Romsics Ignác (szerk.)

Magyarország története


A dualista Monarchia államrendszere és a magyar polgári államapparátus felépítése

A kiegyezés értelmében a Habsburg Birodalom két központú, dualista állammá alakult át, valójában két önálló államból állt, amelyeket a közös uralkodó személye és bizonyos ügyek közössége kapcsolt össze. A dualista állam a magyar kormány kívánságára hamarosan az „Osztrák–Magyar Monarchia” nevet kapta, külföldön továbbra is Ausztriának nevezték, s csak a századfordulón lett általánossá az Ausztria-Magyarország elnevezés. A két belügyeiben önálló és egyenrangú állam hivatalos elnevezése egyfelől „a magyar Szent Korona országai”, másfelől „a Birodalmi Tanácsban képviselt országok és tartományok” volt, de a közhasználatban az előbbit csak Magyarországnak, az utóbbit Ciszlajtániának (mivel a két ország közötti határt a Lajta folyó alkotta), nálunk Ausztriának nevezték. A közös uralkodót Ausztriában császárnak, Magyarországon királynak hívták, ennek megfelelően a közös intézmények a „császári és királyi”, illetve a „kaiserlich und königlich” (k. u. k.) jelzőt kapták. A dualista Monarchia 625 ezer km2 területén az 1869 végén végrehajtott népszámlálás szerint 35,9 millió lakos élt. A Magyar Korona országai a Monarchia területének 52 százalékát tették ki, míg lakosságából csak 43,2 százalékban részesedtek.

Magyarország története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 058 543 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave