Romsics Ignác (szerk.)

Magyarország története


A 20. századi Magyarország

A 20. századi magyar történelmet a világtörténelem három nagy eseménye osztotta négy egymást követő korszakra. Az első és máig legnagyobb fordulópont az első világháborút követő területi átrendeződés volt, amit az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés szentesített. Ezt a történelmi Magyarország nemzetiségi lakosságának szeparatizmusa, a balkáni kisállamok nemzet- és államépítő törekvései, a győztes nagyhatalmak stratégiai megfontolásai, valamint a háború utáni magyar államhatalom gyengesége és dezorganizáltsága együttesen okozták. Az ország területe kétharmaddal, a nemzeti vagyon pedig közel kétharmaddal csökkent. A magyar állam ezzel egy olyan, nyersanyagokban szegény, behozatalra szoruló és ezáltal könnyen sebezhető kis országgá vált, amelynek jelentősége az európai politikában jóval csekélyebb lett, mint amilyen a megelőző évszázadokban volt. Az ország lakossága 57 százalékkal, 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Az elcsatolt területeken élő 10,6 millió ember közül 3,2 millió, tehát 30,2 százalék volt magyar. Ez a nemzeti megosztottság a területi változások gazdasági következményeihez hasonlóan olyan hosszú távú adottság volt, amellyel azóta minden politikai rendszer számolni kényszerül. Közvetlenül a Trianon utáni negyed évszázadban, az ún. Horthy-korszakban egyenesen ez volt a politika alfája és ómegája. Az, hogy az 1930-as évek közepétől Magyarország egyre szorosabban a náci Németországhoz kötődött, majd a II. világháborúba is bekapcsolódott az oldalán, elsősorban ezzel a mindennél fontosabbnak tartott nemzet-, illetve államegyesítő politikával magyarázható.

Magyarország története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 058 543 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave