Múzeumok a fenntarthatóság keresztmetszetében

Museums in the Intersection of Sustainability

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fehér Zsuzsanna

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

PhD-hallgató, Budapesti Corvinus Egyetem, Budapest

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 
Összefoglalás
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A múzeumok egyedülálló szerepet töltenek be a kulturális fenntarthatóságban azáltal, hogy megőrzik közösségeik örökségét, valamint biztosítják a kulturális tőke felhalmozódását és át­adását a jelenlegi generációktól a jövő generációk számára. Kérdés, hogy hogyan kell megváltozniuk a múzeumoknak a 21. században, hogy az új kihívásoknak megfelelve fenntarthatóvá váljanak, és katalizátor szerepet tölthessenek be az emberiség kultúrájának előmozdításában. Kutatásunk célja, hogy megismerjük, milyen véleménypreferenciák mentén gondolkodnak a magyar múzeumi vezetők a fenntarthatóságról, miben van hasonlóság, és miben van különbség a véleményükben. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy nem egységes a fenntarthatósági dimenziók fontossága a magyar múzeumi vezetők körében, három egymástól jól elkülöníthető véleménycsoportot tudtunk beazonosítani: kiállítás-központú innovátor, gyűjteményközpontú stratéga és edukációra alapozó vezető.
 
Abstract
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Museums play a unique role in cultural sustainability by preserving the heritage of their communities and allowing cultural capital to be accumulated and passed on from current generations to future generations. In the course of their development, museums have acquired a wealth of knowledge through continuous and in-depth research. The question is how should museums change in the 21st century to meet new challenges and become sustainable and play a catalytic role in advancing human culture? The aim of our research is to find out what opinion preferences Hungarian museum leaders have on sustainability, what are the similarities and differences in their views. The research results show that the dimensions of sustainability are not uniform for Hungarian museum managers, and three distinct groups of perceptions could be identified: exhibiton-centred innovator, collection-centred strategist and education-based manager.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kulcsszavak: kulturális fenntarthatóság, múzeumok, menedzsment, Q-módszer
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Keywords: cultural sustainability, museums, management, Q method
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

DOI: 10.1556/2065.184.2023.1.8
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

 

Bevezetés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntarthatóságról folytatott széles körű társadalmi diskurzusban a legfontosabb értelmezési modellek a környezeti, társadalmi és gazdasági szempontokat tekintették alapvető dimenziónak, és a hangsúly ennek a három pillérnek a kiegyensúlyozására irányult, miközben a kultúrát a tágabb „társadalmi” pillér részének tekintették. Az utóbbi időben egyre több elméleti és empirikus kutatás támasztja alá a kultúra szerepének fontosságát, és a fenntarthatóság elméleti keretrendszerének „triple bottom line” megközelítési paradigmáját kibővítik a kultúrával mint negyedik dimenzióval (Pop–Borza, 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A múzeumok mint a kulturális értékek őrzői, más intézményekhez hasonlóan szintén megtapasztalták, hogy strukturális és adminisztratív átalakításokra van szükség ahhoz, hogy biztosítsák túlélésüket és fenntarthatóságukat egy olyan jövőbeli forgatókönyvben, amely folyamatosan változásoknak van kitéve. Minden intézményt, amely a jövőben fenn akar maradni, annak alapján kell megítélni, hogy milyen megkülönböztető képességgel rendelkezik ahhoz, hogy értéket nyújtson a társadalom számára, oly módon, hogy az intézményi erősségekre épít és érzékeli az egyedi közösségi igényeket.

Mit jelent a fenntarthatóság a muzeológiában?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fenntarthatóság olyan értékrend elfogadására ösztönöz, ami lehetővé teszi a múzeumi szakemberek számára, hogy ugyanazokat a tevékenységeket végezzék, csak más perspektívából. Ezért a múzeumok új partnerségek kialakítására törekednek, új vállalkozási modelleket tesztelnek, igyekeznek lépést tartani a jelenlegi trendekkel és gyakorlatokkal, miközben folyamatosan felülvizsgálják a hagyományos hiedelmeket.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Joost Dessein és szerzőtársai (2015) három lehetséges modell mentén vázolják fel, hogy a kultúra hogyan helyezkedik el a fenntarthatóság keretrendszerében, és milyen szerepet tölt be az egyes helyzetekben (lásd az 1. ábrát, amelyen a sötétebb árnyalatú körök a kultúrát jelölik).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kultúra a fenntarthatóságban modellben (1. modell) a kultúra független, autonóm szerepet kap, és a fenntarthatóság negyedik dimenziójává válik. Ez a megközelítés a kulturális fenntarthatóságot az ökológiai, társadalmi és gazdasági fenntarthatósággal párhuzamosan vizsgálja, és a fenntarthatóság egymással összefüggő dimenzióinak tekinti. A kultúra a fenntarthatóságért keretrendszerben (2. modell) a kultúra közvetítő szerepet kap a gazdasági, társadalmi és ökológiai fenntarthatóság elérésében. A 3. modell, a kultúra mint fenntarthatóság, a kultúrát nem csupán eszköznek, hanem a fenntarthatóság céljainak eléréséhez szükséges alapnak tekinti. Ebben a megközelítésben a kultúra magába foglalja a fenntarthatóság minden más dimenzióját, és a fenntarthatóság átfogó szempontjává vagy paradigmájává válik.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. ábra. Kultúra a fenntarthatóság keretrendszerében(Dessein et al., 2015, 29. alapján)
(Dessein et al., 2015, 29. alapján)
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A múzeumok esetében jelen tanulmányban az 1. modell mentén való vizsgálatot tartjuk indokoltnak, vagyis a kultúra a fenntarthatóságban keretrendszert, mivel a múzeumoknak mint kulturális intézményeknek egyszerre kell figyelembe venniük a gazdasági, társadalmi, természeti és kulturális környezetüket ahhoz, hogy fenntarthatóvá váljanak.

A múzeumok fenntarthatósága a négy pillér mentén

Környezeti pillér

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A környezettudatos működés a múzeumokat is komoly kihívások elé állítja. Az épületek üzemeltetése, a gyűjtemények energiatakarékos állagmegóvása, valamint a műtárgyak utaztatásának környezetre gyakorolt negatív hatása a múzeumokat is arra késztetik, hogy új stratégiákat dolgozzanak ki. Kutatások igazolják, hogy a múzeumok közelebb hozhatják a közönséget a környezetvédelem témaköréhez a kiállításaikon és környezettudatos működésük példáján keresztül (Molina–Torres, 2021). A jövő nagy áttörést hozhat a korszerűtlen, nagy energiafelhasználású múzeumépületek kizöldítésére, amire egyre több nemzetközi, folyamatban lévő vagy már megvalósult példát ismerünk: Alvar Aalto Múzeum, Helsinki; MAXXI, Róma (Aleksandrov, 2021).

Társadalmi pillér

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elmúlt években kiemelt fontosságú lett a kulturális intézmények számára a közösségek elérése, ami nemcsak az ismeretátadás szempontjából jelentős, hanem a kulturális tudatosság és a fejlődés eszköze is, olyan helyszínek, amelyek biztosítják a kultúrák és a generációk közötti átjárás lehetőségét, ahol kulturális tartalmakat találhatunk és hozhatunk létre (Llamazares de Prado, 2021). Ugyanakkor, a múzeumok edukációs szerepe is nélkülözhetetlen, hogy érzelmileg és intellektuálisan is hatást gyakoroljanak a társadalomra (Azmat et al., 2018).

Gazdasági pillér

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A múzeumok egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy ne csak kulturális és társadalmi, hanem gazdasági céljaikat is elérjék. A múzeumok esélye a fejlődésre az erőforrásaik hatékony felhasználása mellett a szolgáltatások minőségének javítása (Coman–Pop, 2012). Az innováció további fontos dimenziója a múzeumok gazdasági fenntarthatóságának. Kutatások támasztják alá, hogy az innováció jelentős és pozitív hatást gyakorol a múzeumok gazdasági és társadalmi teljesítményére (Camarero–Garrido, 2008).

Kulturális pillér

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A múzeumok környezetében felhalmozódott műveltség, szakmai tudás segíthet a jelen nagy kérdéseinek megválaszolásában. Az értékőrzés feladatának sikeres ellátása modellértékű lehet más területek számára is. A fenntartható gyűjteményezés az egyik alapfeladata a múzeumoknak, amely érinti a gyűjtési kör átgondolt koncepcióját, valamint a műtárgyvédelem folyamatos fejlesztését (Merriman, 2008). A tudományos konferenciákon egyre gyakrabban hangzik el, hogy a múzeumok nagy gyűjtési korszaka véget ért. A múzeumok tárolják és óvják a tárgyakat, és inkább a használatukra fognak koncentrálni, nem pedig a további felhalmozásra (Fehér–Ásványi, 2022).

Az empirikus kutatás módszertana

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Q-módszer egy olyan kvalitatív, de statisztikai megközelítésen alapuló eljárás, amely lehetőséget teremt az összetett társadalmi kérdésekkel kapcsolatos személyes vélemények megismerésére és a véleménykülönbségek feltárására. A módszert kis elemszámú (10–50 fő között) mintáknál alkalmazzák. Kutatásunkban tizenöt magyar múzeumi szakember véleménypreferenciáit vizsgáltuk a fenntarthatóság négy pillére mentén. A Q-mintánk összesen harmincnyolc állítást tartalmazott, amelyet a szakirodalomra és korábbi kutatásainkra alapozva fogalmaztunk meg. A résztvevőket arra kértük, hogy először három csoportba rendezzék az állításokat annak alapján, hogy egyetértenek, nem értenek egyet, vagy bizonytalanok/semlegesek. Miután az állításokat csoportosították, el kellett helyezniük a Q-minta rácshálón az egyes értékek mentén –3 és +3 között, melyből kialakult az egyéni rendezési minta, amelyet össze tudtunk hasonlítani a többi résztvevő rendezési mintázatával.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az adatok feldolgozásához PQMethod 2.35 szoftvert alkalmaztunk. Az egyéni preferencia-sorrendek alapján a módszer nyolc faktort hozott létre, melyből a Varimax-rotálás után három faktort hagytunk meg. A faktorelemzést követően a résztvevők faktorsúlyából előállíthatjuk az egyes véleménycsoportokra legjellemzőbb Q-rendezést, és az állítások szintjén elemezni lehet, hogy melyek azok az állítások, amelyeket minden csoportban megközelítőleg azonosan értékeltek: „konszenzusállítások”, és melyek azok, amelyek határozottan megkülönböztetik az egyes csoportokat: „vitás állítások”.

Eredmények

A véleménycsoportok jellemzése

 
1. faktor: Kiállítás-központú innovátor
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. faktorba hét résztvevő véleménye került, ez a legnagyobb elemszámú csoport. Az általuk leginkább preferált állítások a gazdasági, kulturális és társadalmi dimenzióhoz tartoznak. A faktor tagjai között a legnagyobb egyetértés abban van, hogy a fenntartható múzeum az innováción, a múzeumi szolgáltatások folyamatos fejlesztésén és az új technológiai megoldások adaptációján alapul. A gazdaságilag stabil szolgáltató múzeumhoz azonban már véleményük szerint új működési modellre is szükség lehet. A csoport a gazdasági dimenzió fontossága után azokat az állításokat részesítette előnyben, amelyek a kulturális dimenziót erősítik, és arra utalnak, hogy a múzeum időről időre újragondolhatja a gyűjteményezési politikáját, kiállítási programjába pedig hosszan nyitva tartó kiállításokat is beiktathat. Fontos számukra a nemzetközi elismerés, miközben abban bizonytalanok, hogy a múzeumok tudományos munkájának fontossága hogyan fordítható le a társadalom számára. A csoport a kulturális dimenzió mellett még a látogatókat érintő társadalmi vonatkozású állításokat preferálta. Egyetértenek abban, hogy a múzeumok tevékenységében a hangsúly a gyűjteményről fokozatosan a gyűjteménnyel való kapcsolatra helyeződik át, ami azt jelenti, hogy a jövőben fenntartható múzeum az lehet, amelyiknek sikere inkább a látogatókhoz fűződő kapcsolatok fejlesztésén, mintsem műtárgyak birtoklásán alapul. A környezeti pillért éríntő állítások nem kerültek be a kiemelt preferenciáik közé. Mivel a faktor tagjai az innovációt, a szolgáltatások folyamatos fejlesztését és a látogatók kiállításokon keresztüli megszólítását emelték ki, ezért a csoport a kiállítás-központú innovátor elnevezést kapta.
 
2. faktor: Gyűjteményközpontú stratéga
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A második faktort három múzeumi vezető alkotja. Véleménypreferenciáik mind a négy fenntarthatósági pillért érintik, a dimenziók preferenciasorrendje: kulturális, társadalmi, környezeti és gazdasági. A kulturális dimenzió mentén a csoport tagjai teljesen egyetértettek abban, hogy a múzeumok gyűjteményének folyamatos és határozatlan időre történő bővítése lehetséges. A gyűjteményt érintően a tagok között konszenzus van abban is, hogy a környezettudatos működés érdekében el lehet térni a műtárgymegőrzés nemzetközi követelményeitől, és azokat a helyi adottságokhoz kell igazítani, valamint a múzeum gyűjteményezési politikáját is meg lehet változtatni. A társadalmi dimenzió mentén legfontosabbnak azt tartják, hogy a múzeum ne féljen a tabutémáktól, valamint a múzeumnak ki kell lépnie a falai mögül ahhoz, hogy a látogatókkal szorosabb kapcsolatot alakítson ki, és hisznek abban, hogy a múzeum tudományos munkájának fontossága lefordítható a társadalom számára. A környezeti kérdésekben a múzeum szemléletformáló szerepét emelték ki, szerintünk valamennyi múzeum tehet azért, hogy a közönséget érzékenyítse a környezetvédelmi témákhoz, és nem értenek egyet azzal, hogy ezek a kérdések kevésbé fontosak a múzeumok számára. A gazdasági dimenzió vonatkozásában úgy gondolják, hogy a múzeumok nem képesek támogatók nélkül működni, folyamatosan fejleszteniük kell szolgáltatásaikat, és lépést kell tartaniuk a technológiai fejlődéssel. Szerintük a múzeumok nem rendelkeznek gyakorlati tudással a fenntarthatóságról, és ki kell dolgozniuk a fenntarthatósági stratégiájukat.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A faktor tagjai a múzeum gyűjteményezési funkcióját emelték ki, és mivel fontosnak tartották a stratégiai megalapozottságot, ezért őket gyűjteményközpontú stratégának neveztük el.
 
3. faktor: Edukációra alapozó vezető
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 3-as faktorba tartozó öt szakértő véleménye által leginkább preferált állítások a fenntarthatóság társadalmi, környezeti és gazdasági dimenziójához kapcsolódnak, és bár fontosnak tartják, de a negyedik helyen szerepel a kulturális dimenzió. A faktor tagjainak preferencia-sorrendjében a fenntarthatóság társadalmi dimenzióját érintő oktatási funkció szerepel szignifikánsan az első helyen, azonban abban is egyetértenek, hogy a múzeumoknak az oktatás mellett a szórakoztatás is a feladatuk. A környezeti dimenzió mentén fontosnak tartják, hogy a múzeumok kiállításaikon keresztül közelebb hozhatják a közönséget a környezetvédelem témaköréhez, és ebben nemcsak a természettudományi múzeumok vállalhatnak szerepet. A múzeumok nemzetközi és hazai szakmai szervezetei egyre inkább arra ösztönzik a múzeumokat, hogy minden lehetséges módon álljanak ki a környezetvédelem mellett, működésükben mutassanak jó példát, és kiállításaikon foglalkozzanak azokkal a kérdésekkel, amelyek a klímaválsághoz vezettek. A kialakult helyzet összetett társadalmi probléma, így a környezeti kérdések megoldásához számos társadalmi konfliktus feloldásán keresztül vezet az út, ezért fontos, hogy a faktor tagjai egyetértenek abban is, hogy a múzeumoknak nem szabad félniük a tabutémáktól. A gazdasági dimenzió mentén azokat az állításokat preferálták, amelyek a múzeumi szolgáltatások folyamatos fejlesztésének és az innovációnak a szükségességét hangsúlyozzák, és szerintük a múzeumok gazdasági fenntarthatósága nem a látogatószámtól függ. A kulturális dimenziót érintő kérdések közül egyetértenek abban, hogy az intézmény gyűjteményezési politikája megváltoztatható, és szerintük a múzeum presztízsét nem a gyűjteménye határozza meg. A faktornak az edukációra alapozó vezető elnevezést adtuk, mivel legfontosabb preferenciáik között a múzeum oktatási és szemléletformáló funkciója szerepelt.

A véleménycsoportok közötti különbségek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A faktorok közötti különbségek rámutatnak arra, hogy melyek azok a pontok, amelyekben a legélesebben elkülönülnek egymástól a véleménycsoportok. Az 1. és 2. faktor közötti különbség leginkább abban nyilvánul meg, hogy az 1. faktor a látogatókat, a második pedig a gyűjteményt helyezi a fenntartható múzeum fókuszába. A kiállítás-központú innovátori megközelítés közelebb áll a szolgáltató múzeumi modellhez, amelyben a szakmai szempontok mellett megjelennek a gazdasági megfontolások is. A gyűjteményközpontú megközelítés a múzeumok alapfeladatára, a gyűjtésre, megőrzésre és kutatásra helyezi a hangsúlyt, és közben a környezettudatos működést is fontosnak tartja.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 1. és 3. faktor tagjai is sok mindennel kapcsolatban teljesen másképpen gondolkodnak. Az 1. faktor sokkal inkább a múzeumlátogatókra építi a fenntartható múzeumi koncepciót, fontos számukra a látogatószám, azon az állásponton vannak, hogy a múzeumok a kiállításaikból élnek, és a gazdasági fenntarthatóságukhoz új működési modellre is szükség van. A 3. faktor tagjai viszont a múzeumok oktatási funkcióját és hosszú távú társadalmi céljait hangsúlyozzák, és kiemelik a múzeumok társadalomformáló szerepét például olyan fontos kérdésben, mint a környezettudatosság.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2. és 3. faktor összehasonlításánál megfigyelhetjük, hogy a gyűjteményre fókuszáló faktor tagjai úgy gondolják, hogy a múzeum presztízsét a gyűjteménye határozza meg, és hajlanak arra, hogy elfogadják, hogy a múzeumok gazdasági fenntarthatósága a látogatószámtól függ, ezekkel az állításokkal viszont az oktatási funkciót hangsúlyozó csoport egyáltalán nem ért egyet. Szerintük az a múzeum lesz sikeres és fenntartható, amelyik a látogatóival közvetlenebb kapcsolatot tud kialakítani, és ez nem mennyiségi, hanem minőségi mutatók mentén mérhető.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. ábra. A faktorok közötti különbségek (a szerző saját szerkesztése)

A véleménycsoportok közötti hasonlóságok

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A konszenzusállítások azok, amelyekre vonatkozóan az egyes véleménycsoportok attitűdje hasonló, azaz a csoportok egyformán egyetértettek, vagy nem értettek egyet az állítással, vagy hasonló módon közömbösek voltak iránta. Az eredmények alapján körvonalazódott, hogy a múzeumi vezetők azon az állásponton vannak, hogy az egyik legfontosabb előttük álló feladat a múzeumok fenntarthatósági stratégiájának kidolgozása. A gazdasági pillér mentén teljes egyetértés van abban, hogy folyamatosan fejleszteniük kell szolgáltatásaikat, és lépést kell tartaniuk a technológiai kihívásokkal. A környezeti dimenziót érintő állítások közül valamennyi faktor azon a véleményen van, hogy a környezeti kérdések a múzeumok számára is fontosak, de abban, hogy ez hogyan érinti a működésüket, a gyűjtemény megóvását, a műtárgyak utaztatását, már nincs konszenzus közöttük. Valamennyi faktor egyetértett abban, hogy a fenntartható múzeum számára a látogatók elérése az egyik központi társadalmi dimenziót érintő kérdés. Egyaránt fontos számukra, hogy a múzeum terein kívül is elérjék őket, és a múzeumba nem járó közösségeket is megszólítsák. Konszenzus van közöttük abban is, hogy egy múzeum időről időre újragondolhatja gyűjteményezési politikáját, biztosítva ezzel a kulturális fenntarthatóságot.

Nem konszenzusos, de nem is megosztó állítások

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ebbe a kategóriába azok az állítások tartoznak, amelyek mentén bár nem alakult ki konszenzus, de nem is voltak megosztóak egyik faktornál sem. Ezek azok a területek, amelyeket legkönnyebben lehet közelíteni egymáshoz. A három faktor tagjainak preferenciái között két állítást találtunk, amely nem képez sem egyetértést, sem ellentétet, mindkettő a múzeumlátogatási élményhez kapcsolódik: az interaktivitással könnyebben megszólítható a fiatalabb korosztály, és a jövő múzeuma személyre szabott élményt nyújt. Ezek azok a területek, amelyekben a múzeumok még nem igazán léptek, a mesterséges intelligencia bevonása a múzeumlátogatás során azok közé a fejlesztések közé tartozik, amelyek új távlatokat nyithatnak, ezért a múzeumoknak fokozottan törekedniük kellene arra, hogy megismerjék és alkalmazzák ezeket a megoldásokat.

Összegzés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Egyre több kutatás foglalkozik a fenntarthatósággal, és számos nemzetközi múzeumi szervezet fogalmazott meg ajánlásokat a témával kapcsolatban. A gyakorlatban azonban úgy tűnik, mégis nehéz megvalósítani ezt a vezetői szemléletet. A Q-módszert alkalmazó tanulmány célja a fenntartható múzeum legfontosabb kritériumainak feltárása a magyar múzeumi vezetők véleménypreferenciái alapján. A kutatás eredményeként három domináns nézőpontot tudtunk elkülöníteni: kiállítás-központú innovátor, gyűjteményközpontú stratéga és edukációra alapozó vezető.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eltérő fókuszú vezetői megközelítések vizsgálatakor feltártuk, hogy preferencia-sorrendjükben a fenntarthatóság más-más dimenziója jelenik meg prioritásként. A legnagyobb elemszámú kiállítás-központú innovátor faktor tagjai a gazdasági tényezőket sorolták az első helyre, és a fenntartható múzeumot az innováción alapuló fejlesztésekre alapozzák. Ők azok, akik a többi faktorhoz képest leginkább fontosnak tartják a látogatószámot, bevételeiket a kiállításaik sikerétől remélik, és egyetértenek abban, hogy a fenntartható működéshez új gazdasági modellre is szükség lehet. Izabela Luiza Pop és Simona Sabou (2013) rámutatott arra, hogy a múzeum fenntarthatósága szoros összefüggést mutat az egy látogatásra jutó költség és az önfinanszírozás mértéke között, így ez a modell akkor lehet sikeres, ha a múzeum a fenntartó támogatása mellett minél több saját bevételre is szert tesz. A faktor tagjai a környezeti kérdéseket nem sorolták a prioritásaik közé, viszont korábbi kutatások igazolták, hogy ha a múzeumi ágazatban innovációs stratégiákat alkalmaznak, akkor nemcsak a gazdasági és társadalmi, hanem a környezeti fenntarthatóság is javul (Camarero–Garrido, 2008). A gyűjteményközpontú stratéga vezetők a kulturális dimenziót tartják a legfontosabbnak, és a fenntartható gyűjteményezés mentén képzelik el a jövő múzeumát, ami a gyűjtési kör átgondolt koncepcióját és a műtárgyvédelem folyamatos fejlesztését jelenti (Merriman, 2008). Véleményük szerint a múzeumoknak nagyon fontos szemléletformáló szerepük van a fenntarthatóság társadalmi és környezeti vonatkozású kérdéseiben. Gazdaságilag a múzeum működését a támogatókra, a szolgáltatásaik folyamatos fejlesztésére és a stratégiai megalapozottságra építik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az edukációra alapozó vezetők a fenntarthatóság társadalmi dimenzióját preferálták, és a múzeum oktatási funkcióját emelték ki. Náluk a környezeti dimenzió is fontos prioritást kapott, mivel úgy gondolják, hogy a múzeumoknak kiemelt szerepük van a látogatók környezettudatos nevelésében, és a kutatások is alátámasztják, hogy a múzeumok közelebb hozhatják a közönséget a környezet­védelem témaköréhez a kiállításaikon és környezetettudatos működésük példáján keresztül (Molina–Torres, 2021). A kulturális dimenzió viszont kevésbé élvez prio­ritást a csoport tagjai között. Szerintük a múzeum presztízsét nem a gyűjteménye határozza meg, mivel a hangsúly fokozatosan áthelyeződik a gyűjteményről a gyűjteménnyel való kapcsolatra.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az eredmények azt mutatják, hogy bár a múzeumi vezetők különböző nézőpontból közelítik meg a fenntartható múzeum koncepcióját, az innováción alapuló gazdasági stabilitás, a közösségek elérésének társadalmi felelőssége és a kulturális értékek átadása egyaránt fontos számukra. A környezeti dimenzió azonban még nem épült be szervesen a magyar múzeumok működésébe, gyengítve ezzel a fenntarthatóság holisztikus szemléletét. A múzeumok világszervezete, az ICOM (International Council of Museums) korunk egyik legégetőbb kihívásaként fogalmazta meg az előttünk álló vagy éppen zajló klímaválságot, és rámutatott a múzeu­mok szerepére ebben a fontos kérdésben. A hosszú távú fenntarthatósági céljaik eléréséhez ezért a múzeumoknak is át kell állniuk a környezettudatos működésre, és ehhez további kutatásokat kell folytatniuk, és támogatókat kell megnyerniük (Aleksandrov, 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Kutatásunkban feltártuk, hogy a személyre szabott múzeumi élmény és az interakció lehetőségének biztosítása még új területe a muzeológiának. Ezek lehetnek azok az új technológiai megoldások, amelyekre a múzeumok nyitottak, és véleményünk szerint ezek a fejlesztések hozzájárulhatnak majd nemcsak a múzeu­mok kulturális, hanem a fenntarthatóság valamennyi dimenziójának hatékonyságához.

Irodalom

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Aleksandrov, Y. (2021): Construction of Green Roofs and Walls, Hanging Gardens and Water Cascade for an Extension between the Alvar Aalto Museum and the Museum of Central Finland. Bulgarian Journal of Agricultural Science, 27, 3, 625–630. https://journal.agrojournal.org/page/download.php?articleID=3425

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Azmat, F. – Ferdous, A. – Rentschler, R. et al. (2018): Arts-Based Initiatives in Museums: Creating Value for Sustainable Development. Journal of Business Research, 85, 386–395. DOI: 10.1016/j.jbusres.2017.10.016, https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S014829631730396X

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Camarero, C. – Garrido, M. J. (2008): The Role of Technological and Organizational Innovation in the Relation between Market Orientation and Performance in Cultural Organizations. European Journal of Innovation Management, 11, 3, 413–434. DOI: 10.1108/14601060810889035, https://tinyurl.com/ynhcbv2v

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Coman, A. – Pop, I. (2012): Entrepreneurship – The Key for a Successful Museum. Interna­tional Conference on Entrepreneurship Education – A Priority for the Higher Education Institutions, Romania, Oct 08–09, 2012. Bucharest, 60–65. https://www.researchgate.net/publication/299495008_Entrepreneurship_-the_key_for_a_successful_museum

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Dessein, J. K. – Soini, G. – Fairclough, G. et al. (eds.) (2015): Culture in, for and as Sustainable Development: Conclusions from the COST Action IS1007 Investigating Cultural Sustainability. Jyväskylä: University of Jyväskylä, http://www.culturalsustainability.eu/conclusions.pdf

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fehér Zs. – Ásványi K. (2022): A fenntarthatóság értelemzése a múzeumok esetében. In: Ásványi K. (szerk.): Fenntarthatóság a turizmusban. Budapest: Akadémiai Kiadó, 8. fejezet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Llamazares de Prado, J. E. (2021): Inclusive Politics on the International Scene, Arts and Education as Key Elements in the International Workplace. Arts Education Policy Review, 1–11. DOI: 10.1080/10632913.2021.1923602

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Merriman, N. (2008): Museum Collections and Sustainability. Cultural Trends, 17, 1, 3–21. DOI: 10.1080/09548960801920278, https://archive-media.museumsassociation.org/nick_merriman_sustainability_research.doc

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Molina-Torres, M.-P. (2021): Eco-Didactic Project for the Knowledge of a Community Museum. Sustainability, 13, 3918. DOI: 10.3390/su13073918, https://www.mdpi.com/2071-1050/13/7/3918

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pop, I. J. – Borza, A. (2015): Factors Influencing Museum Sustainability and Indicators for Museum Sustainability Measurement. Sustainability, 8, 1, 1–22. DOI: 10.3390/su8010101, https://www.mdpi.com/2071-1050/8/1/101

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Pop, I. L. – Sabou, S. (2013): Sustainable Development of Museums in the New Context of Market Economy. Conference: Managerial Challenges of the Contemporary Society 7–8 June 2013 Cluj-Napoca, Romania. Proceedings, 6, 35. DOI: 10.13140/RG.2.2.22654.89929, https://www.researchgate.net/publication/299495707_SUSTAINABLE_DEVELOPMENT_OF_MUSEUMS_IN_THE_NEW_CONTEXT_OF_MARKET_ECONOMY, https://www.researchgate.net/publication/326802986_Sustainable_development_of_museums_in_the_new_context_of_market_economy
 
close
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Kiemelés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      delete
      Kedvenceimhez adás

      A kiadványokat, képeket, kivonataidat kedvencekhez adhatod, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      Ha nincs még felhasználói fiókod, regisztrálj most,
      vagy lépj be a meglévővel!

      Személyes mappák
      Mappába rendezés

      A kiadványokat, képeket mappákba rendezheted, hogy a tanulmányaidhoz, kutatómunkádhoz szükséges anyagok mindig kéznél legyenek.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Személyes mappák
      Kivonatszerkesztés

      Intézményi hozzáféréssel az eddig elkészült kivonataidat megtekintheted, de újakat már nem hozhatsz létre.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Kivonatkészítés
      Folyamatos görgetés

      Választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan olvasnád-e a könyveket. A görgetősávon mindig láthatod, hol tartasz, mintha csak egy nyomtatott könyvet tartanál a kezedben.

      A MeRSZ+ funkciókért válaszd az egyéni előfizetést!

      Folyamatos görgetés
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave