Romsics Ignác (szerk.)

Magyarország története


A várépítés

IV. Béla király (1235–1270) a birtokadományozás következtében apadó királyi birtokok és jövedelmek helyreállítására törekedett már hercegként 1220–1226 között Szlavóniában, 1226–1235 között pedig Erdélyben. A birtokvisszavételi tervekhez sikerült az elégedetlenkedők egy csoportját maga mellé állítania, a király meggyőzéséhez pedig a pápa segítségét megszereznie. Az 1228–1231 közötti visszavételek az egyháznak szóló adományokat nem érintették. A kudarc Bélát nem törte le, 1235-ben trónra kerülve korlátozás nélkül fogott hozzá az általa szükségesnek tartott állapotok (a III. Béla kori ideálkép szerinti) visszaállításához. Az 1235-től 1241-ig folytatott birtokvisszavétel éppúgy sikertelenséggel végződött, mint a korábbi. A 13. század első harmadában végbement változásokat nem lehetett visszafordítani, Béla maga sem tudta megtenni, hogy további adományokat ne tegyen, nemegyszer kénytelen volt apja adományait megerősíteni. Az ellentmondásosság az eredményben is megmutatkozott: gazdaságilag nyert a birtokvisszavételekkel, de az immár nagybirtokossá váló arisztokratákat maga ellen fordította, ami a tatárjárás eseményei kapcsán egyértelműen megmutatkozott. Rogerius Siralmas éneke (Carmen miserabile) a kortárs szemüvegén keresztül láttatja az összefüggést az ország védelmének összeomlása és a megerősödött birtokos elit királlyal való elégedetlensége között. Nagyon racionálisan fogalmazza meg Rogerius mester, amikor „Béla király és a magyarok közti gyűlölség okait” sorolja fel; szerepel köztük a birtokok elvétele, amit az érintettek nyilván nem tartottak jogosnak.

Magyarország története

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2015

Nyomtatott megjelenés éve: 2007

ISBN: 978 963 058 543 9

Hivatkozás: https://mersz.hu/romsics-magyarorszag-tortenete//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave