A toborzás-kiválasztási folyamatok digitális átalakulása a hatékonyság mellett kétségtelenül hatást gyakorol a jelölti élményre is, azonban nehéz megítélni, hogy ez a hatás pozitív-e vagy negatív (Sołek-Borowska–Wilczewska, 2018). Az aszinkron videóinterjú (AVI) kiválasztási folyamatban való alkalmazását ezen belül azért érdemes kiemelten vizsgálnunk, mert viszonylag gyorsan és széles körben elterjedt, újabban mesterséges intelligenciával is kiegészül, de fogadtatása a jelöltek részéről meglehetősen vegyes (Suen et al., 2019).

 

A fent bemutatott folyamatban az a döntés, hogy az AVI alapján továbbjut-e a jelölt a következő fordulóba, a mesterséges intelligencia (MI) támogatása nélkül született meg. Napjainkban azonban egyre elérhetőbb az MI használata az aszinkron videóinterjú kiértékelésében. A mesterséges intelligencia a beküldött videó alapján, audiovizuális felismerési technika segítségével elemzi, hogy a pályázók mit és hogyan mondanak. A verbális, paraverbális és nonverbális kommunikációs jelek alapján az MI képes eldönteni, hogy az adott jelölt mennyire felel meg a munkakörben támasztott elvárásoknak (Suen–Hung, 2023). Az ilyen technológiával kiegészített AVI előnyei között említhető egyrészt a jelentkezők még gyorsabb előszűrése, másrészt pedig az, hogy a mesterséges intelligencia képes megmutatni, kik hasonlítanak leginkább az ideális jelöltre (Suen et al., 2019; Ore–Sposato, 2022). Az ideális jelölt jellemzőinek meghatározásában az MI egy részterülete, a gépi tanulás játszik nagy szerepet, amely egy minta alapján képes szabályszerűségeket azonosítani, és ez alapján döntéseket hozni (Lukacik et al., 2022). Ennek gyakorlati alkalmazására példa lehet az Unilever vagy a L’Oréal kiválasztási folyamata, ahol az MI a jelöltek által készített videók tartalmát olyan kollégák válaszaihoz hasonlította, akik már felvételt nyertek a céghez, és sikeresek a munkájukban (Black–van Esch, 2020). A mesterséges intelligencia további előnye az elfogulatlanság: használatával megszüntethetők azok a kognitív torzítások, melyek a résztvevőknél megjelennek az előszűrési folyamatban (Black–van Esch, 2020). Ez azonban csak akkor működhet valóban hatékonyan, ha a gépi tanulás algoritmusainak betanítására használt adathalmaz sokrétű és kellően reprezentatív (Lukacik et al., 2022), azaz a fenti esetben például megfelelő minőségű és mennyiségű adat áll rendelkezésre a vállalatnál az ideális jelölt meghatározásához.

 

Munkáltatói szemmel tekintve az aszinkron videóinterjú alkalmazása számos előnnyel jár. Használata többek között időt és pénzt takarít meg, a beküldött videók többször is megnézhetők, tetszőleges időpontban és helyszínen értékelhetők, ráadásul növeli a folyamat megbízhatóságát és érvényességét, hogy a rendszer minden jelentkezőnek ugyanazokat a kérdéseket teszi fel, ugyanabban a sorrendben (Basch et al., 2021). A költséghatékonyság, rugalmasság és magas fokú standardizálhatóság mellett úgy tűnhet, eltörpülnek az olyan hátrányok, mint a kevesebb emberi interakció a kiválasztás során. Számos korábbi kutatás eredménye rámutat azonban, hogy a jelöltek szkeptikusan, sőt többen negatívan viszonyulnak a technológiavezérelt interjúkhoz (Langer et al., 2017), aminek egyik fő oka a folyamat elszemélytelenedése. A tehetséges jelentkezők tömeges visszalépése súlyos következményekkel járhat (Basch–Melchers, 2021), így az AVI bevezetését tervező szervezeteknek érdemes feltérképezniük, hogy mik a jelöltek legfőbb kétségei a technológiával kapcsolatban, és hogyan képesek ezeket eloszlatni.

 

Napjainkban egymást érik a technológiai trendek: még bevezetésre sem kerül egy újítás, de már az ajtón kopogtat a digitális átalakulás egy másik terméke. Ilyen technológia a kiválasztási folyamatba beépülő aszinkron videóinterjú is, amely sok cégnél még csak az implementációs fázisban tart, azonban máshol már a mesterséges intelligenciával való kiterjesztése is megtörtént. A telefonos előszűrés AVI-val történő kiváltása a cégek számára olyan előnyökkel jár, mint a nagyobb rugalmasság, költséghatékonyság vagy a könnyebb és igazságosabb összemérés. A jelölti oldalt tekintve a pozitívumok között említhető, hogy a pályázók saját magukat mutathatják be a videóban, így a szakmai vezető egy torzításoktól mentes pályázati anyagot tekinthet meg, ráadásul ezt a felvételt helytől és időtől függetlenül képesek elkészíteni. Ennek ellenére, az AVI fogadtatása a jelöltek részéről rendkívül ellentmondásos. Míg néhányan előnyei miatt pozitívan viszonyulnak hozzá, mások amint tudomást szereznek erről a részfolyamatról, visszavonják jelentkezésüket. Az utóbbi csoportba tartozók aggodalmai jellemzően a személyes interakció hiányára, a technikai kihívásokra és a tisztességtelen értékeléstől való félelemre vezethetők vissza. Éppen ezért, amennyiben egy szervezet az AVI technológia bevezetésén gondolkodik, elengedhetetlen, hogy felmérje, hogyan képes proaktív módon kezelni ezeket az aggályokat, és pozitívan befolyásolni az aszinkron videóinterjúval kapcsolatos jelölti élményt.