Fejfájás

Headache

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tajti János1, Szok Délia2, Vécsei László3

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1az MTA doktora, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2med. habil., egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3az MTA rendes tagja, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

ELKH–SZTE Idegtudományi Kutatócsoport, Szeged

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejfájásbetegségek gyakoriak, az életminőséget jelentősen rontják, az egészségkárosodásban eltöltött életéveket megnövelik, és mindezek alapján jelentős terhet rónak a társadalomra. Kihívást jelentenek a pácienseket ellátó egészségügyi személyzet számára is. Ezt a munkát segítik a szakmai szervezetek, a klasszifikációs és diagnosztikus kritériumok rendszere. Az elsődleges fejfájásbetegségek közül a migrénnel kapcsolatos kiemelkedő nemzetközi és hazai kutatási eredmények kerülnek ismertetésre.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Headache disorders are common, influencing the quality of life, and the years of disability of the patients, and it has high socioeconomic impact. They present a challenge for the health care professionals. The international and national medical societies, and the system of the classification and diagnostic criteria of headache disorders serve the management of the patients. The outstanding results of the migraine research will be discussed in the main text.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: fejfájás, klasszifikáció, migrén, szakmai szervezetek
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: headache, classification, migraine, professional societies
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.1.2
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fejfájás azon tíz leggyakoribb panasz közé tartozik, amely miatt a páciens családorvosát felkeresi. A fejfájások igen változatos klinikai tüneteinek világában a Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society) tett rendet, amikor megalkotta a fejfájásbetegségek csoportosítását és diagnosztikus kritériumait. Ez a strukturált szempontrendszer képezi alapját a modern fejfájás-diagnosztikának és -terápiának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen összefoglalóban bemutatjuk a szakmaspecifikus nemzetközi és hazai szervezetek felépítését, a fejfájásbetegségek világszerte alkalmazott klasszifikációját, valamint fontossága miatt a migrén kórfolyamatának nemzetközi és hazai kutatásainak vonulatait.

Szakmai szervezetek: felépítése, tevékenysége

Nemzetközi szervezetek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első nemzeti fejfájás szervezet Észak-Amerikában született (The American Association for the Study of Headache) 1959-ben, amely évenként szervezi kongresszusait, és 1961-től adja ki a világon az első, fejfájással foglalkozó szakmaspecifikus folyóiratot, Headache címmel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A skandináv országok követték az amerikai példát, és 1968-ban létrehozták a Scandinavian Migraine Societyt, melynek kiadványa lett a Proceedings of the Annual Meetings of the Scandinavian Migraine Society. Az első Skandinávián kívüli fórum, amelyen felmerült, hogy létre kell hozni egy nemzetközi fejfájás szervezetet a 10. Nemzetközi Neurológiai Kongresszus volt Barcelonában 1973-ban. A skandináv fejfájás-specialisták mellé csatlakoztak a fejfájás iránt érdeklődő olasz neurológusok 1976-ban, majd széles nemzetközi részvétellel 1981-ben megalakult a Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society), melynek tudományos folyóirata a Cephalalgia, mely fejfájás témában vezető, magas impaktfaktorú folyóirattá fejlődött. Az Európai Fejfájás Társaság (European Headache Federation) 1992-ben alakult, első kongresszusát Brémában tartotta.

Hazai szervezetek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Magyarországon az első fejfájás szakambulancia a Budapesti (ma Semmelweis) Orvostudományi Egyetem Neurológiai Klinikáján kezdte meg működését 1976-ban, prof. dr. Csanda Endre irányítása mellett dr. Jelencsik Ilona és kollégái közreműködésével. A Magyar Ideg- és Elmeorvosok Társaságán belül 1982-ben alakult meg a Fejfájás Szekció, amelynek feladata volt a hazai fejfájás ambulanciák kiépítésének megszervezése. Emellett évente szakmai konferenciákat rendezett, melyek szakmai állásfoglalásait a Fejfájás című lapban adta közzé. A szekció tagjai magasabb szintre kívánták helyezni munkájukat, ezért 1996-ban megalakult a Magyar Fejfájás Társaság, amely a Nemzetközi Fejfájás Társaság (International Headache Society, IHS) tagja, és annak útmutatása szerint dolgozik. Az évenkénti hazai szakmai kongresszusok továbbképző jellege mellett teret kapnak az alapkutatásban, illetve a klinikumban fejfájással foglalkozó szakemberek munkájuk bemutatására. Ezzel egyidőben megújult a társaság kiadványa, Cephalalgia Hungarica néven, amely a kongresszusi összefoglalók mellett lehetőséget biztosít a szakmai irányelvek megjelentetésére is. A Magyar Fejfájás Társaság 2004-ben létrehozta a Jelencsik Ilona Emlékérmet a kiemelkedő munkát végző kollégák számára, míg 2017-ben megalapította a Prof. Csanda Endre Emléklapot az életmű, munkásság elismerése céljából.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Fejfájás Társaság a MOTESZ (Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége), az International Headache Society és a European Headache Federation tagtársasága.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társaság céljai és tevékenységei közé tartozik: a fejfájásbetegségekkel foglalkozó felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek munkájának támogatása és összefogása. A társaság elsődleges feladata a fejfájásbetegségek hatékony, teljes körű ellátásának, kivizsgálásának, gyógykezelésének szakmai és tudományos eszközökkel történő előmozdítása.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai kutatás és betegellátás színvonalának emelése végett létrejött a Fejfájás Regiszter a szegedi Neurológiai Klinika Fejfájás Ambulanciáján, melynek jelenleg folyamatban van az országos kiterjesztése.

Klasszifikáció

Nemzetközi osztályozás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Nemzetközi Fejfájás Társaság először 1988-ban, majd 2004-ben, ezt követően 2013-ban, és végül 2018-ban publikálta a fejfájásbetegségek klasszifikációs és diagnosztikus kritériumrendszerét (1. táblázat). Ez képezi az alapját a helyes és korszerű diagnózis felállításának, majd a megfelelő, hatékony terápiának, valamint a „jó orvoslás gyakorlatához” (good clinical practice) alapvető egységes nevezéktannak. A kritériumrendszer fontos eleme egy strukturált betegregiszter kialakításának is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A beosztás egy részletes, hierarchikus, a fejfájással kapcsolatos megbetegedések gyűjteménye, melyet elfogadott az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO), sőt 1992-ben a Betegségek Nemzetközi Osztályozás 10. kiadásában is alkalmazta.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszerezés alapján a fejfájások három csoportra bonthatóak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az első főcsoportba tartoznak az elsődleges fejfájások: migrén, tenziós típusú fejfájás és a trigeminális autonóm kefalalgiák. A diagnózis a fejfájás jellege és a kísérő klinikai tünetek alapján állítható fel.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második főcsoportba tartoznak a másodlagos, azaz tüneti fejfájások, amelyek különböző alapbetegségekhez társulnak: a fej és/vagy nyaki trauma vagy vaszkuláris/nem vaszkuláris (például tumoros) elváltozások következtében létrejövő fájdalmak, valamint egyes anyagok, gyógyszerek vagy azok megvonása miatti, vagy infekció, vagy a homeosztázis zavara következtében kialakuló fejfájások. Fejfájás vagy arcfájdalom létrejöhet a koponya, nyak, szemek, fülek, orr, orrmelléküregek, fogak, száj, vagy egyéb arc vagy nyaki képletek elváltozása, valamint pszichiátriai betegségek következtében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A harmadik csoportba a neuropátiák és arcfájdalmak, mint az agyidegek fájdalmas léziói és egyéb arcfájdalmak, valamint az egyéb fejfájások kerültek.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. táblázat. A fejfájásbetegségek nemzetközi csoportosítása (az ICHD–3 alapján)
I. ELSŐDLEGES FEJFÁJÁSOK
 1. Migrén
 2. Tenziós típusú fejfájás
 3. Trigeminális autonóm kefalalgiák
 4. Egyéb primér fejfájásbetegségek
II. MÁSODLAGOS FEJFÁJÁSOK
 5. Fejfájás fej és/vagy nyaki trauma vagy sérülés következtében
 6. Fejfájás kraniális vagy cervikális vaszkuláris elváltozás következtében
 7. Fejfájás nem vaszkuláris intrakraniális elváltozás következtében
 8. Fejfájás vegyületek vagy azok megvonása következtében
 9. Fejfájás infekció következtében
10. Fejfájás a homeosztázis zavara következtében
11. Fejfájás vagy arcfájdalom a koponya, nyak, szemek, fülek, orr, szinuszok, fogak, száj vagy egyéb arc vagy nyaki képletek elváltozása következtében
12. Fejfájás pszichiátriai betegségek következtében
III. NEUROPÁTIÁK & ARCFÁJDALMAK ÉS EGYÉB FEJFÁJÁSOK
13. Az agyidegek fájdalmas léziói és egyéb arcfájdalmak
14. Egyéb fejfájásbetegségek
(ICHD-3: International Classification of Headache Disorders, 3rd edition, https://ichd-3.org/)
 

Hazai osztályozás

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Magyar Fejfájás Társaság szorgalmazza, hogy a mindennapi betegellátás az IHS kritériumai szerint történjen. Ez alapja a nemzetközi tudományos együttműködésnek, a korszerű betegellátásnak, az evidenciákon alapuló terápiás irányelvek kialakításának.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenti célok miatt a Magyar Fejfájás Társaság a kongresszusain külön szekció­kat szervezett a fejfájás iránt elkötelezett kollégák ilyen irányú továbbképzésére, és lépéseket tett, hogy az egyetemi, azon belül a neurológiai oktatás kurrikulumába, valamint a rezidensi és a neurológiai szakképzésbe kerüljön be. Ez jelenti a kapcsot a fejfájásbetegek nemzetközi szintű egységes ellátásához.

Migrén

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A migrén gyakori elsődleges neurovaszkuláris fejfájásbetegség, amely nagy társadalmi-gazdasági teherrel jár. Egészségkárosító hatását tekintve, egy globális felmérés szerint a migrén a második leggyakoribb neurológiai betegség. A migrén életkorhoz illesztett prevalenciája az átlagpopulációban 14,4% (nőkben 18,9%, férfiakban 9,8%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A migrénes fejfájás szakaszai: prodróma, aura (nem minden esetben), a fejfájásroham és posztdróma. Két fő típusa van, az aura nélküli és az aurával járó forma (2. táblázat).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A migrénes prodróma néhány órától több napig tart, jellemző tünetei a nyaki feszességérzés, fáradtságérzés (fatigue), koncentrációgyengeség, ásítozás, sóvárgás, szomjúságérzet, gyakori vizeletürítés, ödémásodás.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A migrénes aurát jellemzik a teljesen reverzibilis, leggyakrabban vizuális, valamint szenzoros, motoros, agytörzsi vagy retinális neurológiai tünetek, ritkán beszédzavar, melyek fokozatosan (5–60 perc alatt) alakulnak ki, és amelyeket fejfájásroham követ.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A migrénes fejfájásroham diagnosztikus kritériumai közé tartozik a visszatérő féloldali, lüktető, erős fejfájás, melyet gyakran kísér hányinger, hányás, hang-, fény- és szagérzékenység (fonofóbia, fotofóbia és ozmofóbia), a gyakori szédülés­érzés, valamint az arcon vagy a hajas fejbőrre lokalizálódó fájdalmas fonákérzés (allodínia). A rutin fizikai aktivitás (úm. lépcsőn járás) a migrénesek állapotát rontja. A migrénes roham 4–72 órán át tart.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A posztdromális szakasz során nem fejfájás tünetek, úgymint fáradtságérzés, álmosságérzés, koncentrációgyengeség jelentkezhetnek egy-két napon át.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gyakoriságát tekintve epizodikus vagy krónikus formát különböztetünk meg. Ha a fejfájásnapok száma meghaladja havonta a tizenöt napot, és ebből nyolc nap migrénes jellegű, és mindez három egymást követő hónapon keresztül fennáll, akkor krónikus migrénről beszélünk. A migrén nemi megoszlására jellegzetes, hogy gyermekkorban a fiú-lány arány 1:1, majd serdülőkor után női dominancia alakul ki 3:1 arányban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. táblázat. A migrénes fejfájás csoportosítása
ICHD-3 kód
Diagnózis
1.
Migrén
1.1.
Migrén aura nélkül
1.2.
Migrén aurával
1.2.1.
Típusos aura migrénes fejfájással
1.2.1.1.
Típusos aura fejfájással
1.2.1.2.
Típusos aura fejfájás nélkül
1.2.2.
Agytörzsi aurával járó migrén
1.2.3.
Hemiplégiás migrén
1.2.3.1.
Familiáris hemiplégiás migrén
1.2.3.1.1.
1-es típusú familiáris hemiplégiás migrén
1.2.3.1.2.
2-es típusú familiáris hemiplégiás migrén
1.2.3.1.3.
3-as típusú familiáris hemiplégiás migrén
1.2.3.1.4.
Familiáris hemiplégiás migrén más génlókusszal
1.2.3.2.
Sporadikus hemiplégiás migrén
1.2.4.
Retinális migrén
1.3.
Krónikus migrén
1.4.
A migrén komplikációi
1.4.1.
Status migrainosus
1.4.2.
Perzisztáló aura, agyi infarktus nélkül
1.4.3.
Migrénes infarktus
1.4.4.
Migrén (aura) kiváltotta epilepsziás roham
1.5.
Lehetséges migrén
1.5.1.
Lehetséges migrén aura nélkül
1.5.2.
Lehetséges migrén aurával
1.6.
Epizodikus szindrómák, melyek rendszerint előjelei a migrénnek
1.6.1.
Rekurrens gasztrointesztinális zavar
1.6.1.1.
Ciklikus hányás
1.6.1.2.
Abdominális migrén
1.6.2.
Benignus paroxizmális vertigó
1.6.3.
Benignus paroxizmális tortikollisz
(ICHD-3: International Classification of Headache Disorders, 3rd edition, https://ichd-3.org/)
 

A migrén patomechanizmusának vizsgálata

 
Történeti áttekintés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az intenzív kutatások ellenére a migrén kórfolyamatának pontos feltárása mind a mai napig kihívást jelent a preklinikai és klinikai területen dolgozó kutatóknak, klinikusoknak. Hosszú időn át két alapvetés feszült egymásnak, a vaszkuláris és a neurogén elmélet. A vaszkuláris elmélet első megfogalmazása Peter Wallwork Latham (1832–1923) munkásságához fűződik (On Nervous or Sick-Headache Its Varieties and Treatment, 1873), aki az erek dilatációjára vezette vissza a migrénes fájdalom okát. Ezzel állt szemben Edvard Liveing (1832–1919) elképzelése (On Megrim, Sick-Headache, and Some Allied Disorders: A Contribution to the Pathology of Nerve-Storms, 1873), aki a túlfokozott idegi elemek működési zavarát feltételezte. A vaszkuláris tanokat nagymértékben táplálták Harold Wolff (1898–1962) eredményei, aki az extrakraniális artériák dilatációját vélte a migrénes fájdalom okának. A modern kori intra- és extrakaniális érkaliber-változásokat szemléltető képalkotó vizsgálatok azonban igazolták, hogy spontán migrénes roham során nem alakul ki az extrakraniális artériák dilatációja és az intrakraniális ereknek is csak igen kisfokú tágulása jön létre. A koponyán belüli fájdalomérzékeny képletek feltérképezése Bronson S. Ray, Harold Wolff, Francis L. McNaughton, Wilder Penfield és Harvey Cushing nevéhez fűződik, akik megfigyeléseikkel igazolták a trigeminalis rendszer alapvető anatómiai és élettani szerepét. A koponyaűrön belül létrejövő neurogén inflammáció (a perivaszkuláris idegvégződésekből neuropeptidek felszabadulása, vazodilatáció, plazma protein extravazáció, masztocita degranuláció, trombocita aggregáció) felismerése azonban a két elméletet összefűzte. Napjainkban neurovaszkuláris komponensűnek tekintjük az alapvető patofiziológiai folyamatot, melyben a trigemino-vaszkuláris rendszer hyperexcitábilitása, valamint perifériás és centrális szenzitizációja játssza a fő szerepet a neuropeptidek modulálása mellett.
 
Nemzetközi kutatások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A migrén patomechanizmusának vezető teóriája a Michael A. Moskowitz által 1979-ben megalkotott trigemino-vaszkuláris rendszerrel kapcsolatos. Az elképzelés vázát az a feltételezés adja, miszerint a Gasser-dúcban elhelyezkedő pszeudounipoláris neuronok perifériás és centrális ágai mintegy funkcionális hidat képeznek a cerebrális dura mater, a durális és a kortikális vaszkulatúra, valamint az agytörzsi másodlagos átkapcsoló nociceptív neuronok között. A rendszer perifériás ágán át történő aktiválódását követően neuropeptidek, elsősorban calcitonin génnel-rokon peptid (CGRP) és hipofízis adenilát-cikláz aktiváló polipeptid (PACAP) szabadulnak fel a perifériás és centrális idegvégződésekből. Ez utóbbiakat az agytörzsben lévő „migréngenerátorok”, azaz a locus coeruleus, a nucleus raphe magnus és a periakveduktális szürkeállomány befolyásolják. Az első kiemelkedő funkcionális vizsgálatot Peter Goadsby és munkatársai végezték, amelynek során megfigyelték, hogy a ganglion trigeminale termokoagulációja (humán mintában) vagy elektromos stimulációja (macskában) megnövekedett CGRP-koncentrációt eredményezett az extrakraniális vénás kiáramlásban. Lars Edvinsson és munkacsoportjának kiemelkedő, napjainkig meghatározó megfigyelése volt, hogy migrénes roham során a véna juguláris externából nyert vérplazmában a CGRP jelentősen megemelkedett mint a trigeminális rendszer izgalmának markere, míg a szimpatikus és paraszimpatikus rendszer neuropeptidjeinek koncentrációja nem változott. A későbbiekben kettősvak vizsgálatokkal igazolták, hogy intravénásan adott CGRP késleltetett, migrénszerű fejfájást váltott ki migrénes betegekben. A cerebrális kortex egyik különleges tulajdonsága a lassan tovaterjedő neuronális és gliális depolarizációs hullám, a „cortical spreading depression” (CSD). A feltételezések szerint a CSD képes aktiválni a trigemino-vaszkuláris rendszert a perifériás ágon keresztül. A felszabaduló CGRP által kiváltott perifériás (cerebrális dura mater, durális vaszkulatóra) szenzitizáció a klinikumban magyarázatát adhatja a fejfájás lüktető jellegének és annak a jelenségnek, hogy a migrénes rosszullét során a fizikai aktivitás a fájdalmat fokozza. A centrális szenzitizáció (agytörzsi másodlagos átkapcsoló nociceptív neuronok, talamusz) tükrözi a migrénes roham során létrejövő kefalikus és extrakefalikus allodínia jelenségét. Modern képalkotó vizsgálatokkal (pozitronemissziós tomográfia, PET és funkcionális mágnesesrezonanciás-képalkotás, fMRI) igazolták migrénes betegekben a poszterolaterális hipotalamusz régió aktivitását, mely kapcsolatba hozható a prodromális tünetek kialakulásával. Továbbá, a rohamban kifejezetten megnövekedett hipotalamuszaktivitást mutattak, mely a hipotalamusz és a ponsz kapcsolatát is felvetette az interiktális hipotalamusz és nukleusz kaudális trigeminális kapcsolat mellett. Sikerült meghatározni migrénes roham során a hányinger, hányás anatómiai struktúráinak aktivitását mint a rostralis-dorsalis medulla (nucleus tractus solitarii-NTS, nervus vagus dorsalis motoros magcsoportja, nucleus ambiguus). A nervus vagus dorsalis motoros magja irányítja az özofageális sphincter és a gyomorfundus relaxációját a hányást megelőzően. A PAG (periaqueductal gray matter, periakveduktális szürkeállomány) szabályozza a nucleus ambiguus működését. A nucleus ambiguus a hányás során a légzési funkciókat szabályozza. Az NTS afferens és efferens szintű kapcsolatban áll a hipotalamusszal (paraventrikuláris magcsoport). A hipotalamusz (paraventrikuláris és dorzomediális magcsoport) szabályozza az area posztrema működését. A prodrómában elkezdődő, majd a fejfájás szakaszában egyre erősödő hányinger kialakulásának hátterében feltételeznek egy funkcionális kapcsolatot az NTS és a trigemino-vaszkuláris rendszer között. A migrénes betegek 45%-a a fájdalommentes szakaszban is fény­érzékenységről számol be, míg roham alatt a páciensek 90%-a panaszolja ezt. Vizsgálatok szerint a migrénesekben az occipitális kortexben fényinger hatására az aktivizált terület nagysága jobban nőtt, mint a kontrollszemélyekben. Aurával járó migrénben az elsődleges látókéregben és a corpus geniculatum lateralé-ban nagyobb mértékű az aktivitás, mint az aura nélküli migrénesekben. A migrénes roham során a betegek 25–43%-a szagérzékenységről számol be. A páciensek fele panaszolja, hogy egyes szagingerek (például: cigaretta, parfüm) rohamot képesek provokálni. Spontán migrénes, nem kezelt roham során a kezdetektől hat órán belül alkalmazott szaginger (rózsaillat), fMRI-vizsgálattal az amigdalában, az inzulában és a ponsz (híd) rostrális régiójában aktivitást mutatott. A rosztrális ponsz aktivitás („migréngenerátor”) felvetette az aktivált olfaktoros és a trigemino-vaszkuláris rendszer kapcsolatát.
 
Hazai kutatások
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai migrénkutatások elsősorban a trigemino-vaszkuláris rendszer elmélete köré csoportosultak, melyeket részben állatkísérletekkel, részben humán mintákon (posztmortem szövetek, emberi testnedvek) és képalkotó vizsgálatokkal végeztek. Ezen vizsgálatok Magyarországon és vezető európai intézetekkel kooperációban történtek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A humán trigeminális ganglion morfológiai vizsgálatai meghatározták a neuropeptidek és receptoraik megoszlását mind a neuronokban, mind a szatellita gliasejtekben. Ezen vizsgálatok később strukturális alapjait jelentették a jelenlegi modern migrénterápiának (kis molekulasúlyú CGRP-receptor antagonisták-gepántok, valamint humán és teljesen humanizált, a vér-agy gáton át nem jutó CGRP-re ható monoklonális ellenanyagok) (Tajti et al., 1999). Bizonyították, hogy patkányban a fremanezumab csökkentette a durális CGRP-felszabadulást és a meningeális vérátáramlást. Sor került továbbá a migréngenerátorokban a neuropeptidek megoszlásának feltérképezésére is (Tajti et al., 2001). Klinikai vizsgálatok bizonyították, hogy a sumatriptan kiváltotta migrénes fájdalom mérséklődésével párhuzamosan csökkent a vérplazmában a CGRP koncentrációja (Juhász et al., 2005). A humán kraniocervikális ganglionok finom lokalizációs vizsgálatai során felmerült a szenzoros rendszer dominanciája a paraszimpatikus ganglionokon (Csáti et al., 2012). Érdekes megfigyelés volt, hogy egy másik neuropeptid, a nociceptin plazmakoncentrációja az aura nélküli migrénes betegekben fájdalommentes periódusban alacsonyabb volt, mint a kontrollszemélyekben (Ertsey et al., 2005). A trigemino-vaszkuláris rendszer vaszkuláris ágának preklinikai vizsgálata azt mutatta, hogy az endotelinnek szerepe lehet az értónus szabályozásában mind kisrágcsálókban, mind humán agyi erekben (Szok et al., 2001).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A triptofán metabolikus terméke a kinurénsav, mely egyike az igen ritka endogén N-metil-D-aszpartát (NMDA) receptor antagonistáknak. Számos preklinikai vizsgálat igazolta a kinureninrendszer szerepét a trigeminális rendszer szenzitizációjában (Vécsei et al., 2013; Knyihár-Csillik et al., 2004). A trigeminális perifériás durális beidegzésének kémiai stimulációja inflammációt eredményez a trigemino-vaszkuláris rendszerben, mely befolyásolható kinureninanalógokkal (Lukács et al., 2016). A későbbiekben humán vizsgálatok megerősítették a kinureninrendszer jelentőségét a migrén patomechanizmusában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kisrágcsálókban a trigemino-vaszkuláris rendszer kémiai és elektromos stimulációja igazolta a PACAP szerepét mint a CGRP mellett a másik migrénspecifikus peptidét. Ezen gondolatkörben kerültek vizsgálatra fejfájásrohamban és rohammentes periódusban migrénes betegek kubitális vénás plazmamintái, melyek azt igazolták, hogy az iktális szakaszban a PACAP szintje a CGRP-hez hasonlóan megnövekszik (Tuka et al., 2013; Vécsei et al., 2014). A Nature Reviews Neurology ezt a megfigyelést mint ebben a témában kiemelkedő tudományos eredményt ajánlotta az olvasói figyelembe. Állatkísérletes vizsgálat igazolta, hogy a kinureninrendszer képes befolyásolni a PACAP aktivitását a trigemino-vaszkuláris rendszerben stimulált körülmények között (Körtési et al., 2018). Humán modern képalkotó vizsgálatokkal felvetették a neurokémiai és képalkotó markerek közötti kapcsolatot a PACAP viszonyában (Veréb et al., 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A migrén serdülőkor utáni női dominancia eltolódásának lehetséges magyarázatául szolgálhat az ösztrogén moduláló szerepe a nukleusz kaudális trigeminálisban kisrágcsálókban (Párdutz et al., 2007). Validálásra került a mindennapi klinikai gyakorlatot nagymértékben segítő, a migrénes betegek életminőségét felmérő fejfájás-specifikus kérdőív (Manhalter et al., 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Agyi fehérállományi mikrostrukturális változásokat sikerült kimutatni aura nélküli és aurás migrénes páciensekben (Szabó et al., 2012; Faragó et al., 2019). A migrénhez kapcsolt agyi fehérállományi mágneses rezonanciás (MR) hiperintenzitások hosszú távú követése progressziót mutatott (Erdélyi-Bótor et al., 2015). Nemi különbségeket észleltek az agytörzsi PAG-konnektivitásban migrénes páciensekben (Gecse et al., 2021). A migrénes betegek vérelemeinek metabolikus és transzkripciós analízise új lehetőséget tárt fel a migrén patomechanizmusának pontosabb megismeréséhez (Aczél et al., 2021).
 

Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szakmaspecifikus szervezetek globálisan és regionális szinten is kidolgozták a fejfájás kórképek oki feltárásában és a betegek terápiájában közreműködő kutatók és klinikusok együtt gondolkodásának szabályozását, ez hazánkban Magyar Fejfájás Társaság néven 1996 óta működik. A fejfájásbetegségben szenvedő páciensek bizonyítékokon alapuló ellátásához alapvetően szükséges a klasszifikáció és a diagnosztikus kritériumok ismerete és megfelelő alkalmazása. A Nemzetközi Fejfájás Társaság kidolgozta és több ízben revideálta a modern kori követelményeknek megfelelően. A Magyar Fejfájás Társaság koordinálja a fejfájás centrumokban folyó gyógyító munkát a nemzetközi szakmai irányelvek alapján. A számos fejfájásforma közül az elsődleges csoportba tartozó migrén, az előfordulási gyakorisága, a társadalmi-gazdasági körülményeket befolyásoló és a betegek életminőségét megszabó jellegzetességei miatt került kiemelésre. Annak ellenére, hogy a kóroki folyamatok nem teljes mértékben tisztázottak, az elmúlt negyven évben vezető hipotézis volt a trigemino-vaszkuláris rendszer, amelynek meghatározó szerepére számos preklinikai és klinikai bizonyíték született. Az elvégzett munka eredményességét tükrözi, hogy a Lundbeck Foundation 2021-ben a Brain Prize-t vezető migrénkutatóknak ítélte (Lars Edvinsson, Michael Moskowitz, Jes Olesen és Peter Goadsby). A hazai kutatások ezen gondolat köré csoportosultak, és számos önálló és együttműködésen alapuló eredmény született. A jövőbeni feladataink közé tartozik a fejfájás-specifikus szakmai regiszter mellett a betegszervezet létrehozása és az újonnan kifejlesztett hatékony terápiás lehetőségek mindennapi alkalmazása. Fontos cél a genetikai háttér teljes körű feltárása, és a könnyen elérhető és jól prediktáló biomarkerek (genetikai, biokémiai és képalkotó) meghatározása. Ezek együttesen szolgálják az egyénre szabott orvoslás alapjait.
 

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aczél T. – Körtési T. – Kun J. et al. (2021): Identification of Disease- and Headache-Specific Mediators and Pathways in Migraine Using Blood Transcriptomic and Metabolomic Analysis. The Journal of Headache and Pain, 22, 1, 117. DOI: 10.1186/s10194-021-01285-9, https://thejournalofheadacheandpain.biomedcentral.com/counter/pdf/10.1186/s10194-021-01285-9.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Csáti A. – Tajti J. – Tuka B. et al. (2012): Calcitonin Gene-Related Peptide and Its Receptor Components in the Human Sphenopalatine Ganglion – Interaction with the Sensory System. Brain Research, 1435, 29–39. DOI: 10.1016/j.brainres.2011.11.058, https://tinyurl.com/4x28f637

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erdélyi-Bótor S. – Aradi M. – Kamson, D. O. et al. (2015): Changes of Migraine-Related White Matter Hyperintensities after 3 Years: A Longitudinal MRI Study. Headache, 55, 55–70. DOI: 10.1111/head.12459, http://real.mtak.hu/22530/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ertsey C. – Hantos M. – Bozsik G. et al. (2005): Plasma Nociceptin Levels Are Reduced in Mi­graine without Aura. Cephalalgia, 25, 261–266. DOI: 10.1111/j.1468-2982.2004.00849.x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Faragó P. – Tóth E. – Kocsis K. et al. (2019): Altered Resting State Functional Activity and Microstructure of the White Matter in Migraine with Aura. Frontiers in Neurology, 10, 1039. DOI: 10.3389/fneur.2019.01039, https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/17937/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gecse K. – Baksa D. – Dobos D. et al. (2021): Sex Differences of Periaqueductal Grey Matter Functional Connectivity in Migraine. Frontiers in Pain Research (Lausanne), 2, 767162. DOI: 10.3389/fpain.2021.767162, https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fpain.2021.767162/full

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Juhász G. – Zsombok T. – Jakab B. et al. (2005): Sumatriptan Causes Parallel Decrease in Plasma Calcitonin Gene-Related Peptide (CGRP) Concentration and Migraine Headache during Nitroglycerin Induced Migraine Attack. Cephalalgia, 25, 3, 179–183. DOI: 10.1111/j.1468-2982.2005.00836.x, http://real.mtak.hu/78049/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Knyihár-Csillik E. – Chadaide, Z. – Okuno, E. et al. (2004): Kynurenine Aminotransferase in the Supratentorial Dura Mater of the Rat: Effect of Stimulation of the Trigeminal Ganglion. Experimental Neurology, 186, 242–247. DOI: 10.1016/j.expneurol.2003.12.001, https://tinyurl.com/5jkvvwn4

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Körtési T. – Tuka B. – Tajti J. et al. (2018): Kynurenic Acid Inhibits the Electrical Stimulation Induced Elevated Pituitary Adenylate Cyclase-Activating Polypeptide Expression in the TNC. Frontiers in Neurology, 8, 745. DOI: 10.3389/fneur.2017.00745, https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/13686/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Lukács M. – Warfvinge, K. – Kruse, L. S. et al. (2016): Kyna Analogue SZR72 Modifies CFA-Induced Dural Inflammation-Regarding Expression of pERK1/2 and IL-1β in the Rat Trigeminal Ganglion. The Journal of Headache Pain, 17, 1, 64. DOI: 10.1186/s10194-016-0654-5, https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4932003/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manhalter N. – Bozsik G. – Palásti A. et al. (2012): The Validation of a New Comprehensive Headache-Specific Quality of Life Questionnaire. Cephalalgia, 32, 668–682. DOI: 10.1177/0333102412447702, https://repo.lib.semmelweis.hu/handle/123456789/956

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Párdutz A. – Hoyk Z. – Varga H. et al. (2007): Oestrogen-Modulated Increase of Calmodulin-Dependent Protein Kinase II (CamKII) in Rat Spinal Trigeminal Nucleus after Systemic Nitroglycerin. Cephalalgia, 27, 46–53. DOI: 10.1111/j.1468-2982.2006.01244.x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szabó N. – Kincses Z. T. – Párdutz Á. et al. (2012): White Matter Microstructural Alterations in Migraine: A Diffusion-Weighted MRI Study. Pain, 153, 651–656. DOI: 10.1016/j.pain.2011.11.029, https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/8632/

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Szok D. – Hansen-Schwartz, J. – Edvinsson, L. (2001): In Depth Pharmacological Characterization of Endothelin B Receptors in the Rat Middle Cerebral Artery. Neuroscience Letters, 314, 69–72. DOI: 10.1016/s0304-3940(01)02293-5

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tajti J. – Uddman R. – Möller S. et al. (1999): Messenger Molecules and Receptor mRNA in the Human Trigeminal Ganglion. Journal of the Autonomic Nervous System, 28, 76, 176–183. DOI: 10.1016/s0165-1838(99)00024-7

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tajti J. – Uddman, R. – Edvinsson, L. (2001): Neuropeptide Localization in the “Migraine Generator” Region of the Human Brainstem. Cephalalgia, 21, 96–101. DOI: 10.1046/j.1468-2982.2001.00140.x

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Tuka B. – Helyes Zs. – Markovics A. et al. (2013): Alterations in PACAP-38-like Immunoreactivity in the Plasma during Ictal and Interictal Periods of Migraine Patients. Cephalalgia, 33, 1085–1095. DOI: 10.1177/0333102413483931, https://publicatio.bibl.u-szeged.hu/4027/1/Tuka_postprint.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vécsei L. – Szalárdy L. – Fülöp F. et al. (2013): Kynurenines in the CNS: Recent Advances and New Questions. Nature Reviews Drug Discovery, 12, 1, 64–82. DOI: 10.1038/nrd3793, https://www.nature.com/articles/nrd3793

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Vécsei L. – Tuka B. – Tajti J. (2014): Role of PACAP in Migraine Headaches. Brain, 137, Pt 3, 650–651. DOI: 10.1093/brain/awu014, https://core.ac.uk/download/35346438.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Veréb D. – Szabó N. – Tuka B. et al. (2018): Correlation of Neurochemical and Imaging Markers in Migraine: PACAP38 and DTI Measures. Neurology, 91, 12, e1166–e1174. DOI: 10.1212/WNL.0000000000006201
 
 
close
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave