011 közötti időszakokban az Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, Ausztria, Olaszország, Franciaország és Belgium voltak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A biomassza-alapú primer energiaelőállítás hozamstabilitási mutatói és regressziós becslései az EU28-ban
2002–2006
2007–2011
2012–2016
2002–2016
YSI
B
YSI
B
YSI
B
YSI
B
Belgium
–1,05
0,35**
–0,79
0,65***
–1,11
–0,05***
–1,51
1,65***
Bulgária
–0,25
0,13**
 0,01
0,31***
–0,31
0,09**
–0,84
0,89***
Csehország
 0,55
0,18**
 0,41
0,22***
–1,11
0,11**
–0,84
1,01***
Dánia
–1,05
0,18**
–0,39
0,03***
–0,71
0,10**
–0,84
0,27**
Németország
–1,05
0,55**
–1,19
0,20***
–0,31
0,13**
–0,71
1,29***
Észtország
–1,45
0,08**
–0,79
0,24***
–1,11
0,25**
–1,38
1,00***
Írország
–1,05
0,37**
–1,59
0,16***
–1,51
0,16**
–0,84
0,98***
Görögország
–0,65
0,02**
–1,59
–0,04****
–1,51
–0,07***
–0,98
0,19*
Spanyolország
–1,05
0,10**
–0,39
0,18***
–1,11
0,10**
–0,84
0,64***
Franciaország
–0,65
0,05**
–0,79
0,14***
–1,11
0,07**
–0,84
0,56***
Horvátország
–1,05
0,09**
 0,41
0,17***
–1,11
0,05**
–1,11
0,44***
Olaszország
–1,05
0,60**
–1,59
–0,05****
–0,71
0,09**
–1,38
1,27***
Ciprus
–1,05
–0,42***
–1,59
0,28***
–1,51
–0,02***
–1,51
1,13***
Lettország
–0,65
0,11**
–0,79
0,13***
–0,71
0,11**
–0,98
0,54***
Litvánia
 0,55
0,18**
–0,79
0,13***
–0,31
0,17**
–0,44
0,72***
Luxemburg
–1,05
0,68**
–0,39
0,00***
–1,11
0,24**
–1,24
1,09***
Magyarország
–1,05
0,69**
–1,19
0,36***
–1,11
0,00**
–1,24
1,45***
Málta
–1,45
0,00**
–1,59
0,14***
–1,51
–0,13***
–1,38
3,43***
Hollandia
–0,65
0,14**
–0,79
0,28***
–1,51
0,07**
–1,51
1,25***
Ausztria
–0,25
0,18**
 0,01
0,13***
–0,31
0,06**
–0,84
0,76***
Lengyelország
 0,55
0,12**
 0,41
0,33***
–1,11
–0,02***
–1,38
0,95***
Portugália
 0,55
0,05**
 0,41
0,07***
–1,11
0,03**
–1,11
0,16**
Románia
–1,05
0,23**
–1,59
0,06***
–0,71
–0,04***
–0,84
0,40***
Szlovénia
–1,05
0,05**
–1,19
0,32***
–0,71
–0,01***
–0,98
0,51***
Szlovákia
–0,25
0,41**
–0,39
0,45***
–1,11
0,14**
–1,11
1,53***
Finnország
–0,65
0,07**
–0,39
0,07***
–0,31
0,03**
–0,44
0,32***
Svédország
 0,55
0,14**
–0,39
0,09***
–0,71
0,00**
–0,84
0,42***
Egyesült Királyság
–0,65
0,35**
–0,39
0,26***
–0,09
0,32**
–0,98
1,55***
***p < 0,001; **p < 0,01; *p < 0,05
(Saját számítás, 2020)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A biomassza-alapú primer energiatermelés (PP) alakulását a YSI-index (Yield Stability Index) (Vízvári–Bacsi, 2002) alkalmazásával vizsgáltuk az egyes időintervallumokban (2. táblázat). Az első időszakban a primer energiatermelés (PP) számos tagállamban nőtt, különösen Luxemburgban és Magyarországon. A második időszakban a tagállamokban Belgium, Szlovákia és Lengyelország kivételével a primer energiatermelés növekedési üteme kevésbé volt jellemző. A harmadik időszakban már számos tagállamnak (Egyesült Királyság, Észtország, Luxemburg, Litvánia, Írország, Németország, Csehország, Spanyolország és Bulgária) sikerült növelni a termelést. Még a vezető bioenergia-előállító tagország, Németország esetében is megfigyelhető a termelés növekedésének lassulása a vizsgált időszakokban.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgált időszakok egészét tekintve látható, hogy minden tagállamban emelkedett a biomassza-alapú primer energiatermelés (PP). A 2002–2006 közötti időszakban csak néhány tagállamban (Cseh Köztársaság, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Svédország) volt stabil a termelés növekedése. A 2007–2011 közötti időszakban a Cseh Köztársaság és Lengyelország mellett Horvátországban és Bulgáriában is folyamatosan növekedett a primer energiatermelés). Az utolsó időszakban csak az Egyesült Királyság volt képes jelentősen növelni termelését. A hozamstabilitási mutató (YSI) az egész időszakban Finnországban, Litvániában és Németországban volt a legmagasabb.

Következtetések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU részesedése a globális primer energiatermelésben csupán 5% és a bruttó végső energiafogyasztásban is csak 13%, ami a fosszilis tüzelőanyagoktól való nagy importfüggőségét jelenti (50% feletti). Az EU biomassza-állománya a globális biomassza-állomány 9%-át teszi ki. A biomassza részesedése a globális primer energiatermelésben 10%, míg a globális energiafogyasztásban 13%, ezzel szemben az EU-ban a primer energiatermelés 18%-a és a végső energiafogyasztás 10%-a biomassza-alapú. Ennek oka az, hogy az EU-ban a villamos- és hőerőművek biomassza fogyasztása viszonylag magas, komoly áram- és hőtermelési veszteségek mellett.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-ban 2002 és 2016 között a bioenergia végső fogyasztása csaknem 50%-kal bővült. A biomassza-alapú primer energiatermelésben, ezen belül a hő- és áramtermelésben, valamint az energiafogyasztásban (ipari, közlekedési és egyéb ágazatok) Németország, Svédország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Finnország vezeti a sorrendet az EU-ban. Ezzel szemben Málta, Ciprus és Luxemburg szerepe elhanyagolható, míg Lengyelország, Románia és a Cseh Köztársaság komoly növekedést ért el a bioenergia termelésében és fogyasztásában a vizsgált időszakban. A vizsgált időszakok egészét (2002–2006, 2007–2011 és 2012–2016) tekintve látható, hogy minden tagállamban emelkedett a biomassza-alapú energiatermelés. Az egyes időintervallumok összehasonlításából a tagországokban megfigyelhető a bioenergia-termelés növekedésének lassulása a vizsgált időszakokban. A hozamstabilitási mutató az egész időszakban Finnországban, Litvániában és Németországban volt a legmagasabb.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU szinte önellátó a biomassza-termelés és -felhasználás terén, de nagymértékben függ a fosszilis tüzelőanyagtól, ezért ösztönzik a megújuló energia és az egyéb bioalapú anyagok előállítását a fosszilis eredetű termékek helyettesítéséhez. A hosszú távú előrejelzések szerint a megújuló energiatermelésben a bioenergia aránya továbbra is 60–65% körül alakul, míg az egyéb megújuló energiáé (nap-, szél-, vízenergia stb.) továbbra is 35–40%-ot tesz ki. Amennyiben nem sikerül az egyéb megújuló energia arányát növelni, az EU 2050 után is jelentős energiaimportra szorul (napenergiából termelt zöld áram), elsősorban Afrikából.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 132805 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a K_19 pályázati program finanszírozásában valósult meg.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DBnomics (2019): Supply, Transformation and Consumption of Renewable Energies – Annual Data [nrg_107a]. https://db.nomics.world/Eurostat/nrg_107a?q=biomass

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eurostat (2019a): Supply, Transformation and Consumption of Renewable Energies-Annual Data (nrg_107a). https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/external/supply-transformation-consumption-renewable-energies

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eurostat (2019b): Statistics Explained, Glossary on Biomass. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Glossary:Biomass

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fróna D. – Kőmíves P. M. (2019): A mezőgazdasági munkaerő sajátosságai. Gazdálkodás, 63, 5, 361–380. https://ageconsearch.umn.edu/record/296487/?ln=en

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fróna D. – Szenderák J. – Harangi-Rákos M. (2019): The Challenge of Feeding the World. Sustainability, 11, 20, 5816, 1–17. DOI: 10.3390/su11205816, https://www.mdpi.com/2071-1050/11/20/5816/htm

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Harshman, R. A. – Lundy, M. E. (1994): PARAFAC: Parallel Factor Analysis. Computational Statistics & Data Analysis, 18, 1, 39–72. DOI: 10.1016/0167-9473(94)90132-5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oláh J. (2021a): Az élelmezés- és környezetbiztonság kihívásai az EU bioökonómiai stratégiájának tükrében. MTA-tézis. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, http://real-d.mtak.hu/1314/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oláh J. (2021b): Az élelmezés- és környezetbiztonság kihívásai az EU bioökonómiai stratégiájának tükrében. MTA Disszertáció. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, http://real-d.mtak.hu/1314/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Oláh J. – Popp J. (szerk.) (2021): A fenntartható fejlődés záloga a körforgásos bioökonómia. Budapest: Szaktudás Kiadó Ház Zrt. https://szaktudas.hu/webshop/564-a-fenntarthato-fejlodes-zaloga-a-korforgasos-biookonomia

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tóth J. – Magda R. (2019): A „zöld” metanol szerepe a fenntartható energiagazdálkodásban. The Green Methanol Playing a Role in Sustainable Energy Management. International Journal of Engineering and Management/Műszaki és Menedzsment Tudományi Közlemények, 4, 4, 249–258. DOI: 10.21791/IJEMS.2019.4.28

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vízvári B. – Bacsi Z. (2002): Technological Development and the Stability of Technology in Crop Production. Journal of Central European Agriculture, 3, 1, 63–72. https://jcea.agr.hr/en/issues/article/48
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave