A disszociatív érvelés szerepe a kritikai gondolkodás fejlesztésében

Dissociative Argumentation: A Way to Develop Critical Thinking

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pölcz Ádám

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

egyetemi adjunktus

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Kar Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A jelen tanulmány egy, a retorikában és az emberi gondolkodásban kevéssé kutatott érvelési technikát, a disszociációt kívánja bemutatni. A szerző célja, hogy rámutasson a szétválasztó gondolkodásmód kritikus gondolkodásban betöltött hasznára, valamint hogy közelmúltbeli példákon szemléltesse a disszociáció politikai kommunikációban betöltött szerepét.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

This paper aims to present dissociation, which has received little research in rhetoric and human thinking. The aim of the author is to point out the benefits of dissociation in critical thinking and illustrate its role in political communication with recent examples.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: retorika, disszociáció, érvelés, kritikus gondolkodás, politikai kommunikáció
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: rhetoric, dissociation, argumentation, critical thinking, political communication
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.7.2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Mindennapi életünk és a disszociáció

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mindennapi életünk részét képezik az olyan gondolkodási sémák, mint az osztályozás, kategorizálás, felosztás, részekre bontás, szétválasztás. Ezeket az elnevezéseket a köznyelvi használatban gyakran egymás szinonimájának tekintjük, pedig fontos lenne különbséget tennünk közöttük. Adamikné Jászó Anna (2013, 172–175.) a logika és a retorika viszonya kapcsán el is választja egymástól például a felosztást és a részekre bontást. Előbbi a genusokat (nemeket) osztja speciesekre (fajokra): a grammatikában a névszók konkrét szófajokra oszthatók; ezzel szemben a részekre bontás a rész-egész viszonyon alapul – ahogyan például a test részei a fej, a törzs és a végtagok. Ez jól szemléltethető például az ifjúsági nyelvből vett jó fejek a barátaim szófordulattal, ahol a fej mint testrész az egész emberrel azonosítható, vagyis rész-egész viszony van a nyelvi kifejezés és a képviselt jelentés között (szinekdoché).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezeknek a fogalmaknak az elhatárolásakor ún. disszociatív (szétválasztó) gondolkodásmódot követünk. A disszociatív jelző ismerős lehet a pszichológiából (például a disszociatív személyiségzavar szószerkezetből), de az 1950-es évek óta a retorika is ismeri Chaïm Perelman és Lucie Olbrechts-Tyteca Új retorika (La nouvelle rhétorique, 1958) című munkájának köszönhetően. Ebben a kötetükben a szerzők bevezetik az asszociatív (összekapcsoló: a valóság és az érvek viszonyát vizsgáló), valamint a disszociatív (szétválasztó: a valóság és a valóság látszatán, illetve a rejtett és nyilvánvaló viszonyán alapuló) érvelést, s ezzel alapjaiban újítják meg az argumentációról való 20. századi gondolkodást. Perelman később A retorika birodalma (L’empire rhétorique, 1977) című munkájában megismétli a legfontosabb eredményeiket: „Az érvek hol kapcsolódás formájában mutatkoznak meg, ami lehetővé teszi a premisszákkal való egyetértés átvitelét a konklúzióra, hol szétválasztás (disszociáció) formájában, amelynek célja az elemek szétválasztása, amelyek korábban a nyelvben vagy a hagyományban egymáshoz kapcsolódtak.” (Perelman, 2018, 64.) Asszociatív érvek lehetnek a tekintélyérv vagy az érvelési közhelyek (például a definíció vagy a körülmények stb.). A disszociáció viszont szétválaszt:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • lényege szerint nem lehetséges, hogy ugyanaz a tárgy ugyanazon szempontból egyszerre rendelkezik és nem rendelkezik egy T tulajdonsággal (Perelman, 2018, 145.);
  • voltaképpen az összeférhetetlenségeket szüntetjük meg vele (Adamik et al., 2005, 147–148.);
  • működtetéséhez be kell vezetni bizonyos kritériumokat a fogalmak megkülönböztetéséhez (URL1);
  • a disszociáció értékvesztést, értékcsökkentést jelent. Arról, amit a hallgatóság vagy annak egy része addig értéknek tartott, kimutatjuk, hogy látszat csupán. Ilyen értékcsökkentést akkor tud sugallni a szónok, ha fel tudja vázolni az igazi érték fogalmát, s ehhez viszonyítva a kritizált valóságot látszatnak tünteti föl (Adamik et al., 2005, 147–148.);
  • ez a gondolkodásmód hatással van a fogalmak definiálására is: ha X fogalom definícióját keressük, akkor meg kell keresnünk X fogalom valódi kritériumait, és el kell határolnunk őket azoktól, amelyek X-nek csak a látszatát jelentik – megfigyelve és elemezve X fogalom használatát (Schiappa, 1993, 408–414.).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szétválasztó, disszociációs érvelés legalább olyan fontos, mint az összekapcsoló, ennek ellenére a retorikai hagyomány gyakran megfeledkezik róla (Adamik et al., 2005, 147.), pedig Platón barlanghasonlatában is fontos szerepet kap. Platónnál azonban érdekes kettőséget figyelhetünk meg: a barlanghasonlat elsősorban összekapcsol, hiszen analógián alapul (a tárgyak és az ideák viszonya olyan, mint az árnyékok és az érzékelhető valóság viszonya), másodsorban pedig felismerhető benne a disszociáció (szét kell választani a valóságot annak érzékelésétől).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is kevesebbet foglalkoztak a disszociációs érveléssel, pedig lenne mit pótolni ezen a téren: a szétválasztó érvelés a mindennapi életünk része, ezért a közgondolkodás megértéséhez, a tudatos állampolgári gondolkodás kialakításához is elengedhetetlen (volna). Disszociáción alapul a paradoxon is (Adamikné Jászó, 2019, 162.), amely a köznyelvben is gyakran megjelenő fogalom. A következőkben a disszociatív érvelés működését és a vele összekapcsolódó paradoxont mutatom be néhány, a politikai kommunikációból vett közéleti példán keresztül.
 

A politikai kommunikáció és a disszociáció

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A politikai kommunikációt (politikai retorikát) a világnézetileg keretezett gondolkodás befolyásolja: ma Magyarországon a két markánsan különböző politikai nézet (konzervatív és liberális, jobboldali és baloldali) képviselői gyakran hangoztatják, hogy a másik oldal nem érti őket, és nem beszéli a nyelvüket (Aczél, 2009, 134.). Megfigyelésem szerint ennek tulajdonítható az, hogy az ellentétes oldalon állók (főként az ellenzéki megszólalók) igyekeznek a közéletben egyértelműnek gondolt, mindenki által ismert fogalmakat (demokrácia, intézkedés, támogatás) újradefiniálni, de főként elválasztani a fogalmak „látszatértelmezését” azok „valódi” értelmezésétől. A valóság és a látszat elkülönítése – ahogyan a lentebbi példákból látni fogjuk – voltaképpen pragmatikai nézőpontból történik: nem egy fogalom – például a demokrácia – objektív definíciójának megadása a cél (ez sokszor nem is lehetséges), hanem a hozzá tapadó intézkedések alapján egyfajta pragmatikai megközelítés meghatározóvá tétele. Az így létrejövő disszociatív szemléletmód célja az ellenfél hiteltelenítése, a fentebb már említett értékcsökkenés elérése. A kép teljességéhez persze azt is számításba kell venni, hogy a politikai kommunikációt igen erősen befolyásolja az értékretorika: a politikai erők számára az a jó stratégia, ha a kommunikációjuk a pártjuk által megszerzett témákra vonatkozik. Így adott téma tárgyalásához olyan kommunikációs keretet képesek biztosítani, amely más pártok számára eleve hátrányossá teheti a vitában való részvételt (Aczél, 2009, 143.).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Forduljunk konkrét példák felé, és vizsgáljuk meg a disszociáció modellezési lehetőségeit! Perelman két terminust vezet be a disszociációban: I. terminus: a látszat (vagyis amit látunk); II. terminus: ami bizonyos kritériumok alapján megerősíti vagy elveti az I. terminus valósághoz való viszonyát (vö. Perelman, 2018, 145–146.). A közéleti viták egyik leggyakoribb példája a demokrácia és a látszatdemokrácia fogalompár értelmezése, aminek célja, hogy szembeállítsa a valódi demokrata hozzáállást a demokratikus intézmények és jogok kiüresítésével. Ezzel a disszociációval általában az ellenzéki erők élnek, hogy a kormányon lévők hatalomgyakorlásának módszereit, berendezkedését hiteltelenítsék.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha a Népszava egyik 2016-ban megjelent interjúját (URL2) vesszük alapul, felrajzolható a demokrácia/látszatdemokrácia disszociatív érvelési modellje (1. ábra).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. A demokrácia/látszatdemokrácia fogalompár modellje
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A demokrácia/látszatdemokrácia példában az interjúalany olyan kritériumokkal támogatja meg az álláspontját, amelyek a magyar állami berendezkedés kulisszajellegét támaszthatják alá – vagyis díszletként, látszatként értelmezi a demokratikus intézmények működését. A hozzá hasonló politikai nézetet vallók számára a kritériumok a saját álláspontjuk megerősítésére, igazolására szolgálhatnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egy másik közéleti fogalompár az intézkedés/látszatintézkedés dichotómiája, mely szintén illusztrálható egy közelmúltbeli történéssel: a Budapesten létrehozott kerékpársávok „valódiságának” kérdésével. A kormánypárti önkormányzati képviselők szerint igaz, hogy technikailag vannak kerékpársávok a budapesti Nagykörúton, de nem kínálnak valóságos megoldást a közlekedőknek (URL3), (1. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. Az intézkedés/látszatintézkedés fogalompár ábrázolása I.
I. terminus
II. terminus (és kritériumok)
intézkedés: a főpolgármester kerékpársávokat festet föl a Nagykörútra
az intézkedés csak látszatintézkedés, hiszen:
  • vannak kerékpársávok, de azokat senki sem használja
  • csupán az autósok bosszantása a cél
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Természetesen a közéletet 2020 óta meghatározó koronavírus-járvány is eredményezett disszociációs érvelési helyzeteket. Ha az eddigiek alapján megvizsgáljuk a sajtóban is nagy visszhangot kiváltó, a pedagógusok tesztelésével kapcsolatos kormányzati intézkedéseket és szakszervezeti reakciókat (URL4), akkor ebben az esetben is az intézkedés/látszatintézkedés fogalompár alapján gondolkodhatunk (2. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. Az intézkedés/látszatintézkedés fogalompár ábrázolása II.
I. terminus
II. terminus (és a kritériumok)
intézkedés: a kormány ingyenes tesztelést biztosít a pedagógusoknak
az intézkedés csak látszatintézkedés, hiszen:
  • egy alkalommal vehető csak igénybe
  • sokan messze laknak a tesztelési pontoktól
  • vírushelyzetben nem biztonságos az utazás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kormányzati intézkedések disszociatív bírálata jelenik meg Kunetz Zsombor nyilatkozatában is (URL5) (3. táblázat).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. Az intézkedés/látszatintézkedés fogalompár ábrázolása III.
I. terminus
II. terminus (és a kritériumok)
intézkedés: bevezetik
a különleges jogrendet, az ingyen parkolást, a határzárat, és bezárják
a szórakozóhelyeket, valamint kijárási tilalmat rendelnek el
az intézkedés csak alibi, látszatintézkedés, hiszen:
  • nem rendelték el a tesztek számának növelését
  • nem rendeltek el home office-t ott, ahol lehet
  • nem korlátozták az iskolákat
  • nem tették zárt kapussá a focimeccseket
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A disszociációs érvelés során tehát két terminus segítségével határoljuk el a fogalmakat egymástól. A cél mindig az ellenfél által vallottak értékének csökkentése, hiteltelenítése, amelynek igazolására kritériumokkal kell alátámasztani az ellenfél intézkedéseinek látszatjellegét.
 

A paradoxon és a koronavírus-járvány

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A látszat és a valóság kettőse mellett a disszociáció másik gyakori fogalompárja a rejtett és a nyilvánvaló közötti különbségtétel. Ez különösen érdekes lehet az oltásokról szóló diskurzus tekintetében, hiszen a koronavírus kapcsán az oltás mint megoldás szintén nagy figyelmet kapott az elmúlt két évben. Ezzel együtt felerősödött az oltásellenesek hangja, és az oltás állítólagos – azóta már tudományosan megcáfolt – káros hatásai (autizmus, meddőség) is. Mi az oltásellenesek szemszögéből a rejtett, és mi a nyilvánvaló? A válasz a következőképpen adható meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A politikusok – az orvosi és a gyógyszerlobbival karöltve – elhallgatják (elrejtik) az oltások káros hatásait – hiszen nyilvánvaló, hogy az oltásoknak káros hatásai vannak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az oltás autizmust okozó hatásairól szóló, Andrew Wakefield 1998-as tanulmányához köthető híresztelést már 2001-ben tudományosan megcáfolták (URL6). Mivel így az oltásellenesek eleve téves állításból indulnak ki, gondolatmenetük nem is lehet helyes: érvelési hibát követnek el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az oltásellenességet a Wakefield-hatás mellett erősíti az ún. megelőzési paradoxon is, amelynek lényege, hogy „sokan éppen azért bizonytalanok az oltások szükségességét illetően, mert a védőoltásoknak köszönhetően kevéssé érzékelik, mekkora veszélyt jelentettek és jelenthetnének az olyan világjárványok, amelyek évszázadokon keresztül tizedelték az emberiséget” (URL7). A megelőzési paradoxon is alapvetően disszociációval érthető meg: a látszat és a valóság kapcsolatára épül, és a benne lévő képtelenség látszólagos.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megelőzési paradoxon a vírus súlyosságának megkérdőjelezésében is tetten érhető. Síklaki István szerint ennek az egyik pillére az, hogy a koronavírus nem látványos: nem esnek össze emberek az utcán, látszólag senkinek semmi baja, az pedig, hogy a média mit mond, nem számít, amíg az ember nem szerzett saját tapasztalatot (URL8). Súlyosbító körülmény lehet, hogy a kezdetben tragikus képeket felvonultató médiumokból előbb-utóbb elmaradoztak a lombardiai vagy az USA-beli tragikus helyzeteket bemutató képsorok, s ezt csak tetézi, hogy a politikai döntések hátterét nem értjük mindig világosan: a politikusok miért nem következetesek a maszkviselési, lezárási szabályokban, és miért nem tartják be a saját szabályaikat sem? (URL9) Boris Johnson brit kormányfőt éppen a saját maga által is támogatott kijárási korlátozások be nem tartása ingatta meg a miniszterelnöki székében 2022 januárjában (URL10).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megelőzési paradoxon látványosan ábrázolható, ha megpróbáljuk felrajzolni az érvelés szerkezetét. Az angol Stephen Toulmin dolgozta ki azt az érvelési modellt (The Uses of Argument [Gyakorlati érvelés], 1958), amely az átlagos emberek mindennapi szituációkban alkalmazott logikáját követi. „Ez az érvelés bizonyos tényekből, a nyilvánvaló adatokból [data] indul ki, az indokláson [warrant] keresztül az állítás [claim] felé. A tényállás lehet valamely korabeli esemény vagy statisztikával megtámogatott tény. Világos és egyértelmű tényállás nélkül az érvelésnek nincs szilárd alapja. Az állítás megfelel a konklúziónak, azaz az érvelés utolsó tételének.” (Adamik et al., 2005, 146.) A modell sémája a következő (2. ábra):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A Toulmin-modell sémája
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ha pedig szeretnénk a megelőzési paradoxonra alkalmazni, akkor az előzőleg tárgyalt két forrásunk (URL8 és URL9) alapján a következőre juthatunk (3. ábra):
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. ábra. A megelőzési paradoxon ábrázolása Toulmin-modellel
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modellhez hozzátartozik még a cáfolás (unless) és a megerősítés (backing) is, vagyis az ábra kiegészíthető azzal, hogy ugyan voltak megdöbbentő halálesetek (például fiatal felnőttek, rendszeresen sportolók stb.) (U), de ez a halálozási statisztikák szempontjából elenyészőnek tekinthető (B).
 

Összegzés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A disszociatív érvelés és gondolkodásmód a hétköznapi életünk része. Annak érdekében, hogy el tudjuk határolni egymástól a valóságot és a látszatot, a rejtett és nyilvánvaló tartalmakat, folyamatosan újra értelmezzük – voltaképpen tisztázzuk – a fogalmakat. Mindezt úgy érjük el, hogy az ellenkező véleményen lévők álláspontja értékcsökkenést szenved el, s ezáltal a saját álláspontunk válik magasabb értékűvé. A demokrácia/látszatdemokrácia, intézkedés/látszatintézkedés, valamint a rejtettnek láttatott és mégis nyilvánvalónak tűnő oltási mellékhatások dichotómiájában a disszociáció logikai alapon működik (ahogy minden más szétválasztás esetében is): a két terminus nem lehet egyszerre jelen a tárgyalt jelenségekben. Fontos megjegyeznem azonban, hogy a disszociatív gondolkodásmód csak úgy használható praktikusan a kritikai gondolkodásra nevelésben, ha a kiinduló állításunk megfelel a valóságnak, és a fogalmak szétválasztásának kritériumai relevánsak.
 

Irodalom

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aczél P. (2009): Új retorika. Közélet, kommunikáció, kampány. Budapest: Kalligram Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Adamikné Jászó A. (2013): Klasszikus magyar retorika. Budapest: Holnap Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Adamikné Jászó A. (2019): Stilisztikai kisszótár. Szóképek, alakzatok és egyéb stíluseszközök szótára. Budapest: IKU

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Adamik T. – A. Jászó A. – Aczél P. (2005): Retorika. Budapest: Osiris Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyar értelmező kéziszótár (2011): Budapest: Akadémiai Kiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Perelman, C. (2018): A retorika birodalma. Retorika és érvelés. (ford. Major H.) Budapest: Tinta Könyvkiadó

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Schiappa, E. (1993): Arguing about Definitions. Argumentation, 7, 4, 403–417. DOI: 10.1007/BF00711058, https://www.researchgate.net/publication/226375528_Arguing_about_definitions

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Toulmin, S. E. (1958): The Uses of Argument. Cambridge University Press
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: Konishi, T. (2002): ISSA Proceedings 2002 – Dissociation And Its Relation To Theory of Argument. https://rozenbergquarterly.com/issa-proceedings-2002-dissociation-and-its-relation-to-theory-of-argument/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL2: Csider I. Z. (2016): Paul Lendvai: elmúltak Orbán Viktor mézeshetei. https://nepszava.hu/1110232_paul-lendvai-elmultak-orban-viktor-mezeshetei

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL3: Bordács B. (2020): A budapesti baloldal ott folytatja, ahol 2010-ben abbahagyta. https://www.origo.hu/itthon/20201209-a-budapesti-baloldal-karacsony-asszisztalasaval-ott-folytatja-ahol-2010ben-abbahagyta.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL4: PDSZ (2021): A tesztelés csak látszatintézkedés. https://mandiner.hu/cikk/20210103_pdsz_a_teszteles_csak_latszantitezkedes

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL5: hvg.hu (2021): Kunetz Zsombor: Alibi és látszatintézkedés, amikkel előállt a kormány. https://hvg.hu/itthon/20201103_koronavirus_kunetz_zsombor_jarvanyvedelmi_intezkedesek_orban_viktor_alibi

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL6: Molnár Cs. (2020): Tíz éve vonták vissza a védőoltások és az autizmus kapcsolatáról szóló hírhedt kamutanulmányt. https://index.hu/techtud/2020/02/04/tiz_eve_vontak_vissza_az_mmr_oltas_es_az_autizmus_kapcsolatarol_szolo_kamu_tanulmanyt/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL7: mta.hu (2021): Hitelesen a vakcinákról: A COVID-19-védőoltás mint tudománykommunikációs kihívás. https://mta.hu/tudomany_hirei/hitelesen-a-vakcinakrol-a-covid-19-vedooltas-mint-tudomanykommunikacios-kihivas-111213

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL8: Keller-Alánt Á. (2021): „Nem esnek össze emberek az utcán” – az oltásellenesség okai. https://www.szabadeuropa.hu/a/oltasellenesseg-covid-koronavirus-pszichologia-siklaki-istvan/31105587.html

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL9: Szilva A. (2020): Túlreagáljuk-e a koronavírus-válságot? https://qubit.hu/2020/05/18/tulreagaljuk-e-a-koronavirus-valsagot

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL10: Watson, I. (2022): Downing Street Party: How Boris Johnson’s Future Hangs in the Balance. https://www.bbc.com/news/uk-politics-60047602
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 A paradoxon nem keverendő össze az oximoronnal, amelynek lényege a valóságos ellentmondás és összeegyeztethetetlenség: élőhalott, élő szobor, híres ismeretlen stb. (Adamikné Jászó, 2019, 157–159.). A következő irodalmi példák jól szemléltetik a paradoxon általános működését (Adamikné Jászó, 2019, 162.): Szegény gazdagok (egy Jókai-regény címe); egyszemélyes dialógus (tkp. intraperszonális kommunikáció); Te sem haltál meg, népem nagy halottja! (Arany János Széchenyi emlékezete) – Nem halt meg, hiszen az emlékeinkben tovább él.
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave