Négy magyar egyetem tématerület szerinti kockázatvizsgálata a QS szakterületi egyetemi rangsor szempontjából

The Topic-Based Risk Assessment of Four Hungarian Universities Based on the Qs Subject Rankings

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sasvári Péter1, Urbanovics Anna2

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1PhD, habilitált egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Budapest, egyetemi docens, Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Miskolc

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2PhD-hallgató, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kutatócsoportok elengedhetetlenek az intézményi szintű tudományos teljesítmény fenntartásához és a nemzetközi versenyképesség javításához. A hazai intézmények számára prioritássá vált a nemzetközi egyetemi rangsorokon minél jobb helyen való szereplés, amihez az aktívan működő kutatócsoportok hozzájárulása jelentős. Az ezen csoportokat vezető mentorok ugyanakkor kitetté is teszik az intézményeket, amit a jelen tanulmányban két dimenzióban mérünk: egyrészt a mentor életkorával, másrészt az általa vezetett kutatási témához való hozzájárulásának mértékével. A tanulmányban a SciVal tématerületekre vonatkozó adatai mentén vizsgáljuk négy hazai egyetem (Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem és Szegedi Tudományegyetem) kockázatát a QS szakterületi rangsorban való szereplés tekintetében. Eredményeink rávilágítanak arra, hogy a mentorok megtartása és a fiatal kutatói generáció mentorrá fejlődésének támogatása elengedhetetlen ahhoz, hogy ezek a hazai intézmények hosszabb távon fenntarthassák a rangsorban helyezéseiket. Az intézményi vezetés számára tehát elengedhetetlen a kutatási stratégia megalkotása során a mentorok és a kutatócsoportok sajátosságainak figyelembevétele, az általuk generált kitettség megfelelő eszközökkel való kezelése.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Research teams are essential to maintain scientific performance at the institutional level and to improve international competitiveness. It is a priority for Hungarian institutions to achieve high ranks in international university rankings to which the contribution of active research groups is significant. The institutions are therefore exposed to the mentors leading these groups, which in this study is measured in two dimensions: on the one hand, by the age of the mentor, and on the other hand, by the degree of contribution to the research topic he or she leads. In this comparative study, we examine the vulnerability of four Hungarian universities (the University of Debrecen, the University of Pécs, Semmelweis University, and the University of Szeged) which are ranked in the QS subject ranking along with the data on SciVal topics. Our results highlight that retaining mentors and supporting the development of a young generation of researchers to become mentor is essential for these institutions to maintain their rankings in the longer term. It is therefore essential for institutional leadership to take into account the individual peculiarities of mentors and research teams when designing a research strategy, and to address the vulnerabilities they generate with appropriate tools.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: QS szakterületi rangsor, tudományos versenyképesség, kockázatelemzés, tématerületi kitettség
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: QS subject ranking, scientific competitiveness, vulnerability testing, topic vulnerability
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.183.2022.12.5
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ezredforduló után az egyetemi működést és prioritásokat átformálta a globális médiarangsorok megjelenése. Az egyetemek a globális és nemzeti rangsorok mércéinek kereszteződésében állnak, ami leginkább kommunikációs feladatot jelent számukra és értelmezési kihívásokat a használók számára (Johnes, 2018). Ezen rangsorok közül az egyik legismertebb a QS-rangsor (QS World University Rankings), amely nemcsak általános, hanem évente szakterületi rangsorokat is közread (URL1). Ez utóbbiakat is egyre nagyobb figyelem övezi, mert az általános rangsorral szemben a szakterületi rangsorok lehetőséget adnak arra, hogy hasonló struktúrájú és hasonló tudományterületi fókusszal rendelkező intézmények kerüljenek összehasonlításra (López-Illescas et al., 2011; García et al., 2012). Elsősorban az alapítványi finanszírozási struktúrára átállt intézmények körében hazánkban is megjelent a rangsorokon való szereplés és előrejutás követelménye. Az alapítványi fenntartású magyar intézmények (plusz forrásért) vállalásokat tettek a Scopus- (és a Web of Science-) indexálású közlemények folyamatos növekedésére a következő öt évben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ezen elvárások mentén az intézmények versenyképessége mára kulcselemmé vált a felsőoktatás-politikában. Aboagye és szerzőtársai (2021) tanulmányukban rávilágítottak arra, hogy az intézményi igazgatás elősegíti a tudományos teljesítmény növekedését. A következő eszközöket azonosították:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • intézményi szinten meghatározott kutatási terv,
  • a stratégiai szempontok szerinti humánerőforrás-menedzsment,
  • formálisan kijelölt mentorok,
  • jól működő és folyamatosan fejlesztett munkatársi kapcsolatok mind a szervezeti egységen belül, mind a szervezeti egységek között,
  • kevesebb oktatói és adminisztratív teendő a kutatók számára,
  • megfelelő anyagi és infrastrukturális feltételek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézményi vezetés feladata továbbá, hogy a kutatási stratégia megvalósítása érdekében támogassa a kutatócsoportok és az azokat vezető mentorok munkáját (Felisberti–Sear, 2014). A kutatócsoportok fenntartják az intézmény tudományos teljesítményét, nagyobb impakttal rendelkező, több hivatkozást szerző közleményeket alkotva (Wuchty et al., 2007).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdemes itt megjegyezni, hogy a kutatói karriert több állomásra tagolja a szakirodalom. Donald E. Super (1980) öt életszakaszt különített el:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. növekedés (érdeklődés és kíváncsiság; 0–14 év),
  2. felfedezés (meghatározás és kivitelezés; 15–24 év),
  3. megállapodás (konszolidáció és előrelépés; 25–44 év),
  4. fenntartás (frissítés és innováció; 45–65 év),
  5. valamint hanyatlás vagy leválás (lassulás és nyugdíjba vonulásra készülés; 65 év és felette).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Douglas T. Hall és Dawn E. Chandler (2007) a következő négy karrierszakaszt határozta meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  1. felfedezés (a kutató identitásának felfedezése),
  2. próbaidő (útkeresés és identitásalapozás),
  3. megállapodás (karrierspecifikus feladatokban való elmélyülés) és
  4. mesterré válás (a szervezet tiszteletbeli tagjává válás).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Adott karrierszakaszon belül több kisebb „miniciklus” is történhet, amelyek az újratervezésre adnak lehetőséget. Az eltérő szerepek és feladatok miatt, melyek a kutatói karrier szakaszait jellemzik, az intézményeknek érdemes vizsgálniuk azon stratégiai eszközöket, amelyekkel alkalmazottaiknak kielégítő és motiváló karriert tudnak kínálni. A tudományos előmenetel folyamata nemcsak a kutatói, de az oktatói, adminisztratív pozíciókat is meghatározza (Baldwin–Blackburn, 1981).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes kutatócsoportokon belül különböző szerepek mentén szerveződik a munka. Míg a fiatalabb kutatók a projektben követő szerepet, addig az idősebb, szenior kutatók projektkialakító és -vezető szerepet töltenek be. A vezetők szerepének tanulmányozása a gazdálkodás- és szervezéstudományok kedvelt témája. Ilyen témájú kutatások bizonyítják, hogy a vezetők adott szervezet teljesítményének elérésében jelentős szerepet kapnak (Hermalin, 2012; van der Heijden et al., 2006). Ugyanakkor a vezetők adott szervezeten belül igencsak mobilak, gyakran más szervezetekhez kapcsolódnak, vagy nyugdíjazás, betegség, esetleg elhalálozás miatt veszíti el őket a szervezet, és pótlásuk kihívás a szervezet számára.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mentorok alapvető feladatai ezen kutatócsoportokban:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • stratégia és a kapcsolódó feladatok megfelelő elosztása a kutatócsoport tagjai között,
  • együttműködés irányítása és koordinálása, a kutatócsoport tagjainak motiválása a közös cél felé,
  • a kutatócsoport tagjainak támogatása és elvárások kommunikálása feléjük.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mentor a szakirodalom szerint a vezető kutató, aki a teljes hálózat központi helyét foglalja el – közvetlen kapcsolat jellemzi a kutatócsoport tagjaival, valamint a mentor a legproduktívabb kutató is a hálózaton belül (Dino et al., 2020).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intézmény szempontjából a mentorok szervezői munkája elengedhetetlen a kutatási stratégiák megvalósítása során. Ezek az idősebb, vezető kutatók szavatolják a kutatócsoportok működését és a tudományos teljesítmény fenntartását is. Éppen emiatt kiesésük esetén a szervezetre jelentős teher hárul, pótlásuk pedig kihívásként jelentkezik. Győrffy Balázs és szerzőtársai (2020) munkája világít rá arra, hogy a kutatói karrier csúcsa évtizedekkel a pályakezdés után, a 48–49. életévnél található. Ez azt mutatja, hogy újabb mentort „kinevelni” és a vezetői feladatokra felkészíteni igencsak időigényes az intézmény számára. Az intézményi stratégiák szempontjából fontos továbbá, hogy az aktív kutatók karrierjük során ne módosítsák kutatási területüket, amit ösztöndíjakkal és a kutatói pályázatok utánkövetésével igyekeznek korlátozni (Zeng et al., 2019).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint ahogy azt már fentebb jeleztük, az alapítványi fenntartású intézmények számára prioritássá vált a rangsorokban való szereplés és előrejutás, ehhez pedig nemcsak bekerülni kell a rangsorba, de a teljesítményt folyamatosan fenntartva bent is kell maradni, és előre is kell lépni. Mivel a tudományos teljesítmény intézményi szinten nem egyetlen szerzőn múlik, érdemes vizsgálni azokat a jól működő, produktív kutatói csoportokat, melyek hozzájárulnak a publikációs teljesítményhez. Intézményi érdek, hogy ezen termelékeny csoportokat feltérképezzük, és az őket összekötő, koordináló – sokszor mentori szerepet vállaló – szerzőket is azonosítsuk, majd az egyes témaklaszterekhez tartozó vezető szerzők, mentorok közleményeinek számát és életkori kockázatát is felmérjük. Az intézmények számára prioritás kell hogy legyen a megfelelő stratégia kidolgozása, mert a karrierjük különböző szakaszában lévő kutatókat különböző motivációs eszközökkel, különböző feladatok mentén tudja csak az adott szervezet megtartani (Brazeu–Woodward, 2012).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A tanulmány legfőbb kutatási kérdései, hogy vajon milyen mértékben kitettek az intézmények a mentoraik lemorzsolódásának, illetve láthatóak-e már arra mutató jelek, hogy az intézmények őket másik mentorokkal tudják majd helyettesíteni?
 

A kutatás menete

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen elemzés keretét a QS szakterületi rangsor adja, ezért érdemes röviden áttekinteni módszertanát. A QS hat pillér mentén szerveződik. Ezek közül a két legjelentősebb a vizsgált egyetem kutatói reputációja és idézettsége, a többi pedig

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a munkáltatói megbecsültség,
  • az egyetemi kar/hallgatók arány,
  • a külföldi hallgatók aránya,
  • a külföldi dolgozók száma.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A szakterületi QS-rangsor esetén öt tudományterületen, ötvenegy tudománykategóriában hirdetnek listát. Négy összetevőt használnak az egyetemek szakterületi rangsorolására a QS esetén:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • akadémiai hírnév,
  • munkáltatói hírnév,
  • egy közleményre jutó hivatkozások száma,
  • h-index.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vizsgálatba négy hazai intézményt vontunk be:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Semmelweis Egyetem (SE),
  • Debreceni Egyetem (DE),
  • Szegedi Tudományegyetem (SZTE),
  • Pécsi Tudományegyetem (PTE).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A QS szakterületi rangsorban elfoglalt helyüket az 1. táblázat foglalja össze.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A négy vizsgált intézmény a hazai felsőoktatás jól pozicionált egyetemei közé tartozik. Multidiszciplináris profillal rendelkezik a Szegedi Tudományegyetem, valamint a Debreceni Egyetem, míg a Semmelweis Egyetem szakspecifikus az élettudományok tekintetében. A Pécsi Tudományegyetem kizárólag az orvostudomány területén rangsorolt. Közös az egyetemekben, hogy az orvostudományi szakterületen mindegyik szerepel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az empirikus vizsgálat a SciVal kutatástámogató online platformjának adataira támaszkodik. A SciVal a Scopus-adatbázis adataiból merítkező eszköz, amely lehetővé teszi különböző egységek (kutatók, intézmények, közlemények, országok, tématerületek) áttekintését, alakulásának követését és trendjeit, valamint összehasonlítását.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Scopus és a Scimago szerinti besorolás huszonhét tudományterületet és 330 tudománykategóriát különböztet meg. A tudománykategóriák tovább bonthatók 1500 témaklaszterre (Topic Clusters, TC). A témaklaszterek pedig 97 ezer témából (Topics, T) állnak. A témaklasztereket és a témákat három kulcsszóval jellemzi a SciVal-program. A témák tartalmazzák a Scopusban található több mint 70 millió közleményt.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A négy vizsgált egyetem QS szakterületi helyezésének változása 2019 és 2022 között
Egyetem neve
Tudományág (helyezés)
2019
2020
2021
2022
SE
Anatómia és élettan
n. a.
 51–100
n. a.
101–140
Orvostudomány
201–250
201–250
201–250
201–250
Gyógyszerészet és farmakológia
151–200
151–200
201–250
201–250
SZTE
Számítástechnika és információs rendszerek
501–550
501–550
551–600
651–670
Mezőgazdaság és erdészet
n. a.
301–350
n. a.
351–400
Biológiai tudományok
451–500
501–550
501–550
451–500
Orvostudomány
301–350
301–350
351–400
351–400
Gyógyszerészet és farmakológia
n. a.
n. a.
n. a.
301–350
Kémia
n. a.
501–550
551–600
501–550
Matematika
n. a.
n. a.
n. a.
401–450
Fizika és csillagászat
n. a.
n. a.
551–600
501–550
DE
Mezőgazdaság és erdészet
251–300
151–200
n. a.
201–250
Biológiai tudományok
401–450
401–450
451–500
451–500
Orvostudomány
301–350
301–350
351–400
351–400
Matematika
n. a.
n. a.
n. a.
501–520
Fizika és csillagászat
n. a.
551–600
501–550
451–500
PTE
Orvostudomány
351–400
351–400
351–400
351–400
Adatok forrása: QS Ranking
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A témák (T) és a témaklaszterek (TC) jellemezhetők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • a közlemények számával,
  • a közlemények társszerzőség szerinti megoszlásával,
  • a tématerületi hivatkozási hatással (Field Weighted Citation Impact, FWCI),
  • a vizsgált intézményi szerzőkkel – az általuk szerzett, a témához kapcsolódó közlemény alapján.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A SciValban a tudományterület alapján súlyozott hivatkozási hatás (FWCI) azt jelzi, hogy a közleményekre vagy témára vagy témaklaszterre (röviden entitásokra), illetve a szerző közleményeire kapott hivatkozások száma hogyan viszonyul az adott tudományterület összes többi hasonló közleményéhez kapott hivatkozások átlagos számához, egyszerűbben kifejezve, hogyan viszonyul az entitás publikációira kapott hivatkozások száma a világ átlagához. Az 1,00-es FWCI azt jelzi, hogy az entitás közleményeire pontosan annyi hivatkozás érkezett, ahogyan az a hasonló publikációk globális átlaga alapján elvárható lenne – a „Világ”, vagyis a teljes Scopus-adatbázis FWCI értéke. Az 1,00-nél nagyobb FWCI esetén a közlemények hivatkozásai a globális átlag felett vannak, például a 2,11 FWCI-érték 111%-kal többet jelent, mint a világ átlaga. Az 1,00 alatti FWCI-érték a hasonló tudományterületi közlemények hivatkozási értéke globális átlaga alatt helyezkedik el, például a 0,87 FWCI-érték 13%-kal kevesebbet jelent, mint a világ átlaga.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adott téma vagy témaklaszter esetén meghatározható a bennük lévő publikációk esetén legtöbb közleménnyel rendelkező vizsgált intézményi szerző neve és a publikációinak a száma. Vagyis a szerzők közül kiemelkedik egy-egy szerző, aki az adott témában a legtöbb közlemény társszerzőségében szerepel. Ők a mentoráló szerzők (mentorok), akik gondozzák az adott témát, adott klasztert.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A mentor kockázatot jelenthet az intézmény számára egy-egy téma vagy egy-egy témaklaszter esetén, ha egy adott téma vagy témaklaszter közleményeiben magas arányban, illetve gyakori társszerzőséggel szerepel. A kitettség kiszámítható a következő képlet segítségével:
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

STC max=XTC maxz
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ahol

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

xTCmax =
a legtöbb közleménnyel rendelkező szerző publikációinak a száma adott téma vagy témaklaszter esetén adott intézménynél és időszakban,
z =
összes közlemény adott téma vagy témaklaszter esetén, adott intézménynél és időszakban,
sTCmax =
százalékos kockázati érték (0–100%) között, a legtöbb közleménnyel rendelkező szerző esetén, adott témaklaszternél, adott intézménynél és időszakban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A sTCmax 50%-nál magasabb értéknél magas kockázatúnak tekinthető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

További kockázati tényező lehet a mentor életkora. Abban az esetben:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • ha túl magas az életkor, akkor a nyugdíjba vonulás, illetve nyugdíjaztatás, esetleg betegség, illetve elhalálozás, továbbá az egyéni előmeneteli, erkölcsi és anyagi motiváció hiánya,
  • alacsony életkor esetén más intézmények felé történő megkeresés, esetleg betegség, illetve elhalálozás (kisebb valószínűséggel), továbbá az egyéni előmeneteli, erkölcsi és anyagi motiváció hiánya
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

jelenthet gondot. A tanulmányban a nemzetközi szakirodalmat követve karrierszakaszokra bontottuk a szerzőket (mentorokat), így három kategóriát állapítottunk meg:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • korai szakasz (25–50 év),
  • középső szakasz (50–65 év),
  • kései szakasz (65 év és felette).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes szakaszok meghatározásánál figyelembe vettük Super (1980), valamint Hall és Chandler (2007) munkáit, továbbá a hazai képzési struktúrát és tudományos előmenetelt is (Sasvári et al., 2021).

Kutatási eredmények

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A négy intézmény QS szakterületi rangsorhoz kapcsolódó kitettségét a következő szempontok mentén vizsgáltuk:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • QS szakterületi rangsorokban betöltött hely,
  • tématerületek és azok megoszlása,
  • a tématerületen jegyzett közlemények QS szakterületi rangsor szerinti kötődése,
  • adott tématerületet művelő kutatócsoport tagjainak és mentorának adatai.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az egyes vizsgált intézmények QS szakterületi rangsorokban figyelembe vehető témaklasztereinek tudománymetriai adatait a 2. táblázat foglalja össze. Ebből kitűnik, hogy a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem a Debreceni Egyetem hasonló közleményszámokkal, míg a Pécsi Tudományegyetem csekélyebb közleményszámmal van jelen ezeken a rangsorokon. Mindegyik intézmény esetében a legtöbb figyelembe vehető közlemény az orvostudomány területén született. A szerzők száma szerint az SE emelkedik ki több mint ötezer szerzőjével. A hivatkozások száma tekintetében szintén az SE vezet, majd az SZTE, DE és a PTE következnek. Ennek megfelelően az SE tűnik ki az egy közleményre jutó hivatkozások száma szerint is. A táblázat legfőbb indikátora az FWCI-értékek alakulása, melynek kapcsán hasonlóan alakul az intézmények közötti rangsor. Ugyanakkor érdemes kiemelni, hogy az FWCI-értékek az átlagos körül alakulnak mindegyik esetben, csak bizonyos szakterületek emelkednek ki. Ezek közül kiemelhetjük az SZTE fizika és csillagászat szakterületét (4,88), míg ugyanezen szakterületen a DE 2,28-as értékkel rendelkezik. Viszonylag alacsonyabb FWCI-értéket találunk az SZTE számítástechnika és információs rendszerek, valamint matematika és a DE matematika szakterületén.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A vizsgált egyetemek legfontosabb tudománymetriai adatai 2016 és 2021 között
Egyetem neve
Tudományág
Közlemények száma (db)
Szerzők száma (fő)
Field-Weighted Citation Impact
(FWCI)
Hivatkozások száma (db)
Egy közleményre jutó hivatkozások száma (db/közlemény)
h5-index
SE
Összesen, ebből:
8 470
5 127
1,72
136 413
16,1
95
Anatómia és élettan
425
672
1,60
7 618
17,9
31
Orvostudomány
6 206
4 304
1,84
102 555
16,5
89
Gyógyszerészet és farmakológia
791
993
1,19
8 066
10,2
28
SZTE
Összesen, ebből:
8 471
4 590
1,53
130 640
15,4
78
Számítástechnika és információs rendszerek
913
805
0,77
3 975
4,4
15
Mezőgazdaság és erdészet
532
614
1,20
4 873
9,2
22
Biológiai tudományok
1 695
1 784
1,25
23 281
13,7
39
Orvostudomány
2 945
2 516
1,49
37 714
12,8
49
Gyógyszerészet és farmakológia
763
935
1,14
7 691
10,1
26
Kémia
1 294
1 186
0,93
14 106
10,9
35
Matematika
657
350
0,70
2 026
3,1
13
Fizika és csillagászat
813
645
4,88
52 418
64,5
58
DE
Összesen, ebből:
8 309
4 635
1,27
98 670
11,9
77
Mezőgazdaság és erdészet
1 087
1 013
1,19
10 386
9,6
30
Biológiai tudományok
1 730
1 888
1,26
27 813
16,1
46
Orvostudomány
2 652
2 495
1,34
33 880
12,8
57
Matematika
694
351
0,71
2 107
3,0
12
Fizika és csillagászat
1 144
446
2,28
24 823
21,7
59
PTE
Összesen, ebből:
5 273
3 411
1,25
58 622
11,1
61
Orvostudomány
2 512
2 197
1,67
39 377
15,7
52
Adatok forrása: SciVal
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. táblázat. A vizsgált egyetemek témaklaszterre vonatkozó adatai 2016 és 2021 között
Egyetem neve
Tudományág
Téma-klaszterek száma (db)
Témák száma (db)
Vizsgálatba bevont témaklaszterek száma (db) (Közlemények 50%-át tartalmazza)
SE
Összesen, ebből:
708
3 709
71
Anatómia és élettan
28
189
2
Orvostudomány
458
3 138
65
Gyógyszerészet és farmakológia
95
509
5
SZTE
Összesen, ebből:
990
3 828
106
Számítástechnika és információs rendszerek
98
346
12
Mezőgazdaság és erdészet
136
439
10
Biológiai tudományok
277
1 163
32
Orvostudomány
418
1 857
50
Gyógyszerészet és farmakológia
91
461
12
Kémia
169
659
18
Matematika
58
233
9
Fizika és csillagászat
131
446
11
DE
Összesen, ebből:
986
3 672
94
Mezőgazdaság és erdészet
159
675
17
Biológiai tudományok
277
1 161
35
Orvostudomány
393
1 643
44
Matematika
55
194
6
Fizika és csillagászat
121
316
9
PTE
Összesen, ebből:
815
2 743
104
Orvostudomány
384
1 605
65
Adatok forrása: Scival
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3. táblázat az egyes témák és témaklaszterek koncentrációját mutatja a vizsgált intézményekben. A két nagyobb tudományegyetem, az SZTE és a DE esetében mind a témaklaszterek, mind a témák száma magasabb, mint a másik két intézménynél. Erre vezethető vissza az is, hogy egyszerre több szakterületi rangsorban is megtalálhatjuk őket, hiszen több témát művelnek egyszerre, mint a tudományterületileg specifikus SE, vagy az orvostudományban kiemelkedő PTE. Ha viszont az összehasonlítási pontot adó orvostudományi klasztereket nézzük, láthatjuk, hogy azon belül az SE rendelkezik a legtöbb témaklaszterrel (458), míg az SZTE, a DE és a PTE kevesebb témaklaszterrel vannak jelen. Ugyanez a sorrend figyelhető meg, viszont lényegesen nagyobb eltéréssel az intézmények között a témák számát illetően. Az orvostudomány területén az SE 3138 témában aktív, míg az SZTE 1857-ben. A koncentrációt mérhetjük azáltal, hogy mennyi témaklaszter adja az egyetem által publikált közlemények 50%-át. Ennek alapján láthatjuk, hogy az SZTE (106) és a PTE (104) fragmentáltabb, míg a legerősebb koncentráció az SE-nél figyelhető meg. Ha az összes témaklaszterhez viszonyítjuk, láthatjuk, hogy általában a témaklaszterek 10%-a adja az egyetemi tudományos teljesítmény 50%-át. Ehhez képest a DE némileg koncentráltabb (9,53%), míg a PTE (12,7%) fragmentáltabb.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Vizsgált egyetemek mentorainak életkor szerinti eloszlása a legnépszerűbb témaklaszterek esetén. Adatok forrása: SciVal, saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. ábrán a mentorok életkor szerinti eloszlását láthatjuk a négy intézményben. Összességében megállapíthatjuk, hogy életkor szerint nincsenek túl nagy különbségek az intézmények kutatói között. Az átlagéletkor az SZTE-n a legalacsonyabb 52,9 évvel, míg a PTE-n a legmagasabb 55,5 évvel. Az életkor-mediánt tekintve is az SZTE-n találjuk a legalacsonyabb értéket (51 év), a másik három egyetemen a medián 54 év.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. táblázat. A vizsgált egyetemek kockázatelemzésének eredménye 2016 és 2021 között
Egyetem neve
Tudományág
Mentor
25-től 50 éves korig
50-től 65 éves korig
65 év és felette
0–50%
I.
50% felett
II.
0–50%
III.
50% felett
IV.
0–50%
V.
50% felett
VI.
SE
Összesen, ebből:
21%
4%
29%
5%
11%
1%
Anatómia és élettan
 1%
 0%
 0%
 0%
 1%
 0%
Orvostudomány
19%
 4%
26%
 5%
11%
 0%
Gyógyszerészet és farmakológia
 0%
 1%
 2%
 0%
 1%
 1%
SZTE
Összesen, ebből:
30%
11%
23%
18%
17%
7%
Számítástechnika és információs rendszerek
 3%
 3%
 1%
 2%
 2%
 1%
Mezőgazdaság és erdészet
 3%
 3%
 1%
 1%
 2%
 2%
Biológiai tudományok
11%
 3%
 6%
 4%
 6%
 2%
Orvostudomány
11%
 4%
12%
10%
 9%
 4%
Gyógyszerészet és farmakológia
 5%
 1%
 1%
 0%
 3%
 2%
Kémia
 4%
 1%
 6%
 3%
 4%
 0%
Matematika
 0%
 2%
 1%
 2%
 1%
 3%
Fizika és csillagászat
 2%
 1%
 6%
 1%
 1%
 0%
DE
Összesen, ebből:
26%
10%
20%
13%
14%
11%
Mezőgazdaság és erdészet
 8%
 2%
 2%
 1%
 3%
 1%
Biológiai tudományok
 6%
 4%
11%
 5%
 5%
 4%
Orvostudomány
11%
 3%
12%
 8%
 6%
 4%
Matematika
 1%
 0%
 3%
 0%
 1%
 1%
Fizika és csillagászat
 1%
 4%
 1%
 1%
 1%
 1%
PTE
Összesen, ebből:
20%
13%
26%
14%
17%
13%
Orvostudomány
13%
 7%
22%
 7%
10%
 5%
SE
Összesen, ebből:
30%
6%
41%
7%
15%
1%
Anatómia és élettan
50%
0%
0%
0%
50%
0%
Orvostudomány
29%
6%
40%
8%
17%
0%
Gyógyszerészet és farmakológia
 0%
20%
40%
 0%
20%
20%
SZTE
Összesen, ebből:
28%
10%
22%
17%
16%
7%
Számítástechnika és információs rendszerek
25%
25%
 8%
17%
17%
 8%
Mezőgazdaság és erdészet
25%
25%
 8%
 8%
17%
17%
Biológiai tudományok
34%
 9%
19%
13%
19%
 6%
Orvostudomány
22%
 8%
24%
20%
18%
 8%
Gyógyszerészet és farmakológia
42%
 8%
 8%
 0%
25%
17%
Kémia
22%
 6%
33%
17%
22%
 0%
Matematika
0%
22%
11%
22%
11%
33%
Fizika és csillagászat
18%
 9%
55%
 9%
 9%
 0%
DE
Összesen, ebből:
28%
11%
21%
14%
15%
12%
Mezőgazdaság és erdészet
47%
12%
12%
 6%
18%
 6%
Biológiai tudományok
17%
11%
31%
14%
14%
11%
Orvostudomány
25%
 7%
27%
18%
14%
 9%
Matematika
17%
 0%
50%
 0%
17%
17%
Fizika és csillagászat
11%
44%
11%
11%
11%
11%
PTE
Összesen, ebből:
19%
13%
25%
14%
17%
13%
Orvostudomány
20%
11%
34%
11%
16%
8%
Adatok forrása: SciVal, Magyar Tudományos Művek Tára
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 4. táblázat a kockázatelemzés eredményét foglalja össze. Az első oszlop csekély (max. 50%), míg az utolsó oszlop nagy (50% feletti) kockázatot mutat. Az utóbbi kettős kockázat, tehát mind a mentor életkora, mind a témaklaszterhez való hozzájárulásának mértéke szerint kockázatosnak ítéljük. Összességében láthatjuk, hogy a legkevesebb kockázatos témaklaszterrel az SE rendelkezik (30%), ezt követi az SZTE (28%), a DE (28%) és a PTE (19%). Ezek olyan témaklaszterek, amelyek fenntartása hosszabb távon is lehetséges. A kettős kockázatot viselő témaklaszterek legnagyobb arányban a PTE-n fordulnak elő (13%), míg a legkevésbé az SE-n (1%). A mentor hozzájárulásának mértéke miatt a vizsgált intézmények hasonló arányban rendelkeznek kockázatos témaklaszterekkel, a PTE-n például ezek aránya 40% (= 13% + 14% + 13%; ide tartoznak a kettős kockázatú témaklaszterek is). Ettől eltérő mintát mutat az SE (14% = 6% + 7% + 1%). A szakterületek szerinti bontásban kritikus pontok a következők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • az SE esetében az anatómia és élettan területén 50% (V. oszlop a táblázatban, 1 témaklaszter) a mentor életkora miatt,
  • az SZTE-n a matematika területén 33% (VI. oszlop) a kettős kockázatú, továbbá 44% (= 22% + 22%) a mentor hozzájárulása miatt kockázatos témaklaszterek aránya,
  • az SZTE-n a számítástechnika és információs rendszerek területén 42% (= 25 % + 17 %) a mentor hozzájárulása miatt kockázatos témaklaszterek aránya,
  • a DE-n a fizika és csillagászat területén 55% (= 44% + 11%) a mentor hozzájárulása miatt kockázatos témaklaszterek aránya,
  • a DE-n a matematika területén 17% a kettős kockázatú témaklaszterek aránya,
  • a PTE-n 27% (= 13% + 14%) a mentor hozzájárulása miatt kockázatos témaklaszterek aránya.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az összképet tekintve az SE szerepel a legjobban. A DE és az SZTE a matematika területén kitettek, míg az SZTE a számítástechnika és információs rendszerek, a DE pedig a fizika és csillagászat területén visel nagyobb kockázatot.

Következtetések

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hazánk felsőoktatási politikájában, főleg az alapítványi fenntartású intézmények körében elsődleges kérdéssé vált a nemzetközi egyetemi rangsorokban való szereplés, a rangsorra való felkerülés és a rangsorban való előrejutás. Az egyetemek ezt nagyobb eséllyel tudják megvalósítani bizonyos szakterületeken, tehát érdemes figyelembe venniük a szakterületi rangsorokat. A hazai egyetemek általában kis létszámúak, és csak specifikus területekre tudnak fókuszálni. Az ezen szakterületeken működő kutatócsoportok az intézmények teljesítményének megőrzésében kulcsszereplők, ugyanis ezek a csoportok tudnak csak nemzetközi szinten is elegendő termelékenységet biztosítani. A tanulmány egyik üzenete tehát, hogy az intézményeknek támogatnia szükséges az ott működő kutatócsoportokat, és kulcsszerepük van a vezető kutató (mentor) kiválasztásában is. Továbbá, mivel láthattuk, hogy a mentorok életkor szerinti eloszlása hasonló mind az átlagéletkorokat, mind az életkor mediánjait tekintve, ez rávilágít arra, hogy valójában a kutatók témaklaszterek szerinti eloszlása befolyásolja az intézmény stabilitását vagy épp kitettségét. Ez összhangban áll azzal az elsődleges prioritással, miszerint az intézmény kutatói összetételét, az egyes karrierszakaszokhoz köthető motivációs faktorokat és feladatokat szükséges szem előtt tartania az intézményi vezetésnek. Ezeket mérlegelve az intézmények képesek a kutatóikra szabott stratégiát kialakítani, mellyel biztosíthatják versenyképességüket. Azokon az egyetemeken, ahol a mentorok hozzájárulása nagy a vezető témaklaszterekhez, érdemes őket a mentorálás és fiatal kutatók becsatornázása felé motiválni, míg ahol a fiatalabb kutatók hozzájárulása nagyobb, ott érdemes őket megfelelő munkakörülményekkel motiválni. A stratégia pontos elemeinek azonosítása azonban már túlfeszíti jelen elemzés kereteit, így azokkal egy következő tanulmányban fogunk foglalkozni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elemzés négy hazai intézményt vizsgál, melyek közül kettő több tudományterületen is rangsorra tudott kerülni, míg a másik kettő az orvostudományban rangsorolt. A kiválasztott intézmények évek óta szerepelnek a QS szakterületi rangsorán, ezek közül az SZTE nyolc, a DE öt, az SE három, míg a PTE egy helyen rangsorolt. Ezeknek a helyeknek a megőrzése prioritás az intézmények számára, melyet úgy biztosíthatnak, ha vizsgálják a szakterületekhez köthető publikációs teljesítményüket és kutatóik sajátosságait. Az elemzés épp erre vállalkozott a SciVal adatai segítségével. A mérés eredményei néhány fő üzenetben összegezhetők:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Az intézmények kutatói által gondozott témaklaszterek mindössze 10%-a adja az intézményi tudományos teljesítmény 50%-át. Ez az ökölszabály segít meghatározni azokat a témaklasztereket, amelyek elegendő közleményszámmal képviseltetik magukat ahhoz, hogy az egyetemet nemzetközi szinten láthatóvá tegyék. Ugyanakkor, az egyes szakterületeken belül több kisebb téma a kutatás sokszínűségét biztosítja, mely ezáltal teret ad a kutatóknak a legújabb témák portfólióba emelésére. Ezen kisebb témák hozzájárulnak az intézmény jobb helyezésének eléréséhez a szakterületi rangsorban.
  • Érdemes vizsgálni a tudományterületi súlyozott hivatkozási hatást, minél magasabb ez a szám, annál jobb pozícióban találhatjuk az egyetemet a szakterületi rangsorban. Azok a területek, ahol az FWCI-érték csekély, nagyobb kockázatot viselnek, mert nem érkezik rájuk elegendő hivatkozás.
  • Az intézmények kitettsége nagyban függ a mentortól – annak életkorától és a témaklaszterhez való hozzájárulásának mértékétől. Ez utóbbi kritikus olyan szempontból is, hogy ha a témaklaszter elveszíti jelenlegi vezető kutatóját, idő- és költségigényes újabb mentort kinevelni a helyére. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy az SE nagy arányban (71% = 30% + 41%) olyan témaklaszterekkel rendelkezik, amelyekben több kutató dolgozik aktívan, és a mentor is viszonylag fiatal. A kettős kockázatú témaklaszterek legnagyobb arányban a DE-hez köthetők (33%). Ez utóbbi esetében fontos a témaklaszterek szerint új kutatókat toborozni, és még időben mentorrá fejleszteni őket.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Úgy gondoljuk, hogy a hazai intézmények kutatási stratégiáját a kitettséget is figyelembe véve kell az intézményi vezetésnek megalkotnia, hiszen nem elég a rangsorba bekerülni, bent is kell maradni.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A cikk az Innovációs és Technológiai Minisztérium ÚNKP-21-3-I-NKE-99 kódszámú Új Nemzeti Kiválóság Programjának a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapból finanszírozott szakmai támogatásával készült. A kutatás a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen működő Hálózattudományi Kutatóműhely támogatásával valósult meg.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aboagye, E. – Jensen, I. – Bergström, G. et al. (2021): Investigating the Association between Publication Performance and the Work Environment of University Research Academics: A Systematic Review. Scientometrics, 126, 3283–3301. DOI: 10.1007/s11192-020-03820-y, https://link.springer.com/article/10.1007/s11192-020-03820-y

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Baldwin, R. G. – Blackburn, R. T. (1981): The Academic Career as a Developmental Process: Implications for Higher Education. Journal of Higher Education, 52, 598–614. DOI: 10.2307/1981769

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Brazeau, G. A. – Woodward, J. M. B. (2012): Rethinking Faculty Career Development Strategies. American Journal of Pharmaceutical Education, 76, 6, Art. No. 101. DOI: 10.5688/ajpe766101, https://www.ajpe.org/content/ajpe/76/6/101.full.pdf; 76, 6, 10, Art. No. 185. DOI: 10.5688/ajpe7610185, https://www.ajpe.org/content/ajpe/76/10/185.full.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dino, H. – Yu, S. – Wan, L. et al. (2020): Detecting Leaders and Key Members of Scientific Teams in Co-Authorship Networks. Computers & Electrical Engineering, 85, 106703. DOI: 10.1016/j.compeleceng.2020.106703, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S0045790620305589#!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Felisberti, F. M. – Sear, R. (2014): Postdoctoral Researchers in the UK: A Snapshot at Factors Affecting Their Research Output. PLOS ONE, 9, 4, e93890. DOI: 10.1371/journal.pone.0093890, https://journals.plos.org/plosone/article?id=10.1371/journal.pone.0093890

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

García, J. A. – Rodríguez-Sánchez, R. – Fdez-Valdivia, J. et al. (2012): Mapping Academic Institutions According to Their Journal Publication Profile: Spanish Universities as a Case Study. Journal of the American Society for Information Science and Technology, 63, 11, 2328–2340. DOI: 10.1002/asi.22735, https://arxiv.org/ftp/arxiv/papers/1302/1302.4053.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Győrffy B. – Csuka G. – Herman P. et al. (2020): Is There a Golden Age in Publication Activity?—An Analysis of Age-Related Scholarly Performance across All Scientific Disciplines. Scientometrics, 124, 1081–1097. DOI: 10.1007/s11192-020-03501-w, https://link.springer.com/article/10.1007/s11192-020-03501-w

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hall, D. T. – Chandler, D. E. (2007): Career Learning Cycles and Mentoring. In: Ragins, B. R. – Kram, K. E. (eds.): Handbook of Mentoring at Work: Theory, Research, and Practice. Thousand Oaks, CA: Sage Publications, 471–497. DOI: 10.4135/9781412976619.n19

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hermalin, B. E. (2012): 11. Leadership and Corporate Culture. In: Gibbons, R. – Roberts, J. (eds.): The Handbook of Organizational Economics. Princeton: Princeton University Press, 432–478. DOI: 10.1515/9781400845354-013

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Johnes, J. (2018): University Rankings: What Do They Really Show? Scientometrics, 115, 585–606. DOI: 10.1007/s11192-018-2666-1, https://core.ac.uk/download/pdf/151171459.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

López-Illescas, C. – de Moya-Anegón, F. – Moed, H. F. (2011): A Ranking of Universities Should Account for Differences in Their Disciplinary Specialization. Scientometrics, 88, 563–574. DOI: 10.1007/s11192-011-0398-6, https://www.researchgate.net/publication/220365096_A_ranking_of_universities_should_account_for_differences_in_their_disciplinary_specialization

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Sasvári P. – Bakacsi Gy. – Urbanovics A. (2021): Az egyetemi előmenetel és a publikációs teljesítmény kapcsolata. Magyar Tudomány, 182, 6, 806–822. DOI: 10.1556/2065.182.2021.6.8, https://mersz.hu/hivatkozas/matud202106_f59789/#matud202106_f59789

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Super, D. E. (1980): A Life-Span, Life-Space Approach to Career Development. Journal of Vocational Behavior, 16, 282–298. DOI: 10.1016/0001-8791(80)90056-1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

van der Heijden, E. – Potters, J. – Sefton, M. (2006): Hierarchy and Opportunism in Teams. (Discussion Papers 2006-15) The Centre for Decision Research and Experimental Economics, School of Economics, University of Nottingham. https://hal.archives-ouvertes.fr/hal-00654971/document

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Wuchty, S. – Jones, B. F. – Uzzi, B. (2007): The Increasing Dominance of Teams in Production of Knowledge. Science, 316, 5827, 1036–1039. DOI: 10.1126/science.1136099, https://www.kellogg.northwestern.edu/faculty/jones-ben/htm/Teams.ScienceExpress.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Zeng, A. – Shen, Z. – Zhou, J. et al. (2019): Increasing Trend of Scientists to Switch between Topics. Nature Communications, 10, Art No. 3439. DOI: 10.1038/s41467-019-11401-8, https://www.nature.com/articles/s41467-019-11401-8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

URL1: QS Subject Rankings 2022. https://www.topuniversities.com/subject-rankings/2022 (Letöltés: 2022. 05. 10.)
 
close
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave