Részvételi tervezés és kutatás a tájépítészetben: a kezdetektől a tájkarakter-kutatásig

Participatory Planning and Research in Landscape Architecture: From the Beginnings to the Landscape Character Assessment

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Boromisza Zsombor1*,1Jákli Eszter2, Jombach Sándor3, Erdei Tímea4, Keszthelyi Ákos Bence5, Valánszki István6

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, egyetemi docens, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2PhD, egyetemi tanársegéd, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Kert- és Szabadtértervezési Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3PhD, egyetemi docens, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4MSc, PhD-hallgató, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5MSc, PhD-hallgató, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

6PhD, egyetemi docens, Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tájépítészetben a tervek megalapozásához nemcsak a társszakmák kutatóival és tervezőivel folytatott konzultációkra van szükség, hanem a tervezési területen érintett felek bevonása is indokolt. A helyben élők, a térségben dolgozók, a gazdálkodók, a döntéshozók, a tulajdonosok, továbbá a gyakori látogatók, a turisták is fontos információval gazdagíthatják a tájvizsgálatokat, és valamennyien érdekeltek lehetnek a tervezési folyamatban. Közreműködésük a kutatási munkában, bevonásuk a tájépítészeti tervezési folyamatba hozzájárul a tájról alkotott tudás bővítéséhez és a tervek helyi elfogadásához az érintettek igényeinek, jövőképének megismerése által. A cikkben bemutatjuk a hazánkban alkalmazott közösségi kutatás és tájépítészeti részvételi tervezés módszereit és példáit.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

The establishment of plans in landscape architecture requires not only consultation with researchers and designers of other professions but also the involvement of stakeholders in the field of design. Local people, people working in the area, farmers, decision-makers, owners, frequent visitors, and tourists may also be interested in the planning process. Their participation in the research work, their involvement in the landscape architecture planning process contributes to the realization of ‘participatory planning’. The paper also presents examples of participatory planning in landscape architecture and participatory research methods used in Hungary.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: közösségi kutatás, részvételi tervezés, tájépítészet, tájkarakter-kutatás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: community research, participatory planning, landscape architecture, landscape character assessment
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.9.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A települések és a tágabb térségek, a tájak dinamikus változásában, fejlődésében fontos szerepet képvisel a tájépítészeti szakterület mint a változásmenedzsment eszköze. A tájépítészeti kutatások és tervek megalapozásához nemcsak a társszakmák kutatóival és tervezőivel folytatott konzultációkra van szükség, hanem a tervezési területen érintett felek bevonása is indokolt. Részvételi tervezésnek (más néven: közösségi tervezésnek) nevezzük azt a folyamatot, amely során már a tervezés kezdeti szakasztától bevonják az érintetteket (Demeter, 2012; Sain, 2010). A helyben élők, a térségben dolgozók, gazdálkodók, döntéshozók, tulajdonosok, továbbá a gyakori látogatók, turisták is érdekeltek lehetnek a tervezési folyamatban. A részvételi tervezés során a táj változásával, az új fejlesztésekkel kapcsolatos döntésekben nemcsak a domináns döntéshozói és szakértői vélemények tudnak teret kapni, hanem egy széles társadalmi réteg szempontjait is figyelembe lehet venni. A bevonás következtében a helyi szereplők a kutatásokban, tervekben rögzített szakértői eredmények, fejlesztések üzeneteit, értékrendjét jobban el tudják fogadni, magukénak érzik, ezáltal nagyobb az esély a fejlesztések megvalósulására is. Az Európa Tanács Táj Egyezménye is célul tűzi a helyi tudás integrálását a jövő célkitűzéseinek megfogalmazásába.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikkben bemutatjuk a hazánkban alkalmazott tájépítészeti részvételi tervezéssel kapcsolatos példákat és a részvételi kutatás módszereit is, különböző időszakokra és speciális célcsoportokra vonatkoztatva. Kiemelten kezeljük a tájléptékű kutatásban, a hazai tájépítészetben alapvető jelentőségűnek tekinthető és aktuális, közelmúltbeli tájkarakter-kutatás során alkalmazott bevonási gyakorlatot és tapasztalatokat.
 

A részvételi tervezés kezdetei hazánkban

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A részvételi tervezés gondolata az 1960-as években jelent meg, amikor a településtervezők felismerték, hogy a felülről lefelé irányuló döntéshozatal helyett az érintett közösségekkel való együttműködés, nézőpontjuk megértése és képviselete a tervezési folyamatokban hozzájárulhat az élhető és befogadó térségek, települések létrehozásához (Davidoff, 1965). Az 1970-es évektől kezdve egyre népszerűbbé váltak a részvételiséggel kapcsolatos elképzelések, és világszerte megpróbálták integrálni a tervezésbe. Az 1990-es évektől kezdve pedig kifejezetten hangsúlyossá vált, és a fenntartható fejlődéshez kapcsolódóan fontos célkitűzésként jelent meg a közösségek tudásának, képességeinek és részvételének fejlesztése (Dömötör, 2008). Ezzel együtt fokozatosan átalakult a közösségi részvétel fogalma is, és a korábbi közösségi fórumokon való részvétel. Mára a véleménynyilvánítás helyett sokkal inkább olyan eszközök és módszerek alkalmazását jelenti, amelyek által lehetővé válik az érintettek számára, hogy az aktív döntéshozatal részesei legyenek. Hazánkban az 1970-es évektől kezdve igyekeztek integrálni a részvételi tervezés módszereit (Dömötör, 2008).
 

Részvételi tervezési projektek a 2010-es évektől

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2010-es évektől kezdve itthon is számos projekt valósult meg a részvételi tervezés elveinek mentén, és több kiadvány is született, amely a részvételi folyamatokhoz nyújt elméleti és gyakorlati támogatást. 2010 óta több kiadvány is megjelent, amelyek gyakorlati útmutatóként, módszertani gyűjteményként és tervezési eszköztárként szolgálhatnak különböző léptékű részvételi tervezési folyamatokhoz (Bardóczi–Giczey, 2010; Sain, 2010; Demeter, 2012; Deák et al., 2018; Sain–Rab, 2018). A gyerekek tervezésbe való bevonásához nyújtanak segítséget a kultúrAktív Egyesület kiadványai (Szilágyi-Nagy–Mihály, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A részvételi tervezés gondolata az egyetemi szintű tájépítészeti oktatásban is jelen van. A Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Tájépítészeti, Településtervezési és Díszkertészeti Intézetében (MATE TTDI) és jogelődjében – a Tájépítészeti Karon – 2003 óta kutatják és oktatják a közösségi részvétel elméletét és módszereit (Dömötör, 2008). Az egyetem partnerintézménye a 2015 és 2018 között megvalósuló Landscape Education for Democracy, valamint a 2019 óta tartó, jelenleg is futó Landscape Education for Democracy towards Leadership, Empowerment, Agency, Partnership elnevezésű Erasmus+ programnak, melynek célja a részvételi tervezés elveinek megismertetése a jövő tájépítész és építész tervezőivel, akik a részvételi demokrácia fontos résztvevőivé válhatnak ezáltal.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első hazai városrész léptékű tervezési folyamat, melyben dokumentáltan fontos szerepet játszott a részvételiség, a józsefvárosi Magdolna negyedben 2005 és 2015 között megvalósult szociális városrehabilitációs program volt, melyet a Rév8 Józsefvárosi Rehabilitációs és Városfejlesztési Zrt. koordinált. A komplex városmegújítás részeként épületfelújítási programok, közterület-fejlesztés, szociális, közösségi és bűnmegelőzési programok, valamint gazdaságfejlesztési és foglalkoztatási program valósult meg. A köztérfejlesztési programon belül elsőként a negyed legnagyobb közterületének, a Mátyás térnek a megújítása került a fókuszba, a lakosság minél szélesebb körű bevonásával (Dömötör, 2008). A tervezés 2006-ban indult, amelybe bekapcsolódott a Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszéke is (Foltányi, 2008). A Magdolna Negyed Programhoz kapcsolódik a Teleki tér megújítása is, amelynek közösségi részvételen alapuló tervezése 2013-ban zajlott az Újirány Tájépítész Csoport vezetésével. A helyiek ötleteit összegyűjtve és velük folyamatosan konzultálva alakult a park terve, mindeközben pedig a helyi közösség is összekovácsolódott, megerősödött, később egyesületet is alapítottak, mely azóta is aktív szerepet játszik a helyi közösségben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Napjainkra a szemléletmód egyre meghatározóbbá válik az egyes települések, településrészek, valamint a zöldinfrastruktúra-hálózatok tervezése során. A Völgyzugoly Műhely saját, mediációs módszereken alapuló részvételi tervezési metodikát dolgozott ki, melynek mentén 2011 óta készít településfejlesztési dokumentumokat (Integrált Városfejlesztési Stratégia és településfejlesztési koncepció) és településképi dokumentumokat, valamint oktatják is a módszert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Országbíró lakótelep és sétány közterületeinek és zöldfelületeinek megújítása részvételi tervezéssel zajlott 2010-ben. A koncepcióterv előzetes programismertetés és kérdőíves felmérés után, három programalkotó fórum során alakult ki, majd a tervet a lakosság ismételten véleményezte. Maga a tervezési folyamat 2011-ben elnyerte a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) legjobb önkormányzati gyakorlat díját, majd 2013-ban a Magyar Urbanisztikai Társaság (MUT) és az ICOMOS (International Council on Monuments and Sites) is nívódíjban részesítette a beruházást (AngyalZÖLD+, 2014). Óbudán 2015 óta részvételi tervezéssel újulnak meg a kerület közterületei. Az első három évben húsz helyszínen zajlott részvételi tervezési folyamat, melyek egy része már a megvalósításon is túl van, közöttük említjük a Flórián tér, a Holdudvar park, vagy a Bárczi Géza Általános Iskola udvarának tervét. A budapesti zöldinfrastruktúra fejlesztését szolgáló Radó Dezső Terv rögzíti, hogy „a fejlesztési tervek kidolgozását az érintettek széles körének megszólításával és aktív bevonásával, részvételi tervezési megközelítéssel szükséges végezni”. Ennek érdekében létrehoztak egy honlapot, amelyen keresztül a lakosság tájékozódhat az aktuális projektekről és a lehetséges bevonási lehetőségekről. Bevonási módszerként kérdőíves felmérést és workshopokat alkalmaznak, valamint a helyszíneken elhelyezett „üzenőfalakon” keresztül is kifejhetik a véleményüket az érintettek (URL1).
 

Részvételi tervezés fiatalok, gyermekek bevonásával

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A részvételi tervezésen belül speciális célcsoportot jelentenek a gyermekek és fiatalok. Az ő tervezésbe való bevonásuk részben eltérő módszereket és szemléletet kíván. Magyarországon ennek egyik úttörője a kultúrAktív Egyesület, akik az épített környezeti nevelés szemléletén keresztül valósítanak meg különböző projekteket a gyerekek bevonásával. Az Egyesület és a MATE TTDI együttműködésével jött létre 2019-ben a LADDER Projekt (LAboratórium Diákokkal a DEmokratikus KöRnyezetért), melynek célja, hogy az iskolai környezet fiatalok bevonásával történő közösségi rendezésén keresztül jó gyakorlatot teremtsen. A projekt keretein belül több hazai iskolával zajlik ma is együttműködés. A Budaörsi 1. sz. Általános Iskolában a közösségi folyamat célja az újonnan kialakított iskolakert élhetőbbé, a gyerekek számára komfortosabbá tétele. A programban az iskola tanulói folyamatosan részt vesznek, a közösség feltérképezésétől kezdve az ötleteik rajzos formában való megjelenítésén át a legjobb elképzelések közös kiválasztásáig és modellezéséig, sőt a megvalósításig. A gyerekek bevonásának gyakori eszközei a rajzos feladatok, a modellépítés, és a különböző társasjátékok (ebben az esetben a kultúrAktív Egyesület által fejlesztett Urbanity társasjáték) használata a tervezési folyamat során, melyek játékos formában segítenek kifejezni a gyerekek meglátásait. Hasonló módszerek segítségével zajlott a miskolci Dr. Ámbédkár Iskolával folytatott együttműködés is, ám itt eltérő célcsoport vett részt a folyamatban. Az iskola hátrányos helyzetű fiatalokat készít fel az érettségire, így az ő esetükben a célkitűzés is eltérő volt. Nagy hangsúlyt helyeztek az aktív környezetalakítás lehetőségeinek megtapasztaltatására. Ennek megfelelően a közös döntéshozatalon volt a hangsúly, amely a „nominal group technique” elnevezésű módszer segítségével, és szavazásos folyamatokkal valósult meg. A közös munka és építés szintén nagy szerepet kapott, melynek köszönhetően a fiatalok megtapasztalhatták a saját alkotóképességüket (Reith et al., 2022; Reith–Szilágyi-Nagy, 2022).
 

A tájkarakter-kutatás részvételi eszközei és megoldásai

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Agrárminisztérium vezetésével 2016-ban átfogó országos kutatási projekt indult „Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” címmel. Ennek egyik pillérét a „tájkarakter-alapú tájtipizálási rendszer hazai megalapozását szolgáló módszertani kutatás és tervezés-módszertani fejlesztés” kutatási projekt jelentette (Konkoly-Gyuró et al., 2021). A kutatás keretében az országos tájkarakter-elemzés mellett – a közreműködő kutatók által kiválasztott – mintaterületeken helyi szintű vizsgálatokat is végeztünk, amelyek során hazánkban elsőként határoztunk meg és jellemeztünk helyi tájkarakter-egységeket a helyi közösségek bevonásával. Az Ormos Imre Alapítvány két mintaterülete a Közép-Magyarországi Tápió-vidék és a Gerecse volt, amelyekről átfogó kutatási jelentés készült (Boromisza et al., 2020a). Ennek megalapozásához szakértői tájvizsgálatot végeztünk, valamint széles körben, több módon vontuk be a helyi lakosságot. A bevonás egyik fontos célja volt, hogy információt gyűjtsünk a helyiek tájjal kapcsolatos véleményéről (például kötődés, értékek, problémák, észlelt változások, jövőkép), másrészt visszajelzést kapjunk a kutatás bemutatott részeredményeiről.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyi érintettek bevonásában a MATE Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszékének kutatási előzményeire, a környezeti nevelési, tudománykommunikációs projektekben szerzett tapasztalatokra támaszkodtunk (Boromisza et al., 2020b, 3–11.; Jákli–Boromisza, 2017).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyiekkel folytatott kommunikáció első lépéseként azonosítottuk az egyes mintaterületeken a helyi érintettek körét az alábbi területekhez kötődően: mezőgazdaság, erdészet, vízügy, vadászat, természetvédelem és környezetvédelem, oktatás, turizmus, területrendezés és -fejlesztés, települési önkormányzatok, civil szervezetek. Véleményük megismerésére két alapvető módszert alkalmaztunk: online kérdőívet és workshopokat, utóbbiakat személyes, valamint interaktív, online formában. Minden bevonási módszer esetén az alábbi kérdésekre kerestük a választ: 1) Mi a kitöltő kapcsolata a tájjal? 2) Melyek a táj karakterét meghatározó elemek? 3) Mik az adott táj értékei? 4) Milyen változást érzékeltek a tájban? 5) Mik a helyi tájkaraktert veszélyeztető tényezők, problémák? 6) Mi a tájjal kapcsolatos jövőképük, célkitűzésük?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az online kérdőíves felmérés 2020. április–június időszakban zajlott, amikor a Covid19 világjárvány miatt a legszigorúbb korlátozások, lezárások voltak érvényben Magyarországon. Az online felmérés tehát egy olyan időszakban történt, amikor felértékelődött a táj és a természetjárás szerepe. Az online kérdőívet a Google Forms ingyenes kérdőív-alkalmazás segítségével készítettük el.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második lépésben alkalmazott workshopok olyan események voltak, ahol az érintettekkel a részvételi tervezési módszerek segítségével együtt gondolkodtunk, „ötleteltünk”, terveztünk valamilyen cél érdekében. A kutatás során mintaterületenként négy műhelytalálkozót tartottunk, amelyek célja volt egyrészt a helyiek tájékoztatása arról, hogy milyen célból, milyen részvételi folyamat indul el a térségben; másrészt a helyiek tájjal kapcsolatos véleményének megismerése, tájjal kapcsolatos információk és nézőpontok gyűjtése; harmadrészt a kutatás részeredményeire visszajelzés kérése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A megszólított érintettek köre mintaterületenként és workshoponként eltérő volt. Az egyes műhelytalálkozókon eltérő tematikát alkalmaztunk, minden találkozó alkalmával más-más fő témakört érintettünk. A workshopok során az aktuális kérdésektől (például a táj értékei) és a célcsoporttól függően a kommunikációs eszközök igen széles palettáját alkalmaztuk: 1) szabad asszociációs rajzoltatás, 2) célt és módszert ismertető előadás, 3) kiscsoportos irányított beszélgetés, 4) a helyhez köthető információk közös rögzítése nagy méretben kinyomtatott légifotó-alapú mintaterület térképen, 5) kiscsoportos irányított beszélgetés a táj értékeiről, problémáiról, változásairól, karakteréről, 6) interaktív tájberendező játék (terepasztal): a különböző tájhasználatokat szimbolizáló fakockák segítségével állítható össze az adott táj, 7) mintaterületi fényképek csoportosítása tájkarakter alapján / egységek elkülönítése, 8) korábbi eredményekre (korábbi workshopok, kérdőívek) visszajelzések kérése.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alkalmazott bevonási és kommunikációs módszerek alapján a megszületett eredmények az alábbiakban összegezhetők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • az érintettek véleménye alapján létrejött szakmai eredmények: értékek, konfliktusok, változások, jövőkép;
  • a szakértői eredmények és a helyi érintettek meglátásainak különbségeiből adódó tapasztalatok;
  • a különböző bevonási eszköztárral kapcsolatos technikai, módszertani tapasztalatok;
  • a válaszadási hajlandósággal, a módszerek korlátaival kapcsolatos tapasztalatok a workshopok és online kérdőívek esetén;
  • a bevonási módszerek továbbfejlesztési, illetve alkalmazási lehetőségei más mechanizmusokban;
  • a mintaterületek különbségéből adódó tapasztalatok.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A helyi érintettekkel folytatott kommunikáció nem csupán információforrásként jelentett hozzáadott értéket a mintaterületi kutatásokhoz. Elsősorban a workshopok eredményei és tapasztalatai mutatják jól, hogy a társadalom tájról – annak működéséről, állapotáról, értékeiről, problémáiról – alkotott képe mennyiben tér el a szakértői véleménytől, illetve hol vannak nagy eltérések a társadalmi ismeretek és a tudományos tudás között.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiekre példát jelent, hogy a tájkarakter-egységek értelmezése, a területi különbségek megfogalmazása teljesen más perspektívából jelenik meg a lakosság gondolataiban. Különbségeket a helyiek elsődlegesen egyes települések (beépítésre szánt területek/belterületek) szolgáltatásaiban, műszaki infrastruktúrájában látnak, a természeti adottságok váltásai tájhatárokon, a tájkép különbségei jelen kutatás eredményei alapján kevésbé mutatkoztak meg. A természeti értékek népszerűsége és ismertsége igen kedvező, és jelentősen eltér más mintaterületen, korábban, részben hasonló korcsoporttal végzett kutatások eredményeitől. Az eredmények ugyanakkor igen hasznosak a tájra vonatkozó célkitűzések, javaslatok megfogalmazása során.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kérdőívekben és a workshopokon érkezett visszajelzések hozzájárultak a terepi felmérések bővítéséhez, a helyi műhelymegbeszélések témáinak meghatározásához. A helybéliek részvételével sikeresen tártuk fel a tájkarakter meghatározó elemeit, a változások mozgatórugóit, amelyek alapján kistáj szinten is beazonosíthatóvá és lehatárolhatóvá váltak a helyi tájkarakter-területek és tájkarakter-altípusok. A helybéliek bevonása így közvetetten hozzájárult az érintett tájak jövőjére vonatkozó célkitűzések meghatározásához is. Utóbbi különösen fontos szempont hazánk Európai Táj Egyezmény alapján vállalt kötelezettségei között, mely el is várja az érdekeltek, érintettek bevonását a tájak értékelése során.
 

Konklúzió és összegzés

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A részvételi tervezés példáinak országos áttekintése és a helyi érintettek tájkarakter-kutatásba történt bevonása alapján a részvételi tervezés és kutatás szerepe a tájépítészetben az alábbiakban foglalható össze az érintettek számára: a figyelemfelkeltés, az ismeretterjesztés és az érdekérvényesítés lehetősége, a tényleges, tevőleges közreműködés becsatornázása. A kutatók, a tervezők és a döntéshozók számára a bevonás az érintettek véleménye kutatásának, illetve felmérésének lehetséges módja, a közösségi érdekek integrálásának és a közösségi támogatás megszerzésének lehetősége, kutatási, kommunikációs és eredményhasznosítási lehetőség, valamint az eredmények ismertetését és a megvalósítást követően visszacsatolási, ellenőrzési, hatékonyságnövelési lehetőség.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mintaterületi tájkarakter-kutatás során alkalmazott változatos módszerek nemcsak az emberek tájról alkotott gondolatainak, tudásának, érzelmeinek feltérképezésére alkalmasak, hanem egyúttal élményt jelentő, interaktív, szemléletformáló, ismeretterjesztő programként is felfoghatók. Ennek fordítottja is igaz: az interaktív játszóeszközök, játékos feladatok, programok a tudománykommunikáción kívül a társadalom tájról alkotott képének vizsgálatára is alkalmasak.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatás az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-4 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programja, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap, továbbá a KEHOP-4.3.0-VEKOP-15-2016-00001 (a Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai sokféleség Stratégia 2020 hazai szintű megvalósítását megalapozó vizsgálatok) szakmai támogatásával készült.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

AngyalZÖLD+ (2014): AngyalZÖLD+ Stratégia és Program 2015–19. Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Bardóczi S. – Giczey P. (2010): Kézikönyv a részvételi városmegújításról. Gyakorlati útmutató. Budapest: Közösségfejlesztők Egyesülete Városmegújító Munkacsoport, https://bit.ly/3o2VdPW

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Boromisza Zs. – Jombach S. – Erdei T. et al. (2020a): A természeti és táji értékek táji léptékű megőrzésének stratégiai megalapozása. Helyi szintű tájkarakter-egységek azonosítása, lehatárolása, továbbá ezek védelmére, kezelésére és fejlesztésére vonatkozó módszertan kidolgozása. Ormos Imre Alapítvány. Megbízó: Agrárminisztérium

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Boromisza Zs. – Kollányi L. – Jákli E. et al. (2020b): Education with the Landscape – challenges in Science Communication and Ecotourism. Oktatás tájjal - kihívások a tudománykommunikáció és az ökoturizmus területén. 4D Tájépítészeti és Kertművészeti Folyóirat, 55, 3–11. http://real.mtak.hu/111830/1/4D%2055%2005_BoromiszaZs%20onl.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Davidoff, P. (1965): Advocacy and Pluralism in Planning. Journal of the American Institute of Planners, 31, 4, 331–338. DOI: 10.1080/01944366508978187, https://urbanpolicy.net/wp-content/uploads/2012/11/Davidoff_1965_Advocacy-and-pluralism-in-planning.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Deák K. E. – Fekete A. – Kiss-Rácz E. (szerk.) (2018): Tér_Köz. Példatár. Jó gyakorlatok a társadalom bevonására. Budapest: Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal, http://www.urbact.hu/node/401

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dömötör T. (2008): Közösségi részvétel a területi tervezésben. Doktori értekezés. Budapest: Budapesti Corvinus Egyetem, http://phd.lib.uni-corvinus.hu/338/1/domotor_tamas.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Foltányi Zs. (szerk.) (2008): Hogyan varázsoljunk újjá egy közteret? Kézikönyv jól működő közösségi terek létrehozásához. Budapest: Ökotárs Alapítvány, https://okotars.hu/sites/default/files/okotars_hogyan_varazsoljunk_ujja_egy_kozteret_letoltheto.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jákli E. – Boromisza Zs. (2017): Tájökológiai adottságok és tájidentitás kapcsolatának értékelése Velencei-tavi tájrészletben. In: Blanka V. – Ladányi Zs. (szerk.): Interdiszciplináris tájkutatás a XXI. században. VII. Magyar Tájökológiai Konferencia tanulmányai. Szeged: U-GEO Alapítvány és Szegedi Tudományegyetem Földrajzi és Földtudományi Intézet, 2017. május 25–27. 283–290. http://www.geo.u-szeged.hu/tajokologia/Tanulmanykotet/Jakli_MTOK2017.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Konkoly-Gyuró É. – Vaszócsik V. – Sain M. et al. (2021): Tájkarakter-elemzés Magyarországon. Szakmai összefoglaló és módszertani útmutató. Budapest: Agrárminisztérium, https://termeszetem.hu/files/download/documents/document_img/77/?2021-10-18%2008:30:19

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Reith A. – Szilágyi-Nagy A. (2022): Demokratikus tájépítészet iskolai környezetben. Együttműködés a Dr. Ámbédkar Iskolával. Pécs: kultúrAktív Egyesület, http://kulturaktiv.hu/wp-content/uploads/2022/04/veglegesDemokratikus-tajepiteszet-iskolai-kornyezetben-I_Ambedkar_20220329-compressed.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Reith A. – Szilágyi-Nagy A. – de Vries, J. et al. (2022): Partnering for Landscape Democracy. An Intensive Study Program in Miskolc to Renew the School Environment of the Dr. Ámbédkar School, 2021. Gödöllő: Hungarian University of Agriculture and Life Sciences, https://press.mater.uni-mate.hu/41/1/Partnering_for_Landscape_Democracy_2022.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sain M. (2010): Segédlet a közösségi tervezéshez. (Területfejlesztési füzetek 1) Budapest: VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft., http://www.terport.hu/webfm_send/279

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sain M. – Rab J. (2018): Részvételi tervezés a településfejlesztésben és településrendezésben. Budapest: Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft., https://lechnerkozpont.hu/doc/okos-varos/reszveteli-tervezes-a-telepulesfejlesztesben-es-telepulestervezesben-20180412.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szilágyi-Nagy A. – Mihály R. (2021): Minden térben gyerekekkel. Online és offline közösségi tervezés gyermekközösségekkel. Pécs: kultúrAktív Egyesület, http://kulturaktiv.hu/wp-content/uploads/2021/10/211014_Minden-terben-gyerekekkel_online.pdf
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1 *levelező szerző
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave